Az alkotmánybíróság várhatóan pénteken, három halasztást követően döntést hoz a bírák nyugdíjáról szóló törvény ügyében, a Legfelsőbb Semmítő- és Ítélőszék (ÎCCJ) alkotmányossági kifogása nyomán.

A korábbi 2025. december 29-re kitűzött határidőn nem volt meg a határozatképes kvórum, mivel négy bíró – Cristian Deliorga, Gheorghe Stan, Bogdan Licu és Mihai Busuioc – hiányzott, miután az előző napon egy szünet alatt elhagyták az ülést. Ezt követően a bojkottálók azzal indokolták a történteket, hogy egyikük a döntés elhalasztását kérte, amelyhez a másik három is csatlakozott.

A halasztást részben azért kérték, mert úgy vélték, hogy a kormánynak nyilvánosan tisztáznia kellene: az új tervezet nem módosítja, hanem valójában megszünteti a bírák és ügyészek különnyugdíját, amit az alkotmánybíróság korábbi joggyakorlata megerősített.

A Szociáldemokrata Párt (PSD) által delegált alkotmánybírák hangsúlyozták, hogy az ülésekről való távolmaradásukkal nem az alkotmánybíróság működését akarták megakadályozni, hanem a testület működését szabályozó törvénynek megfelelően jártak el.

Az alkotmánybíróság újabb plenáris ülésére pénteken, január 16-án, 10.00 órától kerül sor.

Ugyancsak pénteken várható döntés a Bukaresti Fellebbviteli Bíróságon az Alkotmánybíróság bírái, Dacian Dragoş és Mihai Busuioc elleni kifogás ügyében.
Mint megírtuk, a legfelsőbb bíróság csütörtökön az alkotmánybírósághoz továbbította egy okleveles könyvvizsgáló által készített „független szakértői jelentés” következtetéseit, amelyek megerősítik, hogy a Bolojan-kormány törvénytervezetének alkalmazásával a bírák és ügyészek szolgálati nyugdíja alacsonyabb lesz, mint a járulékalapú nyugdíj.

Kapcsolódó

Független szakértő erősítette meg: Ha lecsökkentik, túl kevés lesz a bírák és ügyészek nyugdíja

A legfelsőbb bíróság az alkotmánybírósághoz továbbította egy okleveles könyvvizsgáló által készített „független szakértői jelentés” következtetéseit. 

különnyugdíj speciális nyugdíj bírák Alkotmánybíróság

A szakértői vizsgálat szerint a bíróságok és bírósági ügyészségeken dolgozó bírák és ügyészek szolgálati nyugdíja 36 százalékkal, a törvényszéki kollégáiké 35 százalékkal, az ítélőtáblák és ítélőtáblai ügyészségek bíráié és ügyészeié 33 százalékkal, a legfelsőbb bíróság bíráié és ügyészeié pedig 51 százalékkal lesz alacsonyabb a járulékalapú nyugdíjnál.

Ez a forgatókönyv azokra a bírákra és ügyészekre vonatkozik, akik a vitatott törvény hatályba lépése után kezdik el szolgálatukat, és 42 éves szakmai pályafutás után mennek nyugdíjba; a számítás alapját a szolgálati nyugdíj jelenlegi értéke képezi – mutatott rá a testület.

Mint ismeretes, a kormány december elején vállalt felelősséget a parlamentben a bírák és ügyészek nyugdíjazását szabályozó új törvénytervezetért. E szerint a nyugdíjkorhatár a korábbi 10 év helyett 15 éves átmeneti időszak alatt fokozatosan a jelenlegi 48 évről 65 évre nő. A jogszabályjavaslat azt is előírja, hogy a bírák és ügyészek nyugdíja nem haladhatja meg az utolsó nettó fizetésük 70 százalékát.

A Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács (CSM) negatívan véleményezte a tervezetet. Az igazságszolgáltatási rendszer képviselői azt kérték, hogy a nyugdíjuk közelítse meg az utolsó fizetésük nettó összegét, a kormányfő azonban ragaszkodott ahhoz, hogy a nyugdíj ne haladja meg az utolsó nettó fizetés 70 százalékát.

Ilie Bolojan miniszterelnök korábban azt nyilatkozta, bízik benne, hogy január 16-i ülésén az alkotmánybíróság dönteni fog a bírák és ügyészek különnyugdíját szabályozó törvénytervezettel kapcsolatos beadványról.