Vajon hány sort olvasnak el az emberek egy cikkből? Mi alapján válogatnak a hírek között a fiatalok? Megkérdőjelezik a kapott információ hitelességét? Milyen hatással van a befogadóra a hatalmas információmennyiség? Az influenszerek vagy az újságírók véleményét részesítik előnyben? A folyamatosan változó médiáról, a hírfogyasztási szokásokról, valamint a közösségi média egyre erősebb szerepéről beszélgettünk dr. Győrffy Gábor egyetemi docenssel, az Újságírás és a Digitális Média Intézet magyar tagozatának vezetőjével.

A digitális korban információk milliói árasztják el az embereket, egymást érik a cikkek, a posztok, a videók. Azonban a folyamat gyorsasága és a sokféle információ azt eredményezte, hogy egyre felületesebbé vált a hírfogyasztás, egyre nagyobb mértéket ölt a szelektív kitettség. Az emberi figyelem rövidült, a nagy mennyiségű információ szétaprózta azt. A felhasználók pedig a címek, a rövid kiajánlók alapján döntenek arról, hogy mely tartalmakat részesítik előnyben. Ez a felületes információfogyasztás gyakran a tények és az információban való elmélyülés hiányát eredményezi. A részletek, összefüggések és a háttérinformációk gyakran elvesznek és nem jutnak el a befogadókhoz.

A generációk médiafogyasztási szokásaiban is különbségek figyelhetőek meg. A fiatalok előnyben részesítik az influenszerek véleményét az újságírókéval szemben, a legtöbben a közösségi médiából informálódnak a világ történéseiről. Ennek azonban az a veszélye, hogy elsősorban a bulvárral és a szenzációhajhász hírekkel találkoznak a platformokon. Ezt igazolja M. I. példája is, aki elmondta: csak a Facebookon szembejövő híreket olvassa el, csak a bulvárt, azoknak is csak néhány mondatát.

Győrffy Gábor úgy véli, fontos leszögezni, hogy a technológia gyökeresen megváltoztatta a médiafogyasztási szokásokat. Minden beköltözött a digitális térbe, a közösségi média egyre nagyobb szerepet kapott. Éppen emiatt a közösségi médián keresztül ingerekkel bombázzák a felhasználókat. Ennek következménye az, hogy az ingerküszöb emelkedett, különösen azon fiatalok körében, akik nagyon aktívan használnak különböző platformokat.

A befogadók hajlamosak olyan információkat részesíteni előnyben, amelyek érzelmi reakciót váltanak ki belőlük, ezért van az, hogy a Facebook, az Instagram és főleg a Tiktok rövid érzelmi impulzusokat nyújt, amelyek elérik a felhasználók ingerküszöbét, ez pedig hozzájárulhat a közösségi média függőség kialakulásához is.

Ugyanakkor Győrffy Gábor kiemelte, tulajdonképpen a hagyományos média is erre játszik rá, az újságírók arra kényszerültek rá, hogy olyan tartalmakat terjesszenek és hozzanak létre, amelyek érzelmi reakciót váltanak ki az olvasókból, másképp nehezen éri el az információ a befogadót.

A fiatalok médiafogyasztási szokásaival kapcsolatban elmondta, inkább a közösségi médiában szembejövő híreket olvassák el, ritkán keresik fel az adott médiaorgánumot. „Van egy olyan jelenség is, hogy a Z generáció nagyon kevés ideig tud figyelni egy dologra, ha rá is keresnek az interneten és elkezdenek olvasni valamit, nagyon rövid idő alatt elveszítik a figyelmüket. Sokszor nem is a tájékozódás, információszerzés miatt keresnek, hanem az új ingerre való rátalálás öröméért”  – magyarázta.

Ennek azonban az a veszélye, hogy bekerülünk egy úgynevezett véleménybuborékba, ami azt jelenti, hogy olyan cikkek, hírek jönnek szembe velünk, amelyek megfelelnek a nézeteinknek. „Megfigyelhető egyfajta felületesség a hírfogyasztásban, ez egy általános jelenség az információk kezelésében. Nagyon gyorsan, nagyon sok információt kapunk, de nem mélyedünk el bennük, nem nézzük meg a hátterét. Emellett nincs meg a kritikai szellem, nem kételkedünk, hogy vajon valóban úgy van-e, igaz-e az, amiről olvastunk” – fejtette ki, hozzáfűzve: persze nem általánosíthatunk, azonban megfigyelhető, hogy gyakran gondolkodás nélkül elfogadjuk az információt.

Felmérésekből az is kiderült, hogy a fiatalok kevésbé hisznek az újságíróknak, inkább az influenszerek véleményét fogadják el és részesítik előnyben. Győrffy Gábor szerint a fiatalok körében valóban terjed a jelenség. Az biztos, hogy a koronavírus-járvány nagyon rosszat tett az újságírás presztízsének. Az influenszereknek előnyük van ilyen szempontból, és azért tudnak hitelesebbek lenni, mert nagyon személyes stílusban kommunikálnak. Úgy tudják előadni magukat, hogy az a fiatalok számára hiteles, emberközeli. „Persze, ettől még fontos lenne elgondolkodni azon, hogy hihetünk-e az adott influenszernek” – emelte ki.

Felületes az információkezelés

Nagyon sokan úgy gondolják, hogy a mai fiatalok nem tudnak semmiről, nem ismerik a világot, azonban ez nem igaz – véli Győrffy Gábor. A Z generáció tagjai nagyon sok mindenről hallanak, rengeteg információjuk van, de ezeket felületesen kezelik. „Érthető, hogy nincs képességük és idejük arra, hogy egyes információkban elmélyedjenek, elemezzék és összefüggéseket találjanak. Rengeteg mindenről hallanak, de inkább az értelmezés kérdésében látom problematikusnak azt, ahogy a mai fiatalok kezelik az információkat” – nyomatékosította.

A Maszolnak nyilatkozó 23 éves M. I. bevallotta, csak a Facebookon szembejövő híreket olvassa el, szinte soha nem keresi fel a hírportálok weboldalát. Azok közül a tartalmak közül, amelyekkel a közösségi médiában találkozik, a bulvárhíreket választja ki, el is olvassa, viszont a közéleti témákkal nem foglalkozik, ha rá is kattint a cikkre, egy-két mondat után abbahagyja az olvasást.

M. I. jelenleg egyetemista, elmondása szerint azokra a cikkekre figyel, amelyek őt is érintik, fiatalokról szólnak, de nem kíváncsi például a politikai döntéshozatalokra, a szabályok vagy törvények változtatására sem.

Feltűnt neki is az, hogy egyre több tartalom jelenik meg a platformokon, azonban egyszerűen továbbgörget, különösebben nem zavarja a rengeteg információ. Nemcsak az írott, de a videós tartalmak sem keltik fel a figyelmét, legalábbis azok, amelyeket hírportálok tesznek közzé.