Újabb római kori kaput tártak fel a gyulafehérvári Capistrano-bástyán végzett régészeti kutatások során. A régészek a keleti oldalon azonosították az Apulum római castrumának főkapuját, a Porta praetoriát, negyven évvel azután, hogy megtalálták az erőd déli kapuját.

„A déli kapu azonosítása után 40 évvel újabb kaput fedeztünk fel a keleti oldalon, a Capistrano-bástyán folyó szisztematikus régészeti kutatás során. A Porta praetorián keresztül, a Via praetorián lehetett eljutni a XIII. Gemina légió castrumának parancsnoki épületéhez, a principiához” – jelentette be kedden a régészeti kutatás vezetője, Anca Timofan régész.

A mintegy négy méter mélységben feltárt, egyik toronyhoz tartozó hatalmas alapozás fontos információkkal szolgál a római kapu méreteiről és alaprajzáról.

A régészek az 1986-ban feltárt, részben helyreállított és rekonstruált Porta principalis dextra építészeti jellemzői alapján most pontosabb képet alkothatnak a monumentális bejáratról. A kapunak két nagyméretű, téglalap alaprajzú tornya, egy középső fala és két boltíves bejárata volt. Az építményt az úgynevezett opus quadratum technikával, gondosan megmunkált nagyméretű mészkőtömbökből építették.

A kutatások azt is megerősítették, hogy a római kapu alapozását később újra felhasználták, és beépítették a középkori Szent György-kapu szerkezetébe – közölte Anca Timofan a Facebookon.

A régész szerint különösen érdekes, hogy a középkori kapu római eredetére már a 17. századi külföldi utazók beszámolóiban is utaltak. Bethlen Farkas a város erődítményéről azt írta, hogy „két ikerkapuja van, az egyik kelet felé, a Maros és az Ompoly irányába, ezt Szent György-kapunak nevezik, és barbakánnal erősítették meg. A kapu fölött Romulus és Remus farkasos képe látható, valószínűleg római kori maradványként”.

„Ma már a helyszínen is ellenőrizhetjük a kapcsolatot a római és a középkori kapu között: két különböző korszak monumentális építményei álltak ugyanazon a stratégiai ponton” – hangsúlyozta Anca Timofan.

A gyulafehérvári régészek ebben a hónapban folytatták a szisztematikus feltárásokat azon a területen, ahol tavaly azonosították annak a középkori kaputoronynak a földszint alatti szintjét, amelyen keresztül Mihai Viteazul 1599-ben bevonult a balázsfalvi erődbe.

A régészeti kutatást a Gyulafehérvári Nemzeti Egyesülés Múzeuma szervezi a Fehér Megyei Tanács támogatásával.

A 2025 szeptemberében, Anca Timofan vezetésével végzett feltárások során a Capistrano-bástyán már kivételes jelentőségű leletre bukkantak: az erőd keleti részén feltárták a középkori Szent György-kapu maradványait, amelyet a XIII. Gemina légió római castrumának főkapujára, a Porta praetoriára építettek rá.

A bástyán megnyitott három régészeti szelvényben több történelmi korszakhoz tartozó építmények kerültek elő: a II–III. századi római castrum, a IX–XII. század közötti kora középkor, az Erdélyi Fejedelemség XVI–XVII. századi időszaka, valamint a XVIII–XIX. századi Habsburg-uralom emlékei.