Az Európai Bizottság közölte Romániával, hogy az emberek nem tudnak többé 1500 lejes nyugdíjból megélni, fedte fel Marcel Ciolacu miniszterelnök.

A kormányfő hétfőn este a Digi24 hírtelevízió műsorában beszélt a tervezett nyugdíjemelésről. Kifejtette, jelenleg 2100 lej az átlagnyugdíj, akkor az újraszámítás után 2800 lej lesz. Marcel Ciolacu elmondta, a mezőgazdaságban dolgozók most havi 1500 lej körüli nyugdíjt kapnak, és ez az egyik oka annak, hogy Románia az utolsó előtti helyen áll a szegénység tekintetében Európában. Kétmillió ember kap mezőgazdasági nyugdíjt.

„Az Európai Bizottság azt mondta nekünk, hogy ez így nem mehet tovább. Ők a nagyszüleitek, a szüleitek, hogyan tud valaki 1500 lejes nyugdíjból megélni" – idézte fel a miniszterelnök. Van egy új nyugdíjtörvény, amelyet először is, mint elért mérföldkövet, az Európai Bizottság elfogadott, van egy törvény, amelyet be kell tartani, nevezetesen a nyugdíjakat az év elején az előző évi átlagos inflációs rátával indexálják, ami 13,8 százalék. Ez mindenkire vonatkozik, kivéve a nyugdíjak „speciális" részét. Ahol van járulék, ott normális, hogy ezt az együtthatót alkalmazzák, mivel ez mindenki járuléka, részletezte. Szerinte nagy hiba volt az Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) megközelítése, hogy a foglalkoztatói nyugdíjakat, mint a hadseregé, a rendőrségé egy kosárba tette.

„A mezőgazdaságban az emberek 35 évig dolgoztak, és most 1500 lejes nyugdíjat kapnak. Ezért vagyunk Európában az utolsó előtti helyen a szegénység tekintetében. Mert van kétmillió nyugdíjas, aki a szegénység határán van. Nálunk az átlagnyugdíj 2100 lej. A szeptemberi újraszámítással az átlagnyugdíj 2.800 lej körül lesz. Ezt mondta nekünk az Európai Bizottság" – taglalta a kormányfő.

Mint megírtuk, az új nyugdíjtörvény szerint 2024. január elsejétől 13,8 százalékkal 1785 lejről 2032 lejre nő a nyugdíjpont értéke, 2024. szeptember elsejétől pedig ismét nőni fognak a nyugdíjak az új képlet szerinti újraszámolás nyomán.

A törvény azt is előírja, hogy a nyugdíjjogosultságot legalább 15 év járulékfizetés után lehet megszerezni, de ebbe az időszakba nem számítják bele a nem járulékfizetéses időszakokat: egyetemi tanulmányok, katonai szolgálat, betegszabadság, munkanélküliség, kitoloncolás, börtön vagy politikai fogva tartás ideje. Ugyanakkor a nők nyugdíjkorhatára 2035-ig fokozatosan eléri a férfiakét, és 65 év lesz.