Történelmi napok – vannak azok az események, amelyek bekövetkeztekor mindenki emlékszik arra, hogy pontosan, hol volt, mit csinált. Ilyen lehet például az 1989-es romániai forradalom, a szeptember 11-i terrortámadás vagy éppen a koronavírus kitörése. Bár bizonyára szeretnénk elfelejteni, mindenkinek maradandó emlékei, veszteségei vannak a járványról, gazdasági, társadalmi, pszichológiai hatásait pedig még mindig vizsgálják a kutatók. Fél évtizede, azaz öt évvel ezelőtt 2020. március 11-én nyilvánította világjárvánnyá az Egészségügyi Világszervezet (WHO) a SARS-CoV-2 vírust. Összefoglaltuk az elmúlt öt év történéseit.

Maszkok, kézfertőtlenítés, kijárási tilalom, elhalasztott rendezvények, online oktatás – nem is olyan régen még ezek jellemezték a mindennapjainkat. 2019. december 12-én a közép-kínai Hupej tartomány székhelyéről, Vuhanból jelentették, hogy betegek egy csoportjánál tüdőgyulladásszerű betegséget figyeltek meg, amely nem reagált jól a hagyományos kezelésre.

December végén az Egészségügyi Világszervezet kínai központját is tájékoztatták a megbetegedésekről, amelyek vélhetően a vuhani Huanan-piacon történt járványhoz köthetők. 2020 januárjának elején a kínai közegészségügyi hatóságok egy új koronavírust azonosítottak a járvány okozójaként. Január 23-án a 11 millió lakosú Vuhant karantén alá helyezték, ekkor már Thaiföldön, Japánban és Dél-Koreában is jelentettek eseteket.

Egy hónappal később, február 23-án Olaszország bejelentette, hogy az országban kitört a Covid–19 járvány, ezért sürgős intézkedéseket hozott a helyzet megfékezése érdekében.

2020. március 11-én a koronavírus a világ 114 országában volt jelen, addigra 118 ezer megbetegedést és közel 500 halálesetet jelentettek, ezért az Egészségügyi Világszervezet – látva SARS-CoV-2 vírus által kiváltott betegség súlyosságát és a járvány terjedésének mértékét – globális egészségügyi járványt hirdetett. 2019 decemberétől kezdve világszerte 760 millió esetet, 6,9 millió elhalálozást regisztráltak, de a valós számok vélhetően még magasabbak. Több mint 13 milliárd oltóanyagot adtak be 2023 júniusáig.

Romániában február 26-án jelentették az első koronavírusos esetet. (Az első romániai állampolgárságú koronavírusos beteg a japán partoknál veszteglő, karantén alá helyezett Diamond Princess luxus-üdülőhajón tartózkodó román állampolgárok egyike volt) A koronavírus első romániai áldozata egy 67 éves férfi 2020. március 22-én hunyt el.

Az országban eddig 3 568 419 koronavírusos megbetegedést jelentettek. A járvány ideje alatt a legtöbb haláleset 2021 októberének végén történt, amikor több mint 3 ezren vesztették életüket a vírus következtében. 2022. november 14-ig több mint 67 ezer áldozata volt Romániában a koronavírusnak, a becslések szerint ez a szám mára már eléri a közel 69 ezret. Az utóbbi hónapokban Romániában hetente körülbelül 90-100 koronavírusos esetet jelentenek.

Botrányok a vakcinák körül

Bár a vakcinák sok-sok ember életét megmentették, botrányok is övezték az oltóanyagok beszerzését. 2020. június 17-én az Európai Bizottság elfogadta a koronavírus elleni oltóanyagok fejlesztésének, gyártásának és forgalmazásának felgyorsítására irányuló európai stratégiát. Ebben a hatékony vakcinaváltozatok központosított beszerzését javasolta, és vállalta, hogy a tagállamok nevében előzetes beszerzési megállapodásokat köt a gyártókkal. A vakcinákat a lakosság számával arányosan osztották szét az EU tagállamai között, amelyek saját hatáskörben dönthettek arról, hogy prioritásként kezelik-e a lakosság egyes kategóriáinak oltását.

Kapcsolódó

Bűncselekmények történtek a koronavírus-járvánnyal kapcsolatos közbeszerzési eljárások során

A világjárvány idején bűncselekménygyanús közbeszerzéseket hajtottak végre, és alapos a gyanú, hogy az államnak jelentős károkat okozó más súlyos törvénysértések is történtek - derül ki a koronavírus-járvány miatt elrendelt szükségállapot, majd veszélyhelyzet idején lebonyolított egészségügyi beszerzéseket vizsgáló parlamenti bizottság jelentéséből.  

koronavírus Romániában korrupció koronavírus közbeszerzés

A DNA szerint a tagállamoknak úgynevezett „opt-out" lehetőséget biztosítottak, azaz úgy is dönthettek, hogy nem vesznek részt az adott előzetes beszerzési megállapodásban, így nem kell fizetniük olyan oltóanyagokért, amelyeket nem igényeltek. Az akkori kormány közölte az Európai Bizottsággal, hogy Romániában az oltásra jogosultak száma 10,7 millió fő, és 2021. január elseje előtt több mint 23 millió személy számára elegendő oltóanyagot (összesen több mint 37,5 millió adagot) rendelt. Ennek ellenére Florin Cîţu lehetővé tette, hogy az egészségügyi minisztérium beszerezzen és kifizessen további több mint négymillió adag vakcinát.

A DNA (Országos Korrupcióellenes Ügyészség) szerint Andrei Baciu államtitkárként támogatta ez a vásárlást, holott tisztában volt azzal, hogy a korábban rendelt mennyiség elegendő lett volna. Az ügy kirobbanásakor bűnvádi eljárás indult Florin Cîţu volt miniszterelnök ellen, Vlad Voiculescu volt egészségügyi miniszter ellen (hivatali visszaélés miatt), Ioana Mihăilă ellen (aki a Cîțu-kormány idején Voiculescut követte az Egészségügyi Minisztérium élén) valamint Andrei Baciu, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (CNAS) egykori elnöke ellen.   

2024 júliusában az Európai Unió Bírósága elmarasztalta Ursula von der Leyent, mert úgy ítélte meg, hogy az Európai Bizottság nem biztosított megfelelő hozzáférést a Covid–19 vakcinaszerződésekhez, szabálytalanságokat állapítottak meg a dokumentumok egyes részeinek szerkesztésére vonatkozó indoklásban. Mint ismert, az általa vezetett Bizottság a tagállamok nevében tárgyalásokat folytatott a Pfizerrel a közös EU-s vakcinabeszerzésekről, és 2,4 milliárd euró értékben vásárolt az oltóanyagokat, további 900 millió adag megvásárlására vonatkozó opcióval. A Bizottság vakcinaszerződésekról szóló tárgyalásoknál nem volt teljesen transzparens. 

2023. május 5-én a WHO lezártnak nyilvánította koronavírus-járványt, azóta már nem tekinthető globális egészségügyi vészhelyzetnek. 2024 szeptemberében egy nemzetközi kutatócsoport bejelentette, kitart amellett, hogy a vírus a kínai Wuhan egyik piacáról indult, és nem egy tudományos kísérlet eredménye. A CIA azonban, szembefordulva a saját korábbi álláspontjával új elemzést adott ki 2025 januárjában a Covid-járvány eredetéről. Eszerint sokkal valószínűbb, hogy a koronavírus egy kínai laboratóriumból szivárgott ki, mint az, hogy állatokból származik.

Mi maradt a koronavírus után?

Amint korábbi cikkünkben is felidéztük Tedrosz Adhanom Gebrejeszusz, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) főtitkára szerint a koronavírus megváltoztatta világunkat. „Ha visszatérnénk ahhoz, ahogy a COVID–19 előtt éltünk, hibát követnénk el, mert nem vonnánk le a tanulságokat és cserben hagynánk a jövő nemzedékeket” – nyilatkozta.

2023-as cikkünkben Fejér Szilárd kutató elmondta: a tudomány sikeresen kiállta a próbát, nagy sebességgel kifejlesztették az oltást, ezzel a vakcina bevezetése utáni első évben mintegy 17 millió ember életét mentették meg. A koronavírus gazdasági hatásai még ma is érezhetők, de a járvány alapvető szokásainkat is átalakította. Megugrott az online vásárlások száma, valamint a kártyás fizetések népszerűsége. Számos cég vezette be a távmunkát (home office) vagy a hibrid munkabeosztást, mindennapivá váltak az online, videós megbeszélések. S bár az iskolások visszatértek az iskolapadokba és nem kell kicsiknek és nagyoknak az online oktatással bajlódni, az egyetemi oktatás során manapság is alkalmazzák a hibrid oktatási formát. 

Öt év telt el azóta, hogy a koronavírus világjárvány lett, de hosszú távú hatásait bizonyára még több évig érezni fogjuk, a kutatók pedig tanulmányozni fogják.