Az Európai Unió szabályai szerint 2025-re a települési hulladék tömegének legalább 55 százalékát kell újrahasznosítani. A célérték 2030-ig 60 százalékra, 2035-ig pedig 65 százalékra emelkedik. Amennyiben nem sikerül tartani azt, az önkormányzatoknak óriási pénzbírságot kell fizetniük a Környezetvédelmi Alapba, az országnak pedig az uniós kasszába. 

Románia ellen több alkalommal is indult kötelezettségszegési eljárás ebben az ügyben. Mircea Fechet környezetvédelmi miniszter marosvásárhelyi látogatása alkalmával közölte, hogy az ország napi 18 millió eurós bírságot fizet azért, mert nem megfelelő a szelektív hulladékgyűjtési rendszer.

Szinte alig van település, ahol megfelelően működik

Marosvásárhelyen 2021-ig gyakorlatilag nem létezett szelektív hulladékgyűjtés. A 2020 októberében beiktatott városvezetés januárban indította el a folyamatot, akkor még csak a magánházakban lakók számára tudták biztosítani az ehhez szükséges infrastruktúrát. Közben meghirdették a közbeszerzést a lakónegyedek bekapcsolásához szükséges rendszer kialakítására is. A szolgáltató megbízása körüli huzavona miatt azonban a gyakorlatba ültetés késett. A szemétszállítás lebonyolítását átvette a 103 közigazgatási egységet magába foglaló Ecolect Maros fejlesztési társulás, és szolgáltató hiányában egy adott pillanatban az egész város szemetes volt. 

2023-ban alig 260 tonna hulladék került különválogatva az átrakó állomásra

A szemét elszállítását menedzselő „Ecolect Maros” Önkormányzatok Közötti Fejlesztési Társulás adatai szerint tavaly Marosvásárhelyről közel 20 700 tonna szemét került a válogató, komposztáló és átrakó állomásra, ebből 20 560 tonna háztartási hulladék, 134 tonna zöldhulladék. 

Szelektíven mindössze 258 tonna ment a telepre, javarészt papír és karton: 106 tonna. Műanyagból 78, üvegalapú hulladékból 74 tonnát vettek át.     

A maroskeresztúri válogató, komposztáló és átrakó állomást 44 millió eurós finanszírozásból még 2012-ben építtette az akkor Lokodi Edit Emőke vezette Maros Megyei Tanács. A megyei önkormányzat élére ezt követően került liberális párti Ciprian Dobrenak azonban négy év alatt nem sikerült beüzemeltetnie. A meghirdetett versenytárgyalások eredményét sorra megóvták a pályázó, vesztes felek. Végül 2016 októberében, az akkor már Péter Ferenc által vezetett tanács 8 évre szóló szerződést kötött az Iridex céggel és 2017 elejétől kezdték meg a tevékenységet. 

Az Ecolect Maros igazgatója, Tóth Andrea a Maszolnak elmondta, biztatóan indult a 2024-es év, ugyanis a szelektíven gyűjtött hulladék már az első három hónapban megközelíti a tavalyi éves mennyiséget, de ez még mindig távol áll az előírt célértéktől.

Március végéig közel 220 tonna szemét különválogatva került az átrakó állomásra. Mennyiségileg itt is a papír és karton viszi a prímet megközelítve a 97 tonnát, ezt követi a műanyag és fém 68 tonnával, illetve az üveg közel 55 tonnával. Az év elejétől március végéig hozzávetőleg 8900 tonna szemetet gyűjtött be az Ecolect által megbízott szolgáltató Marosvásárhely területéről, összetételében 8.600 háztartási és 256 tonna zöld hulladékot

2023 szeptemberében a helyi önkormányzat a lakónegyedekben is elkezdte kihelyezni a szelektív hulladékgyűjtésre alkalmas tárolókat. Elsőként a November 7 lakónegyedben, majd fokozatosan a város többi részén. Jelenleg az Egyesülés és Kövesdomb térségében alakítják ki a szükséges infrastruktúrát, majd a Meggyesfalvi negyed, a Bodoni utca, a Tudor, és a Belvedere lakónegyed következik – tudtuk meg a polgármesteri hivatal sajtóosztályától. 

A „hagyományosnak” mondható papír, műanyag, fém és üveg különválogatására alkalmas konténerek mellett a város több pontján van olyan tároló is, amelybe a használt étolajat lehet elhelyezni, de fölöslegessé vált ruhát és lábbelit is külön tárolóba lehet dobni. A napokban a főtéren megjelentek az úgynevezett okos rendszerek is. Ezek tömörítik a bedobott szemetet és digitálisan jelzik az esetleges hibákat vagy azt, ha megteltek.