Az alkotmánybíróság önkényesen félreértelmezte a törvényt, és a román nép szuverenitását kisajátítva nem egy választott, hanem egy általa kinevezett államfőt helyezett tisztségbe –többek között ezzel indokolta a ploieşti-i ítélőtábla bírája az elnökválasztást érvénytelenítő tavaly decemberi 6-i alkotmánybírósági határozat felfüggesztését.

A pénteken közzétett dokumentum szerint az alkotmánybíróság önkényesen értelmezte az alkotmány szerinti hatáskörét, amikor hivatalból vizsgálódott az elnökválasztás ügyében, mert a testület működését szabályozó 1992/47-es törvény szerint csak indokolással ellátott írásbeli panasz esetén lett volna szabad eljárnia.

Az indoklás szerint megalapozott a felperesnek az a kifogása, hogy az elnökválasztás érvénytelenítésével az alkotmánybíróság kisajátította a román nép szuverenitását, amikor nem egy választott, hanem egy általa kinevezett államfőt helyezett tisztségbe, „mély politikai válságba” sodorva az országot. Megalapozott az a kifogás is, hogy az alkotmánybíróság a december 6-i határozatával megsértette a választójogot, mert törölte az első elnökválasztási forduló eredményeit, és megakadályozta a választókat abban, hogy a második fordulóban szavazzanak. „Az alkotmány előírása szerint bizonyos jogok és szabadságok gyakorlása csak törvénnyel korlátozható” – olvasható az Agerpres által idézett indoklásban.

A bíró szerint nem teljesültek az elnökválasztás érvénytelenítésének jogi feltételei sem. Az elnökválasztási törvény szerint ugyanis az alkotmánybíróság csak akkor járhatott volna el így, ha a szavazás során és az eredmény megállapításakor olyan csalások történtek, amelyek módosítottak a második fordulóba bekerülő jelöltek sorrendjén. Azok a csalások pedig, amelyekre az alkotmánybíróság hivatkozott, nem a szavazás során vagy az eredmény megállapításakor történtek, hanem az első forduló előtti választási kampányban – érvelt a bíró.

Az indoklás azzal zárul, hogy a megtámadott alkotmánybíróság határozat egy közigazgatási aktus, amelynek a vizsgálata az ítélőtábla közigazgatási részlegének hatáskörébe tartozik, tekintettel arra, hogy az alkotmánybíróság közhatóságnak minősül.