A betegek többször róják fel az egészségügyi sürgősségi szolgálatok kapcsán, hogy túl sokat kell várni, ameddig sorra kerülnek, hacsak nem mentő szállítja oda őket. Nagyon kevés szakirányú járóbeteg-rendelőben van sürgősségi szolgálat, előjegyzéskor pedig egy hét -, akár 10 nappal későbbi időpontot kap a beteg. Előfordulhat az is, hogy az ellátásra szoruló személy elfogadja a késői iőpontot, majd, ha közben megoldást talál a panaszára (például a sürgősségire megy és nincs szükség további vizsgálatokra), nem jelzi a járóbeteg-rendelőben, hogy nem fog megjelenni a leszögezett időpontban. Így lesz túlterhelt a sürgősségi szolgálat és kevésbé hatékony a járóbeteg-rendelés.

A kulcs: a kommunikáció - véli Vass Levente egykori egészségügyi államtitkár. Mint mondja, a sürgősségi ellátásnak két része van: az egyik az, hogy mennyi idő alatt ér a helyszínre a mentő, mennyi idő alatt kerül be beteg a szolgálatra, a másik pedig az, hogy ott milyen ellátás van. Közölte, Raed Arafatnak köszönhetően az első jól működik, a mentőszolgálati csapatok hatékonyak és gyorsak, ez tehát rendben van, a másik viszont némi segítségre szorul. „Ha a rendszer jól működik orvosi szempontból, diagnosztikai szempontból, triázs (sürgősségi osztályozás) szempontjából, akkor nem az számít, hogy ki érkezett hamarabb, hanem, hogy ki nagyobb sürgősség”.

A szakpolitikus szerint, az emberek gyakran nem azt sérelmezik, hogy sokáig kell várakozniuk, hanem azt, hogy nincs megfelelő tájékoztatás a várakozás okairól: amennyiben elmagyarázzák a betegnek, hogy az övénél súlyosabb eseteket kezelnek - ő nincs életveszélyes állapotban, előfordulhat, hogy várnia kell -, kevesebb lesz a frusztráció és panasz. Ugyanakkor szükség van arra, hogy a betegek számára világos legyen, mikor indokolt a sürgősségi ellátás igénybevétele, és mikor lehet inkább járóbeteg-ellátást választani.

A megoldás tehát a járóbeteg-rendelők nappali ügyeletének bevezetése lenne

Az emberek egyre kevésbé akarnak kórházban maradni, mert a gyógyszerek és a kezelések egyre hatékonyabbak. Az orvosok létszáma 20 százalékkal növekedett, például Sepsiszentgyörgyön és Csíkszeredában, de Marosvásárhelyen is több orvos dolgozik, mint 2019-ben, így lenne lehetőség bővíteni a járóbeteg-rendelők programját. „Világossá kell tenni, hogy a járóbeteg-rendelők és a kórházak megfelelően működnek, és elegendő kapacitással rendelkeznek az ellátás biztosításához, hogy az emberek visszatérhessenek a járóbeteg-ellátáshoz, ahelyett, hogy feleslegesen terhelnék a sürgősségi osztályokat” - mondja a politikus. Ez nem sürgősségi ellátás lenne, hanem járóbeteg-rendelési ügyelet, amely lehetőséget adna arra, hogy a betegek könnyebben hozzájuthassanak a szükséges orvosi ellátáshoz. Megoldást jelentene a családorvosok számára is akik jelenleg, jobb híján, kénytelen-kelletlen, „szemlesütve” a sürgősségi szolgálathoz irányítják betegeiket.

A jelenlegi rendszerben a a járóbeteg-rendelők rövid programja korlátozza a befogadóképességet, az előjegyzések során egy, két héttel későbbi időpontot kapnak a betegek. Egyes esetekben elfogadják azt, majd ha időközben sürgősségi szolgálatokon vagy magánrendelőkben megoldást találnak a problémájukra és nem mondják le az előjegyzést, marad egy hézag, amit az információhiány miatt utólag nem töltik be „sürgősségi esettel”, nem tudják jelezni egy későbbi időpontra beírt betegnek, hogy lehetősége van hamarabb ellátáshoz jutni, mert valaki nem jelent meg és így tudnák fogadni. 

Fontos lenne egy olyan rendszer, amelyben a kórházigazgatók tudják követni a programálásokat, amelyek bizonyos mutatók lehetnek számukra, de a politikum számára is megfelelő működési stratégiák kidolgozására.  

„Az egészségügyi rendszerben arra is figyelnünk kell, hogy fiatal orvosokat visszacsábítsunk a szülőföldjükre. Ehhez biztosítani kell számukra a megfelelő munkafeltételeket és eszközöket. Például, ha egy orvos heti egyszer kijár egy távoli településre, hogy ott ellátást biztosítson, akkor szükséges lehet egy autó biztosítása is számára. Így lehetne biztosítani, hogy az orvosok vidéken is elérhetők legyenek, és kialakuljon a saját pácienskörük” - nyilatkozta a szakember.

Úgy véli, a sürgősségi szolgálat esetében is szükséges lenne a szektorsemlegesség biztosítása, ami azt jelentené, hogy a magán járóbeteg-rendelők és az állami sürgősségi ellátás között megfelelő egyensúlyt alakítanak ki. Az a cél, hogy a betegek a lehető legjobb ellátást kapják járóbetegellátás szintjén, függetlenül attól, hogy az állami vagy magánszektorban történik az.

„Ezért javasoltunk egy olyan rendszert, ahol minden orvos, aki szerződésben áll a biztosítóval, elérhető legyen a betegek számára, különösen sürgős esetekben. Ha a fiatal szakorvosok vállalják, hogy megnyitják saját rendelőjüket ezzel a céllal, akkor biztosítani kell, hogy kompenzált receptet, ingyenességet biztosító további küldőpapírt állíthassanak ki.  Így a betegek gyorsabban juthatnak ellátáshoz, csökkenthetjük a várakozási listákat, növelhetjük a betegelégedettséget és javíthatjuk az ellátás minőségét” - tette hozzá Vass Levente.

A járóbeteg-rendelők jelenleg a teljes egészségügyi költségvetésnek a 2,1 százalékát kapják csak, miközben a kórházi szektor 47 százalékot visz el. Ezért szükséges lenne a források átcsoportosítása, hogy a járóbeteg-ellátás is megfelelő finanszírozást kapjon – mondta a szakpolitikus.