A nyolcadikosok több mint háromnegyede – 76,4 százalék – ötös átlag felett teljesített a képességvizsgán, tavalyhoz képest romlott az arány. A magyar diákoknak idén is a román vizsga jelentette a nehézséget, Hargita megyében a diákok csaupán 49,6 százaléka, Kovászna megyében pedig 55,75 százaléka érte el az ötös osztályzatot románból. Kíváncsiak voltunk, mit gondolnak az okokról az olvasóink, így a Maszol Facebook-oldalán kérdeztük meg őket. Az 520 hozzászólás alapján olvasóinkat is érdekli a román nyelv tanulásának kérdése, megosztó vélemények születtek a témában.

Szókimondó sorozatunkat sokan ismerhetik: ha olyasvalami történik, amiről érdemes beszélgetni, vitaindító kérdést teszünk fel követőinknek. Az intim felvételek jogosulatlan közzétételéért járó büntetéshez fűződő gondolataikat cikkben is közöltük, hiszen produktív vita indult el a Facebook-oldalunkon.

Ezúttal arról kérdeztük olvasóinkat, szerintük mi az oka annak, hogy a diákok nagy része megbukott románból a nyolcadikosok képességvizsgáján. Nem újkeletű a probléma, mindig is gondot okozott a nyelv elsajátítása, főleg a székelyföldi megyékben. Egyébként a nyolcadikosok román tételei az alternatív tanterv alapján készülnek (2021 óta), a magyar tanulók tehát differenciált tételeket kaptak a román diáktársaikhoz képest, hiszen számukra nem anyanyelvként tanították V-VIII. osztályban a románt. Az idei eredményeket eltekintve, ez a módszer nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, a magyar gyermekek egy része továbbra is nehezen ugorja meg a feladatot.

A tantervvel van a gond

A hozzászólók többsége szerint hiába az új tanterv, a diákoknak még mindig anyanyelvi szinten tanítják a románt. Így gondolja ezt Anita is, aki úgy véli, túl sokat várnak el a gyermekektől. Hozzászólásában felelevenítette, amikor I. osztályos volt, a tanítónő elvárta tőle, hogy négy fotó alapján tudja elmesélni a Piroska és a farkas című mesét románul. Szerinte ez lehetetlen, hiszen a tudásuk „még egyszerű szavak szintjén volt”.

Egy másik olvasónk, akit szintén Anitának hívnak, kiemelte, „az irodalomra túl sok hangsúlyt fektetnek, holott nem is értik a diákok, hogy miről van szó, ezért ez elpazarolt idő”. Úgy véli, a társalgásra kéne inkább fókuszálni.

Erika szerint a legnagyobb probléma az, hogy túl sok olyan dolgot kell bemagolniuk, aminek soha az életben nem veszik hasznát. Ugyanakkor fontosnak tartja, hogy mindenki megtanuljon kommunikálni, hiszen ebben az országban a nyelv ismerete nélkül nincs egyszerű dolgunk.

Ugyanígy gondolja Gizella is, hangsúlyozta: „még a román anyanyelvű diákoknak is nehéz volt, nemhogy a magyar diákoknak”. Olyanokat kérnek tőlük, amit aztán az életben nem használnak.

Albert úgy fogalmaz: az a magyar, aki tanult román nyelvet és irodalmat, az tudja, hogy nem a román nyelv ismeretének a hiányával van a gond, hanem az irodalmi nyelv megértésével.

A hozzáálláson múlik minden

A hozzászólók másik tábora szerint hozzáállás kérdése az, hogy a gyermek megtanul románul vagy sem. Margit úgy látja, „szorgalom is kell és nem csak panaszkodás”. Hozzáfűzi: a román nyelvet is meg kell tanulni, „mert ahány nyelvet tudsz, annyi ember vagy”. Mi régen megtanultunk románul, és egy Isten háta mögötti faluból jött diákként jól érvénesültünk, mert „odatettük magunkat” és tanultunk – írja.

Katalin szerint nem a rendszerrel van a probléma. „Amelyik szülő úgy áll a gyerekéhez, hogy az valamit el tudjon érni az életben, akkor ha nem is jelesre, de a minimális szintet megérteti a gyerekével”, megérteti, hogy miért fontos megtanulni románul és nem gyűlöletre neveli a gyermeket. Álmos is Katalin pártján áll, úgy fogalmaz: nem kell a román államot és a pedagógusokat szidni. „Érdekes módon minden évben, minden osztályban van néhány olyan diák, aki meg tud tanulni románul” – teszi hozzá.

László szerint is a hozzáállás a kulcs. Hozzászólásában elmesélte: „néhány éve, fiam székelyföldi testvériskolájából vendégül láttunk három olyan 15 éves forma gyereket. Beszélgetés közben megkérdeztem, hogy állnak a román nyelvvel, nevetgélve mondták, hogy az nem fontos. Kérdésemre, hogy miért nem fontos, nem tudtak válaszolni, de arra, hogy kitől hallották, hogy nem fontos, egyszerre válaszoltak: mindenki tudja, mindenki mondja. Még megkérdeztem, hogyan tanulják a román nyelvet, a válasz az volt, hogy magyarul. Hogyan, kérdeztem. Hát a tanár elmondja magyarul, hogy miről szól a lecke.”

István úgy véli, az online oktatás és a sok tüntetés miatt ilyen gyengék az eredmények. Tibor viszont nem ért egyet ezzel. „Tiszta szerencse, hogy volt az online tanulás, meg a sztrájk, van mire fogni a bukást. Az fel sem merül, hogy aki nyolc év alatt nem volt képes minimálisan elsajátítani, az most a 3 hét sztrájk alatt hogy tudta volna megtenni. Az idegennyelvként való tanításról is csak annyit, hogy az sem orvosolná a helyzetet jelentős mértékben. A magyart anyanyelvként tanuljuk, aztán mégis mi az eredmény? Elég beleolvasni a kommentekbe egy-egy cikk alatt, vagy akár itt is. Az átmenési arány magyarból is siralmas lenne. Nesze neked anyanyelv” – emelte ki.