Nehezen helyrehozható károkat okoznak a természetvédelmi területek növény- és állatvilágában a törvénytelenül off-roadozó terepjárósok, quadosok, motorosok. A járművek ráadásul azokat a kirándulókat, túrázókat is zavarják, akik az érintetlen természet vadságát, nyugalmát keresik. Hegyi Barnával, a Békás-szoros–Nagyhagymás Nemzeti Park igazgatójával beszélgettünk.

Újra a figyelem középpontjába kerültek a természetjárás „gépiesített” formáját választó off-roadosok, miután egy héttel ezelőtt négy fiatal vesztette életét a Déli-Kárpátokban, miközben terepjárójukkal a Iezer-csúcs felé tartottak.

A terepjárós kirándulók természetben okozott káraival, a jelenség újbóli elterjedésével kapcsolatosan Hegyi Barnát, a Békás-szoros–Nagyhagymás Nemzeti Park igazgatóját kérdeztük. A szakember kiemelte, hogy természetvédelmi területeken, nemzeti parkokban tilos bármilyen járművel közlekedni. Kivételt csupán a nemzeti park hivatalos járművei képeznek. Ugyanakkor felhívta a figyelmünket arra is, hogy a természetvédelmi területeken kívül a tulajdonos beleegyezése nélkül gyepekre, vagy erdős területekre ugyanígy nem lehet terepjárókkal, járművekkel behajtani.

Ezzel egyébként az off-road műfaj hívei általában tisztában vannak, ezért fordulnak elő olyan esetek, amikor rendszámtábla nélkül indulnak útnak, hogy a kamerák felvételein ne lehessen beazonosítani őket. Olyan is gyakran megesik, hogy a nemzeti park szakemberei, vagy a hegyi csendőrség megjelenésekor sem akarnak megállni, gyakran menekülőre fogják a dolgot. „Ha nem tudnák, hogy tilos, akkor miért nem állnak meg?” – tette fel a (költői) kérdést Hegyi Barna.

A romániai „terepezés” egyébként a külföldiek körében is népszerű. Ők általában ugyan tisztában vannak a törvényi tiltással, hogy ugyanúgy nem szabad a védett területeken autózni, motorozni, quadozni, mint ott, ahonnan érkeznek, ám úgy vélekednek: „itt a törvényt azért annyira nem tartják be, és bepróbálkoznak”. A messziről érkezőket általában helyi segítők irányítják el a legszebb helyekre, sokakat itteni kísérők is segítenek a terepen. Ennek hiányában a megosztott, különböző felületekre feltöltött GPS-trekkeket használják, és önállóan vágnak neki a hegyi kalandozásoknak.

Mint az igazgató kiemelte: vannak jó példák, vállalkozók, akik egyeztetik a nemzeti park szakembereivel, hogy hol, milyen formában vihetnek kirándulókat legálisan a hegyekbe, azonban nem feltétlenül ez a jellemző, a legtöbben inkább kijátszanák a szabályokat.

A nemzeti park munkatársai és a hegyi csendőrség az évek során megismerte, melyek azok a zónák, ahol gyakrabban jönnek a „vandálturisták”. Amennyiben „tetten érnek” valakit, a csendőrséggel közösen igazoltatják és megkapják a büntetést. Amit aztán vagy kifizetnek, vagy megóvják, és akkor eljárás következik. Ugyanakkor Hegyi Barna szerint a büntetések és a jogi procedúra költségei visszatartó erővel bírnak, mert „nem olcsó mulatság”. A nemzeti park által kiszabható büntetések magánszemélyek esetében 5 és 10 ezer lej között vannak, míg ha a jármű valamilyen cég nevére van bejegyezve 30 és 60 ezer lejre rúghat a bírság – osztotta meg az igazgató. Mint megtudtuk, az eljárás szerint a természetvédelmi területen a csendőrség igazoltat, a büntetést pedig a nemzeti park szabja ki. A természetvédelmi területeken kívül, ha gyepen vagy erdőben találnak valakit engedély nélkül közlekedni, akkor a csendőrség büntet, tette hozzá a szakember.

Mint Hegyi Barna kifejtette: sokan azzal érvelnek, hogy az erdőkitermelések során használt haszongépjárművek ugyanúgy károkat okoznak, mint az off-roadozók. Kiemelte, az érvelés sántít, ugyanis a nemzeti parkokban nincs kitermelés, illetve csak nagyon korlátozottan történnek ilyen beavatkozások. „A Békás-szoros–Nagyhagymás Nemzeti Park a terület 75 százaléka fokozottan védett terület, ahol nincs fakitermelés, csak nagy természeti katasztrófák, például nagymértékű széldöntés esetében lehet ilyet engedélyezni külön elbírálás alapján” – mondta el.

A hegyvidéki talajok, növények rendkívül érzékenyek a külső hatásokra, emelte ki Hegyi Barna. A telepjárókkal vagy quadokkal okozott károk nagyon lassan regenerálódnak, tette hozzá. A nyomok, a vájatok következtében megindul az erózió, a talaj elkezd lemosódni, különösen igaz ez nedves talaj esetében. Ezen kívül a járművek zavarják az állatokat is. „Látjuk a kamerákon, ha végigmennek, utána egy-két hétig semmi nem mozog, többet a vadállatok arrafelé nem mennek” – osztotta meg az igazgató. Télen ugyanígy káros a hószánok használata, ezek a járművek a frissen regenerálódó erdő fiatal fáit letörik, tönkreteszik.

Mindemellett sok hátizsákos turistát éppen a Kárpátok vadsága vonz tájainkra, ahol csend van, ahol nagyragadozók, hiúzok, medvék, farkasok járnak. Ha ezek a kirándulók azzal szembesülnek, hogy füstöt okádó járművek „húznak el” mellettük, meglehetősen illúzióromboló lehet, mutatott rá Hegyi Barna.

„Ennek a tevékenységnek, természetvédelmi területen, közúton kívül nincs helye” – summázott a szakember. Kiemelte: az általa igazgatott nemzeti park területe közel 8000 hektár, ami csupán „egy csepp a körülöttünk levő helyek tengerében”. Éppen ezért kellene minél jobban megőrizni érintetlenségét, épségét. „Senkinek nem szakad le a lába, hogyha felsétál az Egyeskőhöz, hogyha azzal érvel valaki, hogy másképp nem tud felmenni, akkor ne menjen fel!” – fogalmazott a szakember.

Az off-roadozás miután egy időben „lecsengett”, kezdett újra divatba jönni, tudtuk meg. Sokan vásárolnak terepjárót, quadot, a legtöbben „másodkézből, lerúgott, 10-15 éves, mindenfajta” járművet vesznek. Ezekkel pedig rögtön „a legszebb, legérintetlenebb helyekre szeretnének felmenni”.