Nemzetközi konferenciát tartottak október 13. és 16. között a kalotaszegi Magyarvistán az 1944-es őszi kolozsvári és tordai elhurcolások évfordulóján. A konferencián kutatók, muzeológusok, helytörténészek vettek részt, akik több évtizede kutatnak az őszi tömeges elhurcolások témájában.

A nemzetközi konferencián arról tanácskoztak, hogy jelenleg hol tart a kegyeletápolás és az emlékezetpolitika: mit tudunk a történtekről, hol tartunk a kutatással, az adatbázisok gyarapításával.

A fontosabb kegyeleti helyeken, Kolozsváron, Tordán és Nagyenyeden koszorúzással egybekötött megemlékezések zajlottak a történelmi egyházak lelkipásztorainak közreműködésével.

A nemzetközi konferencia résztvevői előadásokon, ezeket követően pedig interaktív műhelybeszélgetéseken vettek részt, továbbá a Kárpát-medencei kutatási tapasztalatokat, megvalósításokat, terveket vitatták meg.

A rendezvényt megtisztelte Grezsa Csaba, Magyarország Kolozsvári Főkonzulátusának főkonzulja, Vákár István, a Kolozs Megyei Tanács alelnöke és Felházi Zoltán, Magyarvista református lelkipásztora. A kegyhelyeken imát mondott Fejér Olivér kolozsvári lutheránus evangélikus, Józsa Lajos István tordai unitárius, Tóth Tibor László nagyenyedi református lelkipásztor. A hagyományápoló falu- és városnézésben házigazda volt Péntek László körösfői református gondnok, Csécs Márton torockói unitárius, valamint Balázs Attila tordaszentlászlói református lelkipásztor.

A konferencia zárónapján az összegzések, jövőtervezések kapcsán a következő javaslatok hangzottak el. A fórumon egybehangzóan megállapították, hogy a köztudatban még mindig nagyon keveset tudnak és beszélnek a málenkij robotról, illetve annak szörnyűségeiről, mint ahogy összességében a második világháború utáni fogolysorsról is.

A résztvevők kiemelten fontosnak tartották a témával kapcsolatos helytörténeti kutatások, feltárások és összegzések folytatását, valamint a fiatalok bevonását és ösztönzését a kutatás megkezdésére és folytatására az egész Kárpát-medencére kiterjedően.

Támogatják a konferenciát lebonyolító Historikus Egyesület vezetőinek javaslatát, hogy az általuk létrehozott honlapot fejlesztve kezdjék el az erdélyi településekről elhurcolt, megtorlásban részesült személyek adatbázisának összeállítását.

Ugyanakkor felhívással fordulnak az erdélyi történelmi egyházak, önkormányzatok, magyar pártok, szervezetek képviselőihez, a polgárokhoz, hogy nyilvánítsák október 12-ét Az elhurcolás, megtorlás erdélyi emléknapjává, mivel ezen a napon kezdődött el Kolozsváron az 1944. őszi, októberi-novemberi erdélyi tömeges internálások és elhurcolások a szovjet lágerek felé.

A magyar áldozatok leszármazottjainak egybehangzó véleménye szerint nemzeti ügynek kell tekinteni a közös tragédia feldolgozását. A közös megemlékezések erősítenék a magyarországi és a határon túli magyarság összetartozás-tudatát. Ugyanakkor a Gulág- és Gupvi-téma kutatása erősítené a szakmai kapcsolatokat a magyarországi, németországi, ausztriai, romániai, szlovákiai, szerbiai, ukrajnai és más országbeli hasonló kutatókkal, intézményekkel, levéltárakkal.