November 9-én, szerdán döntött a helyi tanács a kolozsvári Fellegvár korszerűsítésére szolgáló beruházási és kisajátítási eljárásokról. A határozat szerint jóváhagyták a magántulajdonban lévő, helyi érdekű, közhasznú ingatlanok kisajátítását, amelyek a kolozsvári Fellegvár felújításra váró részein találhatók. Ezen területek megvásárlására több mint 35 millió lejt különített el a helyi önkormányzat – közölte Oláh Emese RMDSZ-es alpolgármester kabinetje.

Bár már három évvel ezelőtt kihirdették a kolozsvári Fellegvár felújítására kiírt nyertes pályázatot, azóta sem történt semmi változás a kilátónál. A nyertes tervet a Metapolis Architects BVBA, az Atelier Mass és Ana Horhat dolgozta ki. Azóta a Fellegvár korszerűsítésének terve lassú lépésekben halad.

2021 áprilisában beszámoltunk arról, hogy a helyi tanács elfogadta a Fellegvár felújításának megvalósíthatósági tanulmányát, így már csak az uniós forrásokra és a kivitelezőre van szükség ahhoz, hogy elkezdhessék a munkálatokat.

A felújítandó terület közel 141 ezer négyzetméter, a tervek szerint több mint ezer fát ültetnek és 26 500 négyzetméternyi gyalogos területet alakítanak majd ki. 110 parkolóhelyet terveznek a kerékpárok számára, valamint hét elektromos autó, tizenegy elektromos bicikli és roller számára töltőállomást helyeznek ki, emellett helyreállítják a Fellegvár bejárati kapuját is. A tervek szerint a Belvedere Hotel mögötti parkoló eltűnik, viszont egy buszmegállót terveznek létrehozni a helyszínen.

A lejtőkön kibővített sétány lesz, valamint több kilátópont is helyet kap majd. Sportpályák és két gyermekpark létrehozása is tervben van, amely megfelel a különböző korcsoportok igényeinek, valamint teraszokat is kialakítanának. Az önkormányzat tulajdonába kerülhet az ejtőernyős torony is, amely szerves részét képezi majd a Fellegvár felújítási terveinek. Az egykori szélsőséges polgármester, Gheorghe Funar idején állított emlékkereszt egyelőre a helyén marad – közölték.

A Fellegvár egykor a város rossz hírű környékének számított

A Fellegvár nemcsak a turisták, hanem a kolozsváriak által is kedvelt célpont, ahol kutyasétáltatástól kezdve baráti csevejeken át a kellemes kikapcsolódásig ideális a helyszín, és mindennek hátteréül a nyüzsgő város látképe szolgál.

A Fellegvárat Kővárnak is hívták egykor, amikor még szőlősgazdák termesztették a domboldalon a szőlőiket. Ezeket aztán felszámolták, amikor építették a várat – tudtuk meg Gaal György helytörténésztől. „A várat azért építették, hogy sakkban tartsák a város lakóit. Ez akkor történt, amikor a Habsburgok berendezkedtek Erdélyben, és féltek, hogy nehogy a város lakói lázadjanak.” A Fellegvár egy olyan biztos pont volt, ami jól védhető és ahonnan könnyen el tudtak volna jutni Kolozsvár belvárosába, ha szükség lett volna rá.

A helytörténész elmondta, hogy a Fellegvár meredekebb, Szamos felé eső oldalát nem használták szőlőtermesztésre a helyiek, mivel nem volt megfelelő a talaj, és még barlangok is képződtek, amelyeknek ma már nyomuk sincs. „Az 1950-es években még jónéhány barlang volt, amelyek elejére falat húztak és így már egy lakhelynek is megfeleltek. Elsősorban a városban élő romák tanyáztak a Fellegvár hegyének az alsó részén. Azon a lépcsőn, amelyen ma is felmegyünk a kilátóhoz, egykor a két oldala mentén kuplerájokat alakítottak ki a vár katonái számára, akik akkor vették igénybe a szolgáltatásokat, amikor a várból a városba mentek le” – tudtuk meg Gaal Györgytől.

A Sáncalja negyedet, amely századokon át otthont adott a szegényebb réteg számára az ’50-es évek végén számolták fel, ekkor építették fel a ma is álló tömbházakat. A Fellegvárat csak 1901–1902-ben parkosították és alakították át sétánnyá, „Haller Károly polgármester idejében építették ki a Fellegvár sétautat, amelyik néhány kanyarodóval felment a tetőig, ennek az útnak a közepére állították fel az Erzsébet-szobrot, amelyiknek az alapja ma is látható”. Ekkor építették az Erzsébet-hidat is, amely összekötötte a sétateret a Fellegvárral, melynek tetejére egy vendéglőt építettek, ami a nyári időszakban működött.

A helytörténész hozzátette, hogy négy fejedelemszobrot is elhelyeztek fent, amelyeket 1919-ben összetörtek, és ekkor tűnt el a Sissi-szobor is, ami csak a 2000-es években került elő a kolozsvári Szépművészeti Múzeum alagsorából, ahol jelenleg ki van állítva. A Fellegvár felújítási tervei szerint a Sissi-mellszobor visszakerülne eredeti helyére, ami a helytörténész szerint nem a legjobb ötlet, ugyanis ott kevésbé tudnák megóvni a bajoktól.

„A domb vasút felé néző lejtőjén egy jó nagy telek Kővári László történész tulajdona volt, amelyet felparcellázott a vasúti munkások számára kis telkekre, ezeket be is építették és a mai napig a Kővári utca nevet viseli az egyik utca” – mondta el Gaal György.

Kolozsvár és Sissi kapcsolata

Erzsébet-híd, Sissi-szobor és a kevésbé ismert Sissi sétatéri emlékköve is megtalálható a kincses városban. Az emlékkövet I. Ferenc József és Erzsébet ezüstlakodalmára állították, a kőre ezt a dátumot vésték rá: 1879/APRIL 24. „Eredetileg egy dombot építettek, amelyre fákat ültettek és a középen állt ez a kő” – tudtuk meg a helytörténésztől. Az emlékkövön mára már annyira megkopott a felirat, hogy egyáltalán nem olvasható ki.

Sissi a magyarok szeretett királynője volt, többek között azért, mert „köztudottan szimpatizált a magyarokkal, főleg a forradalom leverése után nyilvánította ezt ki, és udvartartásában is megfordultak magyar hölgyek”.  A történész szerint Sissi javította azt a negatív képet, amit az uralkodóház és I. Ferenc József kialakított, „Erzsébet királynénak is szerepe volt abban, hogy a Habsburg-ház valamennyire elfogadottá vált Magyarországon”, ezt bizonyítja a szimbólumok sokasága, amellyel találkozunk nem csak Magyarországon, hanem Kolozsváron is.