A téli időszakra készülnek a medvék, és ilyenkor meglehetősen nagy mennyiségű táplálékra van szükségük, aminek okán még gyakrabban bejárhatnak a településekre például a gyümölcsfákra. Egy vemhes nősténynek akár napi 20 ezer kalóriára is szüksége van, hogy kellőképpen felhízzon, és hónapokig bírja étel és víz nélkül – tudtuk meg a medveszakértőtől, aki szerint lehet számítani több medvekárra, de azért ez nem feltétlenül lesz így. Megkérdeztünk Tusnádfürdő polgármesterét, – hisz a települést gyakran látogatták az utóbbi években a medvék, – hogyan igyekeznek távol tartani az egyedeket, és mennyire sikeresen.

Gyakoribb lehet a településeken a medvék jelenléte és a medvekárok a következő időszakban, amikor a télre készülnek az egyedek. Múlt héten két kilövésre is szükség volt Székelyföldön, Korondon és Csíkszeredában, ahová gyümölcsöt enni járt be a medve.

Tusnádfürdőn sok éve küzdenek az ellen, hogy a medvék bejárjanak a városba, sok óvintézkedést tettek a polgármester szerint sikerrel, körülbelül 80 százalékban.

„Tavaly, tavalyelőtt megfigyeltük, hogy ilyenkor nagyobb volt a mozgás. Próbáltuk kiiktatni azokat a forrásokat, amikre tudtuk, hogy bejön. Most ezekből a csalogatókból kevesebb van. Medve ugyanannyi van, ha a város szélén jár az ember, látszik, hogy tele van minden az ürülékükkel. De a városban nem igazán járnak” – mondta el megkeresésünkre Butyka Zsolt polgármester.

A város környéke tele van

Hozzátette, 2021-hez képest, amikor több mint 200 RoAlert riasztás volt, idén körülbelül a 30-iknál tartanak.

„Kitakarítottuk a várost, a bozótos részeket kipucoltuk, a közterületekről a gyümölcsfákat, –amikről amúgy sem szedte le senki a termést, – kivágtuk, ültettünk helyette más, díszlombozatú fákat, és a WWF-vel együttműködünk. Külön munkacsoportunk van biológus szakemberrel, csak ezzel foglalkoznak, tehát szőr- és székletmintát vesznek rendszeresen, mindig tudjuk a mozgásukat követni. Nem mondhatom, hogy 100 százalékos, de 80 százalékban sikerült a medvekérdést megoldani” – számolt be a polgármester.

Tusnádfürdőn múlt héten szereltek nyakörvet is egy rendszeres látogatóra, és továbbiakat is felszerelnek.

„A nyakörvezésnek is az a lényege, hogy megtudjuk, mi az ok, amiért visszajön. Ha csak átmegy a településen, akkor az rendben van, de ha nem, lássuk, mi az a gyümölcs, makk, gesztenye vagy egyéb, ami bevonzza, mert a szemetesekre már nem igazán jár” – magyarázata a polgármester, aki szerint még messze nem lehet hátradőlni.

A szemetesektől villanypásztorral tartják távol, de egyébként is a gyümölcs érdekli jobban a medvét mostanában.

„Az utóbbi alkalmakkor inkább alma- és szilvafákat tört össze magántulajdonú udvarokon. Nincs olyan este vagy éjszaka, amikor a csapatnak valamelyik tagja ne legyen kint megfigyelésen, beleértve engem is, mert ugye nélkülem úgysem történhet semmi. Van, hogy hajnali 5-ig kint vagyunk” – mondta az elöljáró.

Több, mint tízet szállíttattak el

Idén több mint tíz egyedet szállítottak el, az erre vonatkozó kormányrendelet szerint szerződniük kell a vadásztársulattal, és ennek alapján a társulat a saját területén belül szállítja el.

„Tehát ez nem szokott olyan nagy terület lenni, olyan 60 km-re tudják elvinni.  Az utóbbi időben, mivel van valamilyen szintű vadgazdálkodás, nem igazán jönnek vissza. Az etetésnek köszönhetően, ami nem a medvéknek, inkább a vaddisznónak van, segít a medvék távoltartásában is” – magyarázta.

Az első évben, amikor megjelent a rendelet, hogy elszállíthatók a településre bejáró medvék, akkor 48 óra alatt 12 medvét szállíttattak el, de nem mérvadó a szám a polgármester szerint, hiszen volt két anyamedve is közte három-három boccsal.

Nem esznek, nem isznak hónapokig

„A medvék szempontjából egy biológiai szükséglet, hogy most felhízzanak ahhoz, hogy át tudják vészelni a telet. Ez a megbocsozandó nőstények esetében még extrémebb, mert ők úgy hozzák világra a bocsokat, és úgy tartják melegen, hogy nem esznek és nem isznak semmit hónapokon keresztül. Nekik napi 20 ezer kalóriára van szükség ebben a periódusban, annyira fel kell hízniuk. Éppen azért a károk legjelentősebb része ebben a periódusban szokott előfordulni” – magyarázta kérdésünkre Domokos Csaba medvekutató, a Milvus Csoport szakértője.

Nem a medvék számától függ a károk mennyisége

Kiemelte, bár a medvék nagy számát szokás emlegetni, nem annyira a medvék számától függ a károk mennyisége és súlyossága, hanem attól, hogy az adott évben és őszi periódusban mennyi az elérhető természetes táplálék.

„Olyan években, amikor bőségesen van természetes táplálék, akkor kevesebb kár lesz sok medvével is, és olyan években, amikor ez szűkebben van, akkor kevés medve is sok kárt tud okozni. Tavaly volt nagyon jó bükkmakktermés, és ez meglátszott azon is, hogy jóval kevesebb kár volt, mert a bükkerdők tele voltak makkal, és a medvék ezt tudták. Ennek azonban ciklikusan van nagy termése, így idén biztosan nincs, viszont jó tölgymakktermés van, ez valamennyire kiváltja a bükkmakkot ott, ahol tölgyerdők vannak” – fejtette ki a szakértő.

A vemhes nőstényeknél a hízásuktól függ, hogy beágyazódik-e az embrió.

„A vemhes nőstények jelenleg felfüggesztett vemhességi állapotban vannak. Ha meg is termékenyültek, az embriók fejlődése le van állva, és amikor majd elvonul az egyed telelni – ők vonulnak el elsőnek – akkor történik meg a beágyazódás a méhfalba. Ha azonban a nőstény nincs olyan állapotban, hogy például 20 százalékos testzsírja legyen, akkor automatikusan elvetél. Vannak ilyen érdekes alkalmazkodások a medvéknél” – magyarázta Domokos Csaba.

Legkorábban a vemhes nőstények vonulnak el, és mivel megbocsoznak a barlangban, ők jönnek ki legkésőbb.

„Ez nálunk november második fele, december első fele, ebben az időszakban szokott történni. Majd ha meg is lesznek a kisbocsok április második felében szokták elhagyni a barlangot és annak környékét is” – magyarázta.

A nagy hímek december folyamán, január elején vonulnak el, de ez attól is függ, milyen a tél.  Ők március folyamán ki szoktak jönni a barlangból. A fiatalabb egyedek közül egyesek akár egész télen aktívak maradhatnak, ez abban az esetben, ha enyhe tél van.

„Ahogy a klíma melegszik, valószínűleg ebben jelentős változások lesznek, ez a téli álom rövidül, és egyéb változások is történhetnek” – tette hozzá a szakértő.

Nincs biztos recept

Az, hogy hogyan lehet ebben a periódusban a károkat megelőzni, erre nincs egy biztos recept a medveszakértő szerint.

„Azok a kármegelőzési módszerek, mint például a megfelelően felszerelt és karbantartott villanypásztor, ami működik az év többi részében, az most is ugyanúgy fog működni, illetve, akinek van villanypásztora és valamilyen oknál fogva nem szerelte fel, az most tegye meg” – javasolja Domokos Csaba.

Hozzátette, fontos a termést időben betakarítani, de ennek megvédésében alapvetően nincs különbség a mostani és a korábbi periódusok között.

Óvatosan a közutakon!

Kirándulóként nem kell másra készülni így ősszel sem medvék tekintetében, mint például a nyári időszakban, az autósoknak azonban jó lesz figyelmesebbnek lenni, hívta fel a figyelmet a medvekutató.

„Amire ebben a periódusban érdemes figyelni az a közutakon, hogy el ne üssék az áthaladó medvét. Egy jelentős része a hegyvidéki medveállománynak a nyár második részétől késő őszig kivonul a dombvidékre, mert hatékonyabban fel tud hízni ott. Utána felmegy a hegyvidéki telelőterületekre. Ilyenkor vannak a nagy időszakos mozgások, és számos utat fognak keresztezni, és ilyenkor történik a jó része az elütéseknek is, ami nemcsak a medvére, az emberre is veszélyes. Sőt ilyenkor azért is érdemes nagyon figyelmesen vezetni, mert a szarvasbőgés is most kezdődik a napokban, és a szarvasok is többet mozognak ebben a periódusban, amit szintén ugyanolyan veszélyes elütni” – összegezte Domokos Csaba medvekutató.