Magyarország Románia legfontosabb stratégiai partnere lehetne, de a román politikai elit sohasem gondolkodott Közép-Európában, és ez alól a mostani kormány sem kivétel - mondta a Maszolnak Németh Zsolt. A magyar parlament külügyi bizottságának fideszes elnökét, a ma már Tusványos becenéven ismert szabadegyetem és tábor egyik alapítóját az orosz-ukrán háborúról, a kisebbségi kérdés uniós megítéléséről és a magyar-román viszonyról kérdeztük.

– A béke ideje – ez az idei Tusványos mottója. Az orosz–ukrán háború kapcsán Magyarországot sokan oroszpártisággal, Putyin-pártisággal vádolják, s a béketárgyalás megkezdésének alapfeltételének tartott azonnali tűzszünet sürgetését is Kreml-barát hozzáállásnak minősítik. A szabadegyetem előtt, amolyan vitaindítóként, hogyan határozná meg a magyar kormány álláspontját a háborúval kapcsolatban?

– Ez egy magyarbarát kormány. Megfelelési kényszerből eredő szereptévesztés, ha valaki ezt a háborút úgy ítéli meg, hogy belehelyezi magát az egyik vagy a másik fél szerepébe. Az természetesen teljesen világos, hogy itt Oroszország az agresszor és Ukrajna az áldozat, ezt nagyon sokszor ki is mondtuk, de mi se oroszok, se ukránok nem vagyunk, a magunk szempontjait kell szem előtt tartanunk. A mi első szempontunk pedig a biztonságé. Ameddig zajlik a háború, addig kárpátaljai magyar katonák halnak meg benne és fennáll az eszkaláció veszélye, következésképpen minél előbb vége van, annál jobb. Van egy alternatív megközelítés, amely szerint minél jobban meggyengül Oroszország a háborúban, annál kevésbé jelent fenyegetést a jövőben, ezért nem baj, sőt egyenesen kívánatos az elhúzódó konfliktus. Ez egy logikus nézőpont 7000 kilométer távolságból, de számunkra, akik szomszédosak vagyunk Ukrajnával, ez hazárdjáték.

– Az őshonos nemzeti kisebbségek kérdése az utóbbi évtizedben finoman fogalmazva sem volt szívügye az Európai Uniónak. A mostani háborúval – amely Moszkva álláspontja szerint az orosz kisebbség védelmében indult – még inkább háttérbe került a kérdés. Zsákutcába érkeztünk? 

Amikor az Európai Unió tavaly ilyenkor tagjelölti státuszt adott Ukrajnának, feltételül szabta a nemzeti kisebbségek jogi helyzetének a Velencei Bizottság ajánlásait figyelembe vévő rendezését. A Velencei Bizottság az Európai Uniótól független, annál korábban alapított nemzetközi szervezet, az Európa Tanács jogi tanácsadó testülete, ami pontosan ilyen kérdésekkel foglalkozik. Ezért fontos, hogy az Európa Tanácsban, ami ennek a legfőbb terepe, hathatósan képviseljük a nemzeti kisebbségek érdekeit. Ettől függetlenül az természetesen igaz, hogy az Európai Bizottságnak például a Minority SafePack kapcsán tanúsított magatartása valóban botrányos és kiábrándító.

– Az RMDSZ nemrég kiszorult a román kormánykoalícióból, ami aligha segíti a magyar–román viszonyt. Milyen most Magyarország és Románia kapcsolata?

– Magyarország Románia legfontosabb stratégiai partnere lehetne. Az egész schengeni övezetből nekünk a legfontosabb a mielőbbi csatlakozása, minden számottevő nyugatra vezető közlekedési útvonala rajtunk halad át és mi vagyunk az egyik legfontosabb külkereskedelmi partnere. Sajnos a román politikai elit sohasem gondolkodott Közép-Európában, és ez alól a mostani kormány sem kivétel. Ami a magyar nemzeti kisebbséget illeti, inkább a két országot összekötő hídként lenne érdemes rá tekinteni, mint ahogyan például Magyarország és Szerbia viszonylatában is.

– Szinte teljes egészében hiányoznak a román résztvevők a szabadegyetem programjaiból. A szervezők szerint nem a meghívások hiányoztak. Mivel magyarázható ez a távolmaradás?

Mindig hívjuk őket, mert Tusványost jó terepnek tartjuk a párbeszédre. Fontos azonban, hogy a részvételük ne csak reklámfogás legyen, hanem valódi, őszinte és nyitott eszmecsere. Úgy látszik, erre a legtöbben nem állnak készen, ezért is jár ki külön elismerés a kivételeknek.