Mit kockáztatna Románia, ha ukrán legtérben lőne le orosz drónokat és rakétákat?
A Vlagyimir Putyin vezette Oroszországgal kockáztatna konfliktust Románia, ha teljesítené Kijev elvárását, s a lengyeleket követve vállalná, hogy az ország légterén kívül lő le orosz drónokat és rakétákat - véli a katonai szakértő.
Ukrajna több alkalommal is arra kérte a NATO-t, lője le az orosz rakétákat és drónokat, hozzon létre légvédelmi pajzsot a területe felett. Volodimir Zelenszkij elnök felhívásait azonban az észak-atlanti szövetség elutasította, megerősítve: nem akar konfliktusba keveredni az Orosz Föderációval.
Az ukrán államfő azonban nem adta fel, és a B-tervhez folyamodott, amelyben szomszédait, Lengyelországot és Romániát kérte, hogy lőjék le az Ukrajna fölé érkező orosz rakétákat, drónokat. Példaként Izrael szövetségeseinek – az Egyesült Államoknak, Franciaországnak és az Egyesült Királyságnak – tavaszi akcióját említette, amikor semlegesítették egy Iránból indított támadást a zsidó állam ellen.
A kijevi felhívásai sokáig nem kaptak kedvező választ, sőt Varsó visszautasította azokat. Varsó azonban a napokban meggondolta magát. Lengyelország külügyminiszere, Radoslaw Sikorski a Financial Timesnak adott interjújában beszélt arról, hogy önvédelmi jognak kellene számítania azon orosz rakéták lelövésének, amelyek pályáján látszik, hogy a lengyel légtérbe érhetnek. „Ezeknél a rakétáknál ugyanis túl nagy a rizikója annak, hogy felrobbanak, és törmelékeik sérüléseket okoznak a lengyel civil lakosság körében” - idézte az Euronews a külügyminisztert.
Orosz rakéták és drónok már korábban is léptek be lengyel légtérbe, eddig azonban az európai szövetségesek, valamint a NATO is arra szólították fel Lengyelországot, hogy ne avatkozzon be saját fegyvereivel. A NATO álláspontja szerint ha Lengyelország aktívan szerepet vállal az orosz rakéták lekapcsolásában, az akár a háború eszkalációjához is vezethet. Radoslaw Sikorski hétfőn adott interjújában azonban kifogásolta a NATO állásfoglalását, mondván a katonai egyesülés álláspontja nem állhat egy szuverén európai ország saját véleménye felett, amely ráadásul a civil lakosságot védi.
Románia egyelőre nem adott választ Kijev kérésre. Alexandru Grumaz nyugalmazott tábornok - akit korábban az Egyesült Államokban képeztek ki, hogy segítse Románia integrációját a NATO-ba - az Adevărul megkeresésére elmondta: ha Bukarest úgy döntene, hogy lelövi az orosz drónokat és rakétákat Ukrajna felett, azzal kockáztatná a konfliktust Putyin Oroszországával. Hozzátette: nem hiszi, hogy Lengyelország nyílt konfliktust kockáztatna az Orosz Föderációval. Sikorski kijelentését „egy politikai nyilatkozatnak” minősítette.
Grumaz elmondta: egyetért Bukarest jelenlegi álláspontjával, és szükségtelennek tartja Románia beavatkozását Ukrajna légterében. Megjegyezte ugyanakkor, hogy ez a vita továbbra is nyitott marad.
CSAK SAJÁT