Mennyire elégedettek személyes kapcsolataikkal az Európai Unió polgárai, erre kereste a választ az Eurostat legfrissebb kutatása. A héten nyilvánosságra hozott kimutatás alapján valamelyest csökkent a „boldogságátlag” 2022-ben 2018-hoz viszonyítva, de még mindig a felső határ felé közelít.

A megkérdezettek ugyanis egy 0-től 10-ig terjedő skálán pontozhattak, ez alapján pedig az uniós átlag 7.8-lett, szemben a négy évvel korábbi 7.9-es átlaggal. Románia tökéletesen megfelel ennek az átlagnak, de mégis az elégedetlennek kategóriájába tartozik, hiszen a 7.8-as pontszámmal a 21. helyre rangsorolták. Megelőzte ugyanakkor Magyarországot, amely 7.6-os átlagpontszámmal a 23. helyen végzett.

A táblázat alapján a máltaiak, az osztrákok, a szlovének és a svájciak a legelégedettebbek a személyes kapcsolataikkal (8.6), de a norvégok, az írek, a svédek, a csehek, a portugálok, a finnek, a dánok, a ciprusiak, a lengyelek, a litvánok és a hollandok is legalább nyolcasra értékelték életük ezen aspektusát.

A rangsor végén Bulgária 6 ponttal szerepel, és az egyetlen ország, amelyik hetes alá ment. A kimutatás értékeléséhez viszont hozzátartozik az is, hogy Németországban túl kevés volt a válaszadó ahhoz, hogy bekerülhessen az Eurostat kutatásába.

Nemekre lebontva közel azonos értékek jöttek ki, hiszen a férfiak 7.8-ra, a nők átlagosan 7.9-re értékelték a személyes kapcsolataikat, ugyanakkor korcsoportok alapján a kor előrehaladtával egyre csökken az elégedettség egyészen 65 évig, amely után ismét javulás tapasztalható. Ez alapján a 16-24 évesek 8.1, a 24-34 évesek 8.0, a 35-49 évesek 7.8, az 50-64 évesek 7.7, a 65 év felettiek pedig 7.8-ra értékelték a kapcsolataikat. Beszédes ugyanakkor az is, hogy azok akik egyedül élnek (7.4) alacsonyabb pontot adtak, mint akiknek kiskorú gyermek van az otthonában (7.7).

A Hotnews ugyanakkor a World Happiness Report alapján arra figyelmeztetett, hogy egyre többen érzik úgy, hogy szükség esetén nincs kihez fordulniuk segítségért. Amíg 2018-ban arányuk 7,7 százalék volt, 2022-ben már 11,2 százalékra nőtt. Elsősorban a kevésbé iskolázott személyekre jellemző ez a fajta társadalmi kirekesztettség érzése, ugyanakkor a kutatás szerint jövedelem is hatással van a személyes kapcsolatokra, hiszen a gazdagabbak sokkal gyakrabban találkoznak barátaikkal.