Átmeneti, ideiglenes helyzetként jellemezte a kormány által tervezett megszorításokat Nicuşor Dan államfő hétfői sajtótájékoztatóján. Az áfaemeléssel kapcsolatban arra emlékeztett, hogy a kabinet korábban azt vállalta, hogy nem emeli az áfát.

„Ez egy ideiglenes helyzet. Romániának van gazdasági potenciálja. Ahogy azt már mondtam: 2026 végére, ha nem követünk el hibákat, belépünk az OECD-be, és így Románia vonzóvá válik a külföldi befektetők számára” – fogalmazott az elnök a Cotroceni-palotában tartott tájékoztatón. 

Az államfő kijelentette: biztosítani szeretné a befektetőket és a pénzpiacokat arról, hogy „komoly emberek vagyunk: végre fogjuk hajtani a reformokat”. Közölte: az elnöki hivatal 20 százalékos csökkentést javasol saját költségvetésében, hogy részt vegyen ebben a közös erőfeszítésben. „Sokan kérdezték tőlem, miért nem a kiváltságok megszüntetésével kezdtük, még mielőtt a mindenkit érintő intézkedések következtek volna? A válasz az, hogy a pénzpiacok miatt sürgetett minket az idő. Az egyetlen dolog, amit hitelesnek tartanak a piacok, az a bevételek gyors növekedésére vonatkozó intézkedés” – mondta Nicuşor Dan.

Az áfával kapcsolatban az elnök azt mondta: a kormány vállalása az volt, hogy az áfa nem emelkedik, s hogy október 15. előtt újraértékelik a helyzetet. Mint fogalmazott, a miniszterelnök jelölése előtti egyeztetések után is azon a véleményen volt, nem feltétlenül szükséges az áfaemelés. „A kormányfő hivatalba lépése után az áfával kapcsolatos döntés már a kabinet hatáskörébe került” – hangsúlyozta az elnök. Nicușor Dan az elnökválasztási kampányban írásba adta, hogy mandátuma alatt nem lesz áfaemelés. Azóta a Bolojan-kormány már felelősséget vállalt az általános forgalmi adó emelését is tartalmazó megszorításokért.

Kapcsolódó

Nicușor Dan döntésére vár az áfaemelés – Konfliktus Bolojannal?  

Már csak az államfő akadályozhatja meg azt, hogy augusztus 1-től magasabb áfa lépjen életbe, ahogyan azt a kormány szeretné.

megszorítások ÁFA Ilie Bolojan Bolojan-kormány

Az elnök szólt a bírák nyugdíjáról is. Hatalmas hibának nevezte a politika részéről, hogy nyugdíj magasabb lehet, mint a fizetés a bíráknál. „A második hiba az volt, hogy az utóbbi években – az egyértelműen elfogadhatatlan helyzet ellenére – túlfűtött hangulatú üzenetek hangoztak el, amelyek miatt sok bíró és ügyész nyugdíjba vonult, épp a helyzet kiszámíthatatlansága miatt. Ezáltal a román igazságszolgáltatás minősége is csökkent” – fogalmazott az államfő. Dan kiemelte: a bírák jogállásáról szóló törvény tartalmaz egy átmeneti rendelkezést, amely kimondja, hogy azok, akik jelenleg megfelelnek a nyugdíjazási feltételeknek, megtartják a törvény által biztosított jogokat akkor is, ha később mennek nyugdíjba. „Tehát mindazok, akik most jogosultak arra, hogy nyugdíjba menjenek, ne siessenek kilépni a rendszerből” – mondta az államfő. 

Nicuşor Dan bejelentette, hogy „viszonylag” rövid időn belül új igazgatót fog jelölni a Románia Hírszerző Szolgálat élére. Az államfő elmondta, hogy a jelölt nevesítését a parlament következő rendkívüli ülésszakára időzíti. Közölte, hogy a diplomáciai testület összes tagjának a tevékenységét ki fogja értékelni a külügyminisztérium. Az államfő szerint a hat-hét hónappal ezelőtt feszültségekkel terhelt román-amerikai kapcsolatok mára már normalizálódtak.

Több mint 60 millió lejt költött a kampányra

Az elnök arról is beszámolt, hogy több mint 60 millió lejt költött az elnökválasztási kampányra. Elmondta, hogy az első forduló előtt 20,5 millió lejes kampánykiadása volt, amelyhez 111 személy összesen 20,2 millió lej kölcsönnel járult hozzá; a második forduló előtt 40,5 millió lejt költött, amiből 38,5 milliót kölcsönbe kapott 239 támogatójától. Hozzátette: ezeket az összegeket visszaigényeli az Állandó Választási Hatóságtól. Elmondta azt is, hogy az előkampányban 9,5 millió lej adományt kapott, amiből 7 milliót költött el. A 9,5 lejből 6,5 millió lej 5 ezer euró alatti adományokból állt össze – részletezte a sajtótájékoztatón.

Romániának új bértörvényre van szüksége, amelyik az összes közalkalmazotti kategóriát „árnyaltan” kezeli - mondta Nicuşor Dan. Az államfő becslései szerint a jogszabály kidolgozása egy-másfél évet vesz igénybe, és „az indokolt pótlékokat” is magában foglalja majd. Nicuşor Dan hozzátette, a kormány ezen a téren is drasztikus intézkedésekre kényszerült, mert szorította az idő, nem volt lehetősége a mérlegelésre.

Dan újságírói kérdésre válaszolva kijelentette, hogy elégedetlen a korrupcióellenes ügyészség (DNA) és a legfőbb ügyészség tevékenységével. Az államfő ezt azzal magyarázta, hogy két intézmény vezetői nem súlyoznak a bűncselekmények típusai szerint és az erőforrásokat sem ezeknek megfelelően osztják el. Emlékeztetett ugyanakkor arra, hogy a DNA főügyészének és a legfőbb ügyésznek is lejár a mandátuma hat-hét hónap múlva, ezért nem kívánja erőltetni a leváltásukat. Elmondta azt is, hogy közvetlenül a kormány megalakulása után tárgyalásokat kezdeményezett az igazságügyi szereplőkkel, és az egyeztetéseket folytatni kívánja. 

„Szükség van az idegengyűlölő, antiszemita és rasszista megnyilvánulásokat elítélő törvényre”

Kijelentette, hogy szükség van az idegengyűlölő, antiszemita és rasszista megnyilvánulásokat elítélő törvényre, de a jogszabály nem hagyhat teret az értelmezéseknek és az esetleges visszaéléseknek. Az államfő elmagyarázta: azért támadta meg az alkotmánybíróságon a Silviu Vexler képviselő által kezdeményezett törvénymódosítást, mert sérti az uniós irányelveket. Emlékeztetett arra, hogy a hivatalba lépésétől 40-50 törvényt hirdetett ki, és kettőt küldött az alkotmánybíróságra. Silviu Vexler tervezetét azért, mert több rendelkezése értelmezhető. Nicuşor Dan egy példát is mondott a sajtótájékoztatón.

Szerinte a törvénymódosítás alapján börtönre kellene ítélni annak a fogarasi egyesületnek az alapítóit is, amelyik a Fogarasi-havasokban aktív antikommunista fegyveres ellenállás második világháború utáni tevékenységét népszerűsíti. „Az ellenállás tagjai között voltak egykori legionáriusok is. A kérdés az, hogy ez az egyesület legionárius-e vagy sem? Mert a törvény ezt nem mondja meg nekünk. Ha pedig legionárius, akkor az egyesület tagjainak börtönbe kell kerülniük vagy sem? Mert a törvény szerint a legionárius jellegű egyesületek alapítóit börtönre kell ítélni. Szerintem nem kell őket börtönre ítélni, mert legitim (...) az antikommunista ellenállás népszerűsítése” – idézte az Agerpres Nicuşor Dant.

Hangsúlyozta azt is, hogy a román államnak nagyon határozottan fel kell lépnie az újságírókat 2024 novemberében-decemberében ért fenyegetések ellen, de a Silviu Vexler parlamenti képviselőt ért fenyegetésekre ellen is. Az államfő július 10-én támadta meg az alkotmánybíróságon a fasiszta, legionárius, rasszista és idegengyűlölő tartalmak terjesztésének büntetését szigorító törvény ellen, amelyet a múlt hónapban fogadott el a parlament. Nicuşor Dan beadványa szerint a jogszabály elfogadásának módja és néhány előírása is sérti az alkotmányt.

Az államfő lépésére reagálva a Romániai Zsidó Hitközségek Szövetségének (FCER) elnöke, Silviu Vexler bejelentette, hogy visszaadja állami kitüntetését. Azzal érvelt, Nicuşor Dan beadványának szövege „a szélsőségesség jelentette veszély relativizálásának üzenetét' közvetíti. A román elnök döntése Vexler szerint közvetve vagy közvetett módon ösztönzi a legionárius eszmék, az antiszemitizmus és a szélsőségesség minden formájának terjesztését. 'Ezért lehetetlen számomra megtartani az állami kitüntetést” – tette hozzá.

A teljes sajtótájékoztató itt látható: