Jelentős számú hívő, sok egyházi és világi méltóság vett részt a Kézdialmás és Lemhény közötti hegyen, a Szent Mihály arkangyal oltalmába ajánlott barokk műemléktemplom újraszentelésén. A dr. Kovács Gergely érsek, Tamás József nyugalmazott püspök és Székelyföld különböző településeiről érkezett papság jelenlétében zajló ünnepség egy közel egy évtizeddel ezelőtt kezdődött folyamat és három éven át tartó restaurálás megkoronázása volt.

A nagyszámú érdeklődő miatt az udvarra szorulók a HT 2008 Video csapatnak köszönhetően LED-falon követhették a templomban zajló eseményt, amely az érseki köszöntést követően az egyházi hajlék szentelvízzel való megáldásával kezdődött.

Jó érzés a befejezett munka!

Dr. Kovács Gergely, Erdély érseke hangsúlyozta: a víz életet ad és akárcsak Jézus Krisztus oldalából vérrel keveredő víz megtisztít és oltalmaz. „Jöjj segítségünkre atya és szenteld meg a vizet, a te ajándékodat, hogy a benne megkereszteltek a bűntől megtisztuljanak, és fogadott fiai a boldogság életére szülessenek” – mondotta az érsek majd megszentelte a templomot.

Prédikációjában Erdély érseke a jól végzett munka sikerélményét hangsúlyozta.

„Bizonyára mindenki számára ismerős az a jóérzés, amikor egy feladatot, egy munkát vagy egy megbízatást teljesít. Az az érzés is ilyen, amely minket és sokakat feltölt a Szent Mihály templom éveken át tartó türelmes és kitartó restaurálási munkálatainak a befejezése után. Öröm és hála tölti el szívünket, lelkünket, ha erre a megújult csodaszép templomra tekintünk. De Jézus az imájában nem csak visszatekint, hanem előre is. Tanítványaiért aggódik. Mi lesz velük nélküle? És Jézus ebben is példakép számunkra. Nekünk is szeretettel és felelőséggel kell gondoskodni a folytatásról. Hogy az elkezdett mű, terv és munka ne szakadjon meg, hanem életképes maradjon” – hangsúlyozta dr. Kovács Gergely, arra is kitérve: a megújult templom ne csak külsejét hirdesse, hanem a saját hitünket is.

Az eseményen elvégezték a konszekráció szertartását is: az érsek megszentelte a miséző asztalt, az oltárt, a kegytárgyakat, miközben Hölgyes Pál Zsolt lemhényi plébános krizmával kente meg a falakra festett szentelési kereszteket. A tucatnyi keresztet egy megmaradt régi falfestmény alapján tudták a restaurálás során visszaállítani eredeti állapotukba.

Szerencsére a 124 éves orgonát is sikerült eredeti állapotába visszaállítani: a hangszeren a felújítást végző mester, a székelyudvarhelyi Pap Zoltán fia, Pap Attila orgonaművész játszott, az ünnepségen pedig közreműködött a Fórika Balázs által vezetett kézdivásárhelyi Cantus Kamarakórus és a lemhényi egyházi kórus is. A szentmise a pápai és a magyar himnusz eléneklésével ért véget, majd a felújításban érintett világi személyek szóltak a jelenlévőkhöz.

A szeretet és az összefogás eredménye

Elsőként Jénáki Csongor lemhényi polgármester szólt a jelenlévőkhöz, elmondva, hogy szinte tíz évvel ezelőtt a lemhényi és kézdialmási korábbi polgármesterei, Molnár István és Lukács Róbert álmodtak egy nagyot és őseik hagyatéka utáni kötelességtudatból úgy döntöttek, hogy megmentik Felsőháromszék egyik legősibb templomát. „A mondás úgy tartja, hogy annak a népnek, amelyik nem ismeri múltját és értékeit jövője sincs. Jelentem: itt van jövő! Az álomból valóság lett és itt vagyunk a templomban, azon a helyen, amely nem csak a lemhényi és kézdialmási közösség búcsújáró helye, lelki és szellemi feltöltődésének origója, hanem az egész felsőháromszéki medence egyik szent ereklyéje. Sokunk számára kiemelkedő jelentőségű ez a templom, a környezete, a hangulata, a szellemisége, az üzenete és története hiszen születésünktől a halálunkig végigkíséri életutunkat. Polgármesterként 2020-ban cseppentem bele a felújítási munkálatokba, de remény és büszkeség tölti el szívemet, hogy sikerült ezt a történelmi jelentőségű épületet felújítani. A felújítés és egy ekkora beruházás nem jöhetett volna létre támogatóink hathatós segítsége nélkül” – mondotta a polgármester, köszönetét tolmácsolva mindazoknak, akik hozzájárultak az épület felújításához.

Az eseményen jelen volt Zákonyi Botond, Magyarország bukaresti nagykövete is, hiszen Magyarország kormánya is hozzájárult a templomszépítéshez: a liturgikus tér és a szentély berendezését, az orgona felújítását, a hangtechnika felszerelését és a nagyharang automatizálását támogatták. „Három meglepetés ért itt, a Szent Mihály-hegyen. Nem tudtam korábban, hogy itt egy ilyen pazar barokk épületegyüttes áll, ami hirdeti az itt élők nyugati kultúrkörhöz való tartozását. A másik meglepetés az volt, hogy ez a templom egy régebbi időszakba vezet vissza. Ezt a templomot két község építtette, két község pályázott a felújítására. A szentistváni időszakot idézi, hogy minden húsz település építsen egy templomot, s bár később épült, de közösségi összefogás eredménye volt. A közösségi összefogást mi, anyaországiak a székelységgel szoktuk azonosítani, az egységes fellépés, az odafigyelés olyan értékek, amit leginkább Székelyfölddel azonosítunk. A harmadik meglepetés a pályázat sikeres kivitelezése, hiszen hosszú ideje dolgozom Bukarestben de ilyen gyors kivitelezéssel még nem találkoztam!” – gratulált a nagykövet, hozzátéve: örömmel látja, hogy az erdélyi magyar épített örökség egyre jobban látható, egyre jobban kibontakozik kösöznhetően az ilyen felújításoknak.

Tamás Sándor, a háromszéki önkormányzat vezetője nem érkezett üres kézzel az eseményre: megyezászlóval lepte meg a lemhényi eklézsiát.

A megyei tanács elnöke hangsúlyozta: a felújítás a szeretet és az összefogás jelképe. „Ennek a szent helynek a felújítása nem a pályázatnak és nem az európai uniónak köszönhető. A pályázatok és a pénz tulajdonképpen csak eszköz. Eszköz a szeretet és az összefogás kezében. Hiszen ennek a szent helynek a felújítása a szeretet és az összefogás eredménye. Valamikor, tíz évvel ezelőtt Molnár István és Lukács Róbert polgármesterek összefogtak annak érdekében hogy egy jó ügy érdekében kitaláljanak egy folyamat elindítását. Összefogott ez a két falu, Lemhény és Kézdialmás. Összefogott a két község egyházi és polgári vezetősége. És igen, akkor amikor nagyon sok esetben éppen hullámvölgy volt, akkor segítséget nyújtott Kovászna Megye Tanácsa, akár anyagiakról volt szó, akár más jellegű segítségről. Tehát ennek a gyönyörű templomnak a felújítása a szeretetnek és az összefogásnak az eredménye, ennek a jegyében hoztam Önöknek Háromszék Vármegye zászlóját” – mondotta az elnök, aki ismertette a lobogó szimbólumait majd átnyújtotta a zászlót Hölgyes Pál Zsolt plébánosnak.

Több mint nyolcmillióba került

A jelenlévőkhöz szólt Molnár István, Kézdialmás korábbi polgármestere is, aki kifejtette: kollégájával, a lemhényi polgármesterrel sokat vesződtek, elvesztették, majd megtalálták a reményt és ténylegesen három év fizikai munka után sikerült pontot tenni a felújításra.

„A problémát az építkezés megkezdésekor azt jelentette, hogy egy olyan olasz-román konszern kezdett neki az építkezésnek, hogy nem érezte a célt magának és egy évre rá – köszönet az érsek úrnak és Jénáki Csongor lemhényi polgármesternek, akik mindketten jól beszélnek olaszul – meg tudták győzni az olasz vállalkozót, hogy önként visszalépjen. Mert ha nem lép vissza még ma is pereskednénk és ez a templom soha el nem készült volna. Visszalépett, újra árvereztük a munkálatokat, amit a sepsiszentgyörgyi Baumeister cég nyert meg és ők újították fel ezt a gyönyörű templomot. Megköszönném Fekete Mihály cégtulajdonosnak, a munkálatokat felügyelő Pászka István mérnöknek a hozzáállását, akik nem kis anyagi és szellemi áldozatot hoztak” – hangsúlyozta a korábbi elöljáró, aki továbbá köszönetét tolmácsolta a pályázatíró cég munkatársainak és a Linea Kft. munkatársainak, Benczédi Sándornak, Bodor Csabának és Ferenczi Z. Sámuelnek a tervezést, ami 2010 és 2012 között készült, majd 2015-ben aktualizálták. „Ha ők nincsenek itt, akkor ezek a gyönyörű értékek nem kerülnek elő” – tette hozzá. Felsorolta azt is, hogy mennyibe került a munkálat: több mint nyolcmillió lejt emésztett fel, de még további kétmillió lej adósság terheli a két község költségvetését, amit egyelőre nem tudják, honnan teremtenek elő.

Ferenczi Z. Sámuel mérnök a felújítás körülményeiről, felsorolva mindazok nevét, akik részt vettek a falfestmények, falak és sok más egyéb restaurálásban és feltárásában. Elmondta: folytatásra lehet számítani, interaktív kiállítás körvonalazódik, aminek a tervét Kinda István néprajzkutató és Baróti Hunor muzológus már elkészítette. „Ennek megavlósítása mindannyiunk közös feladata” – hívta fel a figyelmet.

Az esemény végén a lemhényi plébános is köszönetét tolmácsolta, majd az érsek latin és magyar nyelvű felszentelési dokumentumokat nyújtott át Hölgyes Pál Zsoltnak.