Ahogy Kolozsváron véget ér a felvételi időszak, az újonnan felvett diákok és szüleik számára elkezdődik egy új kihívás: albérletet találni a kincses városban. Ez a folyamat azonban nemcsak időigényes, hanem anyagilag is megterhelő, hiszen Kolozsvár arról is ismert, hogy az albérletárak a csillagos égig szöknek, miközben a lakások állapota sokszor elmarad a várttól. Utánajártunk, mennyiért lehet lakást bérelni az „ötcsillagos városban”.

A városban tapasztalható magas albérleti árak egyik fő oka a kereslet és kínálat közötti egyensúlyhiány. Kolozsvár népszerűsége és az egyetemek magas színvonala miatt a diákok folyamatosan érkeznek a városba, ami növeli az albérletek iránti keresletet. Ezzel szemben a lakásállomány bővítése és felújítása nem tart lépést ezzel a növekedéssel, így a kínálat szűkös marad. A bérleti díjak évről évre emelkednek, miközben a lakások felújítása és modernizálása ritkán történik meg.

Bár anyagi szempontból jobb lépés, ha bentlakást választ a diák, az utóbbi években egyre többen a kényelmet keresik. Korábban az volt a jellemző, hogy egy szobába többen is beköltöznek, most viszont egyre népszerűbb, hogy külön szobája legyen a bérlőnek. Ha ezt az anyagiak nem engedik, még él az a szokás, hogy egy háromszobás lakást öten-hatan kivesznek, így jobban megoszlanak a költségek.

De nézzük meg konkrétan, hogy mennyibe is kerül egy albérlet Kolozsváron. A vezető ingatlaportál, az imobiliare.ro weboldalon figyeltük az árakat, erre az oldalra akármelyik ingatlanügynökség feltöltheti a hirdetését.

A garzonlakások esetében a helyzet nagyon elkeserítő. Egy 11 négyzetméteres garzonért például 210 eurót is elkérnek havonta. Ez azt jelenti, hogy mindössze egy kis szobára és egy még kisebb fürdőszobára számíthatunk, ahol az ágy mellett közvetlenül a tűzhely található. Ha egy picit „nagyobb”, 12 négyzetméteres lakást szeretnénk, már 240 euróra emelkedik a havi bérleti díj.

A garzonoknál maradva, ha valaki inkább egy „kényelmes kis zugot” szeretne, akkor egy 22 négyzetméteres lakás lehet a választása. Ezekért 260–300 eurót is elkérnek, és néhány ilyen méretű lakásban külön konyha is található, igaz csak akkora, ahol maximum egy hűtőszekrény és egy tűzhely fér el. Ha pedig már egy kicsit nagyobb, 25-32 négyzetméteres garzont szeretnénk, ami esetleg felújított és a tömegközlekedéshez közeli helyen található, akkor 350-450 eurós havi bérleti díjjal kell számolnunk. Az ilyen árak mellett joggal érezhetjük úgy, hogy egy kisebb vagyonért kapunk egy szűk teret, ahol „épp csak elfér az életünk”.

A kétszobás lakások piacán kicsit szélesebb a választék, de a helyzet itt sem rózsás. 350-400 euróért már találhatunk kétszobás lakásokat, de gyakran az egyik szoba átjárós, így a lakók magánszférája igencsak korlátozott. Akik szerencsésebbek, 450 euróért találhatnak olyan lakást, ahol két külön bejáratú szoba van és egy balkon is tartozik az ingatlanhoz. Ezek a lakások – ennyi pénzért – viszont gyakran régi bútorokkal vannak berendezve, és felújításra szorulnak. Azoknak, akik modern bútorokkal berendezett, felújított kétszobás lakást keresnek, mélyebben a zsebükbe kell nyúlniuk, mivel ezekért 500-550 eurót is elkérhetnek.

Ha háromszobás lakásban gondolkodunk, 450-550 euróért találhatunk ilyeneket, de ha három külön bejáratú szobát és egy balkont is szeretnénk, legalább 600 eurót kell kifizetnünk havonta.

Természetesen a lakbérrel kapcsolatos költségeken túlmenően további kiadások is terhelik a bérlőket. Ezek közül a legjelentősebb a közköltség, amely a víz, áram, közös területek fenntartása és a fűtés díját foglalja magában. Különösen a téli hónapokban, amikor a hőmérséklet jelentősen csökken, a fűtési költségek komoly terhet jelentenek. Kolozsvár számos régi épülete nincs megfelelően szigetelve, ami tovább növeli a fűtés költségeit. Saját tapasztalatainkra hivatkozva elmondhatjuk, hogy egy kétszobás lakásban, ami nincs leszigetelve, a fűtés díja akár 600-750 lej is lehet egy téli hónapban. Ez a jelentős kiadás különösen megterhelő lehet a diákok és szüleik számára, akik már így is magas bérleti díjakkal szembesülnek.

Ezen túlmenően, ha ingatlanügynökön keresztül bérlünk lakást, további költségekkel is számolnunk kell. Az ügynök általában az első havi bérleti díj 50 százalékát kéri jutalékként. Ez az összeg egy egyszeri díj, de már az első hónapban jelentősen megemelheti a költségeket. Emellett pedig arra is számítani kell, hogy a lakás tulajdonosa a beköltözéskor az első havi lakbér mellett elkér még egy havi lakbért, mint garanciapénzt.

Az árak tehát magasak, ez gyakran arra kényszeríti a bérlőket, hogy kompromisszumokat kössenek a lakások mérete, állapota és elhelyezkedése terén. Az egyetemi évek így nemcsak tanulmányi, hanem pénzügyi szempontból is komoly megpróbáltatást jelentenek a városban tanulóknak.