Székelyudvarhelyen, egy jótékonysági gálaesten lépett fel a múlt héten Molnár Levente operaénekes. A világhírű Liszt Ferenc-díjas művészt hazatéréséről, itthoni terveiről, a szülőföldön való érvényesülés nehézségeiről faggattuk.

Az év egyik kiemelkedő zenei eseményeként harangozta be a Erdélyi Magyar Látássérültek Egyesülete (EMLE) a Benedek Elek Baráti Kör (BEBAK) által megrendezett, Magyar vaknak magyar iskolát! elnevezésű székelyudvarhelyi jótékonysági gálaestet, melynek az volt a célja, hogy az erdélyi magyar ajkú vak és gyengénlátó gyermekek 102 év után ismét az anyanyelvükön tanulhassanak.

„A BEBAK már tavaly szeptemberben szervezett nekünk egy fantasztikus hangulatú eseményt, úgy tűnik idén még magasabbra helyezte a lécet. Nagyon köszönjük, igyekszünk ezt kiérdemelni. Az adományt teljes egészében eszközök beszerzésére fordítjuk. Ha csak azt nézzük, hogy egy Braille írógép közel 1000 dollárba kerül, beláthatjuk, hogy van, hova tenni a pénzt” – mondta Máté Zsolt, az Erdélyi Magyar Látássérültekért Egyesület (EMLE) alelnöke.

Elmondta, hogy az Erdélyi Református Egyházkerület jóvoltából már rendelkezésükre áll az épület a magyar nyelvű tanintézet létrehozásához, de a berendezéshez és felszereléshez továbbra is szükség van a közösség támogatására.

A székelyudvarhelyi Szent Miklós római katolikus plébániatemplomban megrendezett december 21-i gálaesten fellépett a sepsiszentgyörgyi Classical Singers Énekegyüttes, a székelyudvarhelyi Alla Breve Vegyeskar, Székely Attila marosvásárhelyi zongoraművész, a házigazda szerepét pedig Haagen Imre színész, előadóművész vállalta el. Az est díszvendége Molnár Levente, Liszt Ferenc-díjas operaénekes volt, aki magával hozta a Partiumi Keresztény Egyetem énekszakos diákjait is.

„Telt házzal működik az énekszak, örömmel tapasztalom, hogy Székelyföld adja az alapanyagot, 60-70 százalékban innen jönnek a diákok. Elindult valami, az emberek rájöttek, hogy ha megtanulnak a bel cantóval, vagyis az operatechnikával énekelni, akkor bármit könnyedén el tudnak énekelni” – mondta büszkén a gyergyóremetei születésű világhírű operaénekes. Ugyanakkor megjegyezte, hogy a szülőföldön való érvényesülés ebben a zenei műfajban nem éppen egyszerű dolog.

„Bocsásson meg nekem a világ, de azt kell mondanom, hogy operaénekesként nehéz Székelyföldön érvényesülni. A székelyeknek nincs igényük az efféle magas kultúra iránt, nem tudják, hova tenni. Szeretik a szépet, nagyon igényes közönség, de nincs operakultúrájuk, és úgy érzem, illene ezt megteremteni. Sajnos az operaházak nem jönnek ide eleget játszani, de hátha majd ezen is tudunk változtatni” – fogalmazott Molnár.

Nem elég a középszerűség

Hazatérésével kapcsolatosan Molnár Levente elmondta, hogy sosem tudott elszakadni Székelyföldtől. Tizenhat évet töltött az élvonalban, fellépett a világ minden nagyobb operaházában, de számára ennyi elég volt. Ezért döntött úgy a koronavírus-járvány előtt egy évvel, hogy abbahagyja, visszamondja szerződéseit és hazajön. Úgy véli, nem az a gond, hogy sokan elmennek, hanem az, hogy sokan nem jönnek haza.

„Menj el, próbálj szerencsét, élvezd ki az idődet, valósítsd meg az álmodat. De ha sikerült, ha kiteljesedtél, akkor hozd haza a kincset. Gyere haza, hozzál új energiákat, olyat, ami megtart minket, ami a saját értékeinket tudja megcsillogtatni. Bármikor el lehet innen menni, de hazatérni, az sokkal nagyobb érték” – magyarázta az operaénekes.

De – jegyezte meg – hogy nem könnyű a hazatérés, és ezt saját bőrén is tapasztalta. Pedig előre figyelmeztették, hogy nehéz lesz. „Bejártam a világot, van elképzelésem, miként lehetne a kultúrának eme szegmensét idehaza is magasabb színvonalon szervezni. Ezért megijedtek tőlem, veszélyesnek tartanak, félnek, mert a középszerűséghez szoktak, és nem tudnak szélesebb távlatokban gondolkodni. Nekem viszont fontos, hogy létrehozzunk valami újat, hogy átadhassuk eme értékeket a fiataloknak. Lehetünk igényesebbek saját magunkkal szemben. Merjük megmutatni, hogy itt vagyunk, kik vagyunk, és miért vagyunk. Hiszek az itthonlétben, és akármennyire nehéz lesz, ki fogok tartani” – összegzett Molnár Levente.