Mintha külföldre érkeznénk – állapítottuk meg kollégámmal Temesvár belvárosi részéhez közeledve. Európa egyik idei kulturális fővárosa akkor is megér egy pár napos látogatást, ha magyar vonatkozású eseményekre alig számíthatunk. Aktuális jó hír ugyanakkor, hogy megújul a város központjának egyik látványossága, a Hunyadi-kastély. Az RMDSZ pénteken és szombaton Temesváron tartja kongresszusát.

Túlzás lenne azt írni, hogy Temesváron lépten-nyomon az európai kulturális főváros rendezvényeivel találkozunk, de a meglepően sok külföldi turista jelenléte a városban jelzi, hogy felértékelődött a bánsági település. Az április végéhez nem illő hideg idő ellenére is nagy a nyüzsgés a központban, sok vendéglő teltházzal működik az esti órákban. 

Az Európai Kulturális Főváros-program keretében idén több mint ötezer művész látogat el Temesvárra, és a számtalan programra egymillió látogatót várnak. A rendezvény egyik emblematikus építménye a Pepiniera – 1306 növény nevű öt szintes fémszerkezet, amelyet az opera közvetlen közelében állították fel, s melynek tetejéről jól belátható az 1989-es temesvári forradalom központi helyszíne, a Győzelem tér. A lépcsőkkel és kis terekkel kialakított látványosság akár egy függőleges parknak is tekinthető, mellyel az alkotók a városi biodiverzitásra igyekeznek felhívni a figyelmet.

A május végéig látogatható kiállítások közül kiemelkedik a Victor Brauner műveit bemutató tárlat. A romániai  avantgárd mozgalom meghatározó alakja Párizsba költözés után a szürrealista mozgalom egyik jeles képviselője lett. 

Temesváron egyébként az európai kulturális fővárosi státus, az ezzel kiemelten együtt járó multikulturális jelző sem hozott magyarok irányába tett gesztusokat. A városban sehol sem látni magyar feliratot.

A kulturális térben ugyanakkor megjelennek a magyarok is. Csütörtökön nyitották meg a Temesvári avantgárd művészet és a Periszkóp köre című kiállítást. A kiállítás megnyitóján jelen lévő Kelemen Hunor miniszterelnök-helyettes, az RMDSZ elnöke az esemény két főszereplőjét méltatta. „Szántó György a 20. századi erdélyi művelődéstörténet egyik legérdekesebb alakja, akinek köszönhetően az európai és a magyar avantgárd fősodra megjelenhetett a romániai határszélen. A másik főszereplő pedig az a Kovács Ádám, aki mára az egyik legnagyobb gyűjtője lett a 20. századi erdélyi és általában a romániai avantgárd festészetnek. Köszönettel tartozunk neki, mint ahogy a kiállítás minden közreműködőjének!” – fogalmazott. 

A temesvári opera közvetlen közelében található a Hunyadi-kastély, amellyel kapcsolatos jó hír, hogy helyet kapott az ország legnagyobb örökségvédő és hasznosító programjában, így közel 22 millió lejt a Románia számára elkülönített uniós helyreállítási alapból, amiből megvalósítható a felújítás. 

Péntektől egyébként Temesváron tartja 16. tisztújító kongresszusát az RMDSZ. A magyar érdekvédelmi szövetség legfőbb döntéshozó testülete a program szerint a pénteki köszöntőbeszédek után szombaton délelőtt meghallgatja és megvitatja Kelemen Hunor elnök beszámolóját, majd programbeszédét. Ezt követően elnökválasztást tart, a tisztségre a jelenlegi szövetségi elnök az egyetlen jelölt.

A kongresszus keretében bemutatják és elfogadják az RMDSZ 2023–2030 közötti időszakra vonatkozó programját. A Szövetségi Képviselők Tanácsának (SZKT) múlt pénteki ülésén elhangzott ismertető szerint ennek három sarokköve van: a tavalyi népszámlálás eredményei, a kormányzati szerep és a 2024-es romániai választási év.

A kongresszus első, mai eseményein többek között jelen lesz  Nicolae Ciucă miniszterelnök, Marcel Ciolacu szociáldemokrata pártelnök, a képviselőház elnöke és Gál Kinga, a Fidesz alelnöke.