Elfogadta a szenátus az RMDSZ által benyújtott, a barnamedve-populáció szabályozására vonatkozó törvénytervezetet, amely meghatározza a megelőzési és a beavatkozási kvótákat. Mircea Fechet, környezetvédelmi miniszter azonnal leszögezte, hogy ebben a formában nem támogatja a jogszabályt. Tulajdonképpen az ellen van kifogása, hogy díjszabás ellenében lehessen vadászni a medvére, azzal ugyanakkor egyetért, hogy szükség van a beavatkozásra, mert mint mondta „az utóbbi időben megnőtt az ember és a medve közötti konfliktusok száma”.

A törvény egyik kezdeményezője, Tánczos Barna RMDSZ szenátor a Maszol megkeresésére kifejtette, nem életszerű, hogy a vadásztársaságok „ingyen és bérmentve” végezzenek el egy közszolgáltatást. Mărmureanu Bíró Leonárd, Nagy-Küküllő Vadász és Sporthorgász Egyesület igazgatója abszurd megközelítésnek tartja, hogy a miniszter szerint gond nélkül ki lehet lőni ugyan közel ötszáz medvét, csak ne kérjenek pénzt érte.

Az RMDSZ által kidolgozott törvénytervezetet 103 kormánypárti és ellenzéki honatya támogatta aláírásával, azt október elején nyújtották be a felsőházba, amely a napokban meg is szavazta. A tervezet meghatározott kvóták alapján újra lehetővé teszi a vadászatot: 426 egyedre szól a megelőzési kvóta és további 55-re a beavatkozási kvóta. Ezeket a számokat Tánczos Barna már miniszteri rendeletbe foglalta, ám utódja Mircea Fechet a keretet 220-ra csökkentette. A jelenlegi környezetvédelmi miniszter többek között azzal érvel a tervezet ellen, hogy az érvényben levő rendelet alapján is mindössze 14 medvét lőttek ki a vadásztársaságok. Arról beszélt, a minisztériumban még mindig egyeztetnek a tervezetről, nem a kilőhető példányszám ellen vannak kifogásai, hanem az ellen, hogy díjszabás ellenében lehessen medvére vadászni. Hangsúlyozta, soha nem egyezne bele a trófeavadászatba, különösen, ha a barnamedvéről van szó, hiszen az védett faj.

Csúnyán ferdít és félretájékoztat a miniszter

A jelenleg érvényben levő miniszteri rendelet nem vadászati kvóta, az alapján a vadásztársaságok „ingyen és bérmentve” kellene kilőjenek140 medvét, így Mircea Fechet „csúnyán ferdít és félretájékoztat” amikor ezt a kettőt összemossa, mutatott rá Tánczos Barna. Az RMDSZ szenátor emlékeztetett, erre már volt próbálkozás, ám egyértelmű, hogy ez a megoldás közép- és hosszútávon teljesen hasznavehetetlen.

„A vadászegyesületeket vagy megfizetik az elvégzett közszolgáltatásért, vagy pedig megengedik, hogy értékesítsék a trófeát” – szögezte le Tánczos Barna. Hozzátette, épp azért nyújtották be a törvénytervezetet, mert a miniszter nem ért egyet az alkalmazható, racionális és hatékony megoldással, nem küldte el a Hivatalos Közlönybe az általa aláírt miniszteri rendeletet.

Bár Mircea Fechet megpróbál keresztbe tenni a tenni a tervezetnek, pártja – Nemzeti Liberális Párt – törvényhozóinak nagy része megszavazta, sőt alá is írta azt. Ez alapján a jogszabály kezdeményezői abban bíznak, hogy a döntő képviselőházban is elfogadják a jogszabályt.

Pénz nélkül nincs vadgazdálkodás

Nem lehet elvárni, hogy a végtelenségig ingyen végezzen el közszolgáltatást egy egyesület, ez egy-két évig megoldható, de hosszabb távon már nem fenntartató, mutatott rá Tánczos Barna. Meglátása szerint, éppen azért „ragadnak benn” a kvóták, mindössze 14 medvét lőttek ki a miniszteri rendeletben szereplő kétszázhúszból, mert ingyen szolgáltatást várnak el a vadászegyesületektől.

Az azonnal beavatkozást lehető tevő 81-es sürgősségi kormányrendelet is előírja a tarifákat, csak úgy lehet a vadászt behívni a bizottságba, ha megfizetik, sőt az állandó készenlétért is jár javadalmazás, ezt havi ezer lejjel honorálja a minisztérium. A pénzt az önkormányzatok kifizetik, a számlát benyújtják a környezetvédelmi minisztériumnak, és az száz százalékban megtéríti, idézte fel a mechanizmust Tánczos Barna.

Hangsúlyozta, nem kell egyet érteni a vadászattal, azzal, hogy jelenleg is pénzt kérnek a szarvas, az őz, a fácán, vagy éppen a vaddisznó kilövéséért, de el kell fogadni, hogy így működik a vadgazdálkodás. Más országokban is a vadászegyesületek pénzért adják el a kilövési lehetőséget, az abból befolyt összegekből finanszírozzák a mindennapi tevékenységüket: az állandó felügyeletet, a vadászterület őrzését, a járőrözést, az orvvadászat megelőzését. A hivatásos vadőrök mindezért fizetést kapnak, amit meg kell finanszírozni, szögezte le Tánczos Barna.

A költségek kötelezőek, a bevétel esetleges

A vadászegyesületeket rengeteg feladat elvégzésére kötelezi a törvény, ezek kiadást jelentenek, ám a jövedelemszerzés lehetőségeit egyre csak szűkítik, mondta el Mărmureanu Bíró Leonárd. A Nagy-Küküllő Vadász és Sporthorgász Egyesület igazgatója példaként említette, hogy minden vadászterületre legalább egy vadőrt kötelesek alkalmazni, akinek ki kell fizetni legkevesebb a 3300 lejes minimálbért. Emellett a szerződés értelmében a kritikus időszakokban kötelező a vadak etetése, a Nagy-Küküllő Vadásztársaság idén 30 tonna szemes takarmányt visz ki a erdőbe, emellett lédús takarmányt is vásárolnak. Mindennek a tetejébe még területbért is fizetnek az államnak, vagyis ügyelnek az állami közvagyonra, de fizetnek is érte, vázolta az igazgató.

Közben úgy kellene gazdálkodniuk, hogy korlátozzák a lehetőségeiket. A szarvasok, őzek kilövési jogát ugyan eladhatják, de a medve vagy a farkas esetében erre nincs lehetőség. „Nincs abban semmi ésszerűség, hogy ki lehet ugyan lőni ötszáz medvét, csak pénzt ne kérjenek érte. Vagyis dolgozzunk továbbra is ingyen, ahogy eddig tettük. Azt viszont nem mondja a miniszter, hogy cserében nem kell ezentúl befizetnünk a területbért” – mondta Mărmureanu Bíró Leonárd.

Arra is kitért, a medvevadászat sem hoz hatalmas összegeket, de segítene. A vadásztársaság korábban 12 medve kilövésére kapott engedélyt, 300 pontig ötezer euróért, azon felül hétezer euróért tudták értékesíteni, és a pénz 19 százalékát befizették az államkasszába. Az igazgató a miniszter azon felvetésére is reagált, hogy a jelenleg érvényben levő kvótát sem használták ki. „Négy medve kilövésére van engedélyünk, de azt tartogatjuk, ha sürgősen be kell avatkozni, mert veszélyessé vált a vad. Igaz, hogy az azonnali beavatkozást lehetővé tevő 81-es sürgősségi rendeletet lehet alkalmazni, de így is időbe telik, amíg a bizottság tagjai összegyűlnek: a polgármester, a csendőrség, a vadász és állatorvos kiérkezik a helyszínre. A medvének pedig nem lehet megmondani, hogy maradjon egy helyben” – részletezte Mărmureanu Bíró Leonárd. Hozzátette, értesülései szerint a vadásztársaságok többsége így jár el, az engedélyeket tartogatják azokra az esetekre, amikor „baj van”.

Az RMDSZ törvénytervezete az azonnali beavatkozásról szóló, 2021-ben elfogadott sürgősségi kormányrendeletet és a vadászati törvényt egészíti ki. Előírja, hogy kilövéskor a vadásztársulatoknak genetikai mintát kell venni, a kapitális hímek és a bocsos anyamedvék nem lőhetők ki. A tervezetről a képviselőház hozza meg a végső döntést.