Keddtől új eljárási rend lép életbe valamennyi romániai bíróságon: a munkaerő-kapacitásukhoz igazítva szabályozzák az ügykezelést. Az úgynevezett „normázási” mechanizmus a bírák létszáma és az adott bírósági szint alapján határozza meg, hogy egy intézmény hány ügyet vehet át egyetlen nap alatt.

Az új rendszer célja, hogy a bírákra kiszabott munkateher összhangba kerüljön a reális feldolgozási kapacitással. Az ezen felül beérkező beadványokat átmenetileg várakozólistán tartják, és csak később osztják ki – számol be a News.ro.

Hogyan működik a gyakorlatban az új eljárás?

Egy négy bíróval működő bíróságon az alkalmazás első évében bírónként évi 576 ügyben határozták meg a kapacitást. Ez az egész intézményre vetítve évi 2304 ügyet jelent, ami naptári napokra lebontva nagyjából napi 6,31 ügy feldolgozásának felel meg.

Ha egy adott napon több ügyet regisztrálnak, mint a rendelkezésre álló napi keret, a fennmaradó aktákat nem utasítják el, hanem várakozási sorba kerülnek, és a következő napokon osztják ki:

Ha szeptember 15-én 7 új ügy érkezik, 6-ot kiosztanak, 1 pedig várakozólistára kerül.
Szeptember 16-án újabb 7 ügy érkezése esetén a bíróság először az előző napról maradt 1 ügyet, majd az újabbakból 5-öt oszt ki, így 2 ügy marad várakozólistán.
Szeptember 17-én mindössze 3 új ügy érkezik. A bíróság kiosztja a korábbi 2 visszamaradt és a 3 új ügyet. Mivel a kiosztott 5 ügy elmarad a 6-os napi kapacitástól, a fennmaradó 1 ügyes szabad kapacitást átviszik a következő napra.

Így szeptember 18-án a beérkező 7 új ügy mindegyike azonnal kioszthatóvá válik, mivel az aznapi 6-os kerethez hozzáadódik az előző napról áthozott kapacitás.

Kivételek és prioritást élvező ügyek

A szabályozás nem minden ügytípusra vonatkozik egyformán. A bírói tanács különbséget tesz a mechanizmus alól teljesen mentesített, illetve az elsőbbséget élvező ügyek között.

A mentesített ügyek – mint például a kényszervégrehajtások jóváhagyása – nem számítanak bele a napi kapacitásba. Ezeket a kereten felül, a napi korlát csökkentése nélkül osztják ki. (Ha például egy nap 7 rendes ügy és 3 kényszervégrehajtási kérelem érkezik, mindhárom kényszervégrehajtást és 6 rendes ügyet osztanak ki, míg 1 rendes ügy várakozólistára kerül.)

A prioritást élvező ügyeket – például a távoltartási végzéseket – azonnal ki kell osztani, még akkor is, ha ezzel túllépik a napi keretet. Ekkor azonban a kapacitás feletti rész a következő nap terhére számítódik el. Ha egy nap 10 távoltartási kérelmet regisztrálnak, mind a 10-et azonnal kiutalják, a 6-os napi kereten felüli 4 ügyet viszont levonják a következő napi kapacitásból, így másnap már csak 2 ügyet oszthatnak ki.

A kivételezett és prioritást élvező ügytípusok teljes listáját a Legfelsőbb Bírói Tanács (CSM) 1642-es számú határozata tartalmazza.

Európai átlaghoz igazított normák

A referencia-kapacitást az Európai Igazságügyi Hatékonysági Bizottság (CEPEJ) legutóbbi jelentése alapján számították ki, az európai átlagot véve alapul.

Az európai átlagértékek a következők:

• Járásbírósági bíró: 288 ügy/év
• Törvényszéki bíró: 192 ügy/év
• Táblabírósági bíró: 119 ügy/év

A fokozatosság és a kiszámíthatóság érdekében a romániai rendszert szakaszosan vezetik be:

1. év: Az európai átlag kétszerese a norma (576 ügy járásbíróságon, 384 törvényszéken, 238 táblabíróságon).
2. év: Az európai átlag 1,5-szerese a norma.
3. évtől: Elérik a pontos európai átlagot.

A túlterhelt igazságszolgáltatás hívta életre a döntést

Az új eljárás bevezetésének fő oka a romániai bíróságok rendkívüli túlterheltsége. A statisztikák szerint az új ügyek száma több mint 27 százalékkal nőtt 2020 és 2024 között, és az elmúlt években a Romániában iktatott ügyek volumene háromszor-négyszer haladta meg az európai átlagot. Ezzel párhuzamosan a bírói és igazságügyi alkalmazotti létszámkeret lényegében változatlan maradt az elmúlt tíz évben.

A rendszer fizikai teljesítőképességének határai miatt a folyamatosan növekvő ügyteher súlyosan veszélyezteti az igazságszolgáltatás minőségét. Az új normázási mechanizmus szeptember 15-től élesedik az ország összes bíróságán, biztosítva, hogy a túltervezett ügyek rendezett keretek között, utólag kerüljenek feldolgozásra.