A napokban jelentette be Tedrosz Adhanom Gebrejeszusz, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) főtitkára, hogy a COVID–19 már nem jelent globális egészségügyi vészhelyzetet. Fejér Szilárd kutató a Maszol megkeresésére leszögezte, a pandémia kapcsán a tudomány sikeresen kiállta a próbát, a tudósok nagy sebességgel képesek voltak kifejleszteni az oltást. A politikum csak néhány országban állt helyt, Romániában nem vizsgázott túl sikeresen.

Eljött az ideje, hogy az egyes országok veszélyhelyzet helyett olyan betegségként kezeljék a koronavírust, amelyik hosszú távon velünk marad, jelentette ki a WHO főtitkára. A WHO 2020. március 11-én nyilvánította globális járvánnyá a SARS-CoV–2 koronavírus okozta fertőzéseket, illetve 2020. január 30. óta aggodalomra okot adó nemzetközi közegészségügyi vészhelyzetként tartotta számon. A szervezet becslései szerint világszerte mintegy 20 millióan vesztették életüket a pandémiában.

A főtitkár szerint a koronavírus megváltoztatta világunkat. „Ha visszatérnénk ahhoz, ahogy a COVID–19 előtt éltünk, hibát követnénk el, mert nem vonnánk le a tanulságokat és cserben hagynánk a jövő nemzedékeket” – mondta.

A mutatók jó, alacsony az elhalálozási szám

A pandémia nem ért véget, a globális egészségügyi vészhelyzet fejeződött be, pontosított Fejér Szilárd. Hozzátette, világjárvány még velünk van, hiszen a világon folyamatosan jelentkezik a fertőzés, és még mindig nem jelenthetjük ki, hogy a koronavírus beépült a normál légúti vírusok közé. Mivel a trendek nagyon jók, ez valószínű a közeljövőben be fog következni. Felvetődött, hogy a bejelentéssel a télig várhatott volna a világszervezet, de annyira jók a mutatók, hogy ennek már nem volt értelme, hiszen a napi elhalálozások mozgó átlaga 2020. március közepe óta nem volt ilyen alacsony.

A bejelentés gyakorlatilag azt jelenti, hogy az egyes országok veszélyhelyzet helyett önállóan menedzselik majd a járványt, olyan betegségként kezelve a koronavírus-fertőzést, amely hosszú távon velünk marad.

Arra vonatkozó kérdésünkre, hogy milyen tanulságok vonhatóak le a világjárvány után, Fejér Szilárd leszögezte, ez egy bonyolult felvetés, de kijelenthető: a tudomány sikeresen kiállta a próbát, nagy sebességgel kifejlesztették az oltást, ezzel a vakcina bevezetése utáni első évben mintegy 17 millió ember életét mentették meg. A politikum azonban csak néhány országban vizsgázott sikeresen, Romániában már nem annyira. Tetten érhető volt a kapkodás, nem voltak következetesek abban, hogy mi alapján hozták meg a döntéseket, nem építettek fel egy megfelelően empatikus oltáskampányt. A kutató úgy véli, amikor már látszott, hogy alábbhagy az oltáskedv, erőteljesen terjednek az összeesküvés-elméletek, akkor kellett volna bekeményíteni, és bevezetni a kötelező oltást. Ezzel a döntéssel még sok életet lehetett volna megmenteni, de nem merték bevállalni a politikai kockázatot, aminek a következménye emberéletekben mérhető. A tanulság, hogy a politikum nagyobb mértékben kellene figyelembe vegye a tudományos eredményeket, hallgasson a tudósokra, és ilyen helyzetekben hátrébb kellene sorolja a saját érdekeit, szögezte le Fejér Szilárd.

Kockázatok még mindig vannak

A koronavírus evolúciójában az látható, hogy mindenhol nagyrészt az omikronnak vannak különböző alvariánsai, és „arra megy ki a játék”, hogy a vírus a lakosság megszerzett immunitását kikerülje. Romániában az emberek nagy része most már megfertőződés útján szerzett védelmet, a vírus úgy próbál változni, hogy ezt az immunitást kikerülje. Akkorát már nem tud változni, hogy egy teljesen új vírusnak tűnjön, amivel még nem találkozott az immunrendszer, terjedni tud ugyan, de az immunrendszer előbb-utóbb észreveszi és leküzdi. Ezért sokkal kevesebb a veszélye annak, hogy fertőzés esetén súlyos lefolyású betegség alakul ki, bár az idősebb korosztályban, az immunszupprimáltak, krónikus betegek esetében még fennáll ez a kockázat. Még mindig történnek elhalálozások, de ezek száma meg sem közelíti, amit a Delta-hullámban megtapasztaltunk, mutatott rá a szakértő.

További veszélyt jelent, hogy nem tudhatjuk, hány krónikus megfertőzött van világszerte, akiknek a szervezetében ott van a vírus, folyamatosan adaptálódik, fejlődik, megtörténhet, hogy a Delta variáns egy friss mutációja életképesnek bizonyul. Ezt senki nem tudja előrejelezni, de a nagy számok törvénye alapján biztos, hogy rengeteg a krónikus fertőzött, akik nem tudják kiüríteni a szervezetükből a vírust, csak reménykedhetünk, hogy a mutációk nem lesznek életképesek.

Másik kockázati tényezőt az állatokról az emberre visszaugró vírusok jelentik. Fejér Szilárd felidézte, az Egyesült Államokban a Covid–19-cel fertőződött fehérfarkú szarvasokból a fertőzés visszajutott az emberre. Kérdés, hogy az állati populációban a kórokozó milyen irányba mutálódik tovább, és hogyan ugrik vissza az emberre. Ugyanakkor, ha nem következik be a vírus valamilyen váratlan mutációja, akkor előbb-utóbb bekövetkezik, hogy a koronavírus-járvány hozzávetőleg annyira lesz súlyos mint az influenza, évente lesz két- három kisebb hullám. Még nem tartunk ott, de ha kialakul az évi egy-két koronavírus járvány hullám influenzás súlyossággal, a fertőzöttek száma rátevődik az influenzában megbetegedők számára, valamilyen szinten jobban terhelődik az egészségügyi rendszer, mint három-négy évvel ezelőtt. Fejér Szilárd arra is kitért, a pandémia alatt rengeteget teszteltek, ha bármilyen új járvány felütné a fejét, a tesztelési kapacitást már nem kell újra kiépíteni, azt világszerte bármikor újra életbe lehet léptetni.