A Románia legszebb útjaként számontartott Transzfogaras, avagy a 7C jelzésű országút a Fogarasi-havasok központi részét szeli át Alsóárpás és Curtea de Argeș között. A 90 km hosszú út legmagasabb pontja 2024 méter, és a turisták által a nyári szezon – ősztől tavaszig az időjárási viszonyok miatt lezárják – egyik leglátogatottabb turisztikai látványossága. Azt már lehet, hogy kevesebben tudják, de a Transzfogarasi útnak kezdetben semmi köze nem volt a turizmushoz, hanem a Románia legmagasabb hegyláncát kettészelő út építéséhez egy katonai védelmi stratégia részeként fogtak hozzá.

1968 augusztusában, röviddel azután, hogy a szovjet tankok a Varsói Szerződés tagállamainak – kivéve Románia – katonai támogatásával bevonultak Prágába, Nicolae Ceaușescu, a Román Kommunista Párt főtitkára nyilvánosan elítélte a Szovjetunió lépését, mondván, hogy ez hatalmas kockázatot jelent az európai béke és a nemzetközi szocializmus jövőbeli kilátásainak vonatkozásában. Merész döntés volt ez Ceaușescu részéről, bár nemzetközi szinten néhány évig úgy tűnt, hogy személyében egy valódi reformer-kommunista került Románia élére (ezek az illúziók néhány év múlva nagyon gyorsan szertefoszlottak), másrészt viszont az akkori geopolitikai viszonyok között okkal lehetett tartani egy Románia ellen irányuló esetleges szovjet inváziótól. Amennyiben ez a támadás valóban bekövetkezett volna, akkor minden bizonnyal észak felől, a közös román-szovjet határ irányából kellett rá számítani, ezért kulcsfontosságú volt olyan stratégiai útvonalak kiépítése, amelyeket arra lehet használni, hogy a Kárpátokon túl állomásozó haderőket a lehető legrövidebb idő alatt lehessen átcsoportosítani. Ekkor fogant meg az ötlet, hogy a Fogarasi-havasokat átszelő út építése megoldhatja ezt a problémát. Ötven év távlatából persze fel lehet tenni a kérdést, hogy akkori módszerekkel épített út, valamint a sajátos földrajzi adottságokkal bíró terep a gyakorlatban mennyire lett volna alkalmas a motorizált csapatok mozgatására, de szerencsére ez sosem derült ki, mert mire a Transzfogarasi út elkészült, addig a Románia és a Szovjetunió között fennálló feszültségek is jelentősen enyhültek, 1971-től kezdődően pedig Ceaușescu is visszaült a szocialista padsorba, hogy ott éltanulóként munkálkodjon a szebb szocialista jövő és Románia Aranykorának építésén.

Az út viszont 1974-re elkészült, az ünnepélyes átadásra pedig ötven évvel ezelőtt, szeptember 20-án került sor Nicolae és Elena Ceaușescu jelenlétében. Hogy mennyibe került valójában ez a megalomán beruházás (egy a sok közül), pontosan kvantifikálni még ennyi év távlatából sem lehet, annyi biztos, hogy az akkori illetékesek nem kímélték sem az emberi, sem az anyagi erőforrásokat, nem beszélve arról, hogy az akkori technológiai feltételek mellett egy ilyen beruházás kifejezetten drágának számított. A jubileumi évforduló alkalmából a Szabad Európa Rádió megszólaltatott olyan embereket, akik tevékenyen részt vettek a Transzfogarasi út építésében. Az egyik ilyen Ion Bratu nyugalmazott ezredes, aki annak idején aktív tisztként egy 175 főből álló különítmény parancsnokaként vett részt az útépítési munkálatokban. Fontos tudnivaló, hogy az építkezésen nagyon számban dolgoztattak katonákat, túlnyomórészt a kötelező sorkatonai szolgálatukat töltő állományból, de a terep nehézsége miatt ide vezényelték az utászalakulatokat is, akik a bányászokkal közösen vettek részt például az alagutak fúrási munkálataiban. Bratu, aki egyébként könyvet is írt az útépítésről, nosztalgiával gondol vissza azokra az időkre, mondván, hogy élete legnagyobb kalandja, ugyanakkor egy mindennel felérő élettapasztalat volt az ott eltöltött idő, azt azonban elismeri, hogy a munkakörülmények rendkívül nehezek voltak. A magashegyi időjárási viszonyok gyakorlatilag kiszámíthatatlanok, a hirtelen leszálló köd, vagy a minden átmenet nélkül érkező hóvihar és hideg légtömeg nagyon megviselték az ott dolgozókat, akik egyébként az egyszerű sorkatonától a mérnökökön át a tábornokig az akkori bérek mintegy ötszörösét keresték meg, legalábbis a nyugalmazott ezredes elmondása szerint.

Pavel Finta, aki káplárként szolgált akkoriban és 1971-től vett részt a munkálatokban, alátámasztja Ion Bratu szavait, miszerint a köd és a hó jelentette a legnagyobb veszélyt, mert bármelyik pillanatban fennállt a szakadékba zuhanás veszélye. Az, hogy hány ember lelte halálát a Transzfogaras építésekor, a mai napig vita tárgyát képezi. A hivatalos statisztikák szerint 40 halálos áldozatot követelt a szélsőséges körülmények között zajló építkezés, de nagy valószínűséggel ez a szám a valóságban sokkal magasabb volt. Egy szemtanú beszámolója szerint 1970-ben egyetlen kőomlás hét kiskatona életét oltotta ki. Másvalaki arról számolt be, hogy a gyakori, sziklaomlásoktól kísért földcsuszamlások miatt haltak meg emberek, de elhíresült a hatalmas szikla által szétlapított bulldózer esete is, amely a szemtanú elmondása szerint még mindig az út mellett a földben van.

Kapcsolódó

A Transzfogarason jártunk, egy medvét sem láttunk

A kétezer méteres magasság fölé vezető Transzfogaras Európa és a világ leghíresebb és legszebb hegyi útjai közé tartozik.

útinapló Transzfogarasi út Fogarasi-havasok medve

Látható tehát, hogy a kivitelezés távolról sem volt zökkenőmentes, a dolgot pedig tovább nehezítette, hogy menet közben az előzetes terveken maga Ceaușescu eszközölt változtatásokat. Ugyanis a háborús veszély elhárulásával egyidőben a Kondukátor úgy gondolta, hogy az előzetesen katonai célból tervezett út legyen egy, a belföldi turizmus fellendítését szolgáló objektum, ennek érdekében pedig kétsávos aszfaltutat kellett „varázsolni” az eredetileg keskenyebb sóderút helyett. Ez már viszont történelem, az idelátogatók kétségtelenül felejthetetlen élményben részesülnek, bizonyíték erre az is, hogy az elmúlt években a Transzfogarasi út népszerűsége a külföldiek körében is rendkívül megnőtt. Ehhez minden bizonnyal az is hozzájárult, hogy 2009-ben az egyik közkedvelt televíziós műsor, a Top Gear című sorozat egyik epizódját itt forgatták. Maga a műsorvezető Jeremy Clarkson ekkor a világ legjobb útjának nevezte a Transzfogarast, ezt az adást pedig csak Nagy-Britanniában 6,7 millióan nézték meg.

A lélegzetelállító panoráma mellett nem elhanyagolandó turistacsalogató az útszélen kolduló medvék látványa, bár a dolgok jelenlegi állása szerint ez már nem sokáig élvezhető, de ettől függetlenül a Transzfogarasi út továbbra is az egyik leglátványosabb úti cél Romániában.