A közvéleményhez igazodás kényszere, alulképzettség, az oltást megtagadó páciensekkel folytatott szélmalomharc okozta fásultág az oka annak, hogy az országos átlaghoz képest rendkívül nagy azoknak a székelyföldi háziorvosoknak az aránya, akik meg sem próbálják meggyőzni pácienseket a koronavírus elleni vakcina beadatására, sőt lebeszélik erről őket – nyilatkozták a Maszol által megkeresett szakemberek.

Riasztó jelenséget tárt fel múlt héten ismertetett felmérésében a Bálványos Intézet: szinte életszerűtlenül magas a székelyföldi háziorvosok körében az oltásszkeptikusok aránya. A kérdőíves közvélemény-kutatás adatai szerint, míg Romániában a megkérdezettek 46 százalékát az oltás beadatására biztatta a háziorvosa, ez az arány a székelyföldiek esetében csupán 24 százalékos. Azoknak a válaszadóknak, akik meg is kérdezték a családorvosukat, 18 százaléka arról számolt be, hogy orvosuk kifejezetten az oltás ellen érvelt.

Kapcsolódó

Közvélemény-kutatás: Székelyföldön magasabb az oltásszkepticizmus a romániai átlagnál

Az oltásszkepticizmust és a koronavírussal kapcsolatos attitűdöket vizsgálta Romániában és az erdélyi magyarok körében a Bálványos Intézet.

koronavírus Romániában oltás oltásellenesség Székelyföld Bálványos Intézet

A kutatást vezető szakemberek egyike, Kiss Tamás szociológus úgy véli, hogy a székelyföldi alacsony oltottsági adatokat részben éppen a háziorvosok viszonyulása magyarázza. A Maszolnak elmondta: a felmérés eredménye nem úgy értelmezendő, hogy szinte minden ötödik székelyföldi háziorvos oltásellenes, mert a válaszadóknak csak az 50 százaléka kért tanácsot tőlük a koronavírus elleni vakcinával kapcsolatban. Így az oltásszkeptikus háziorvosok aránya Székelyföldön nem 18, hanem 9 százalék körüli. „Természetesen lehetnek olyan személyek is a székelyföldi mintában, akiknek különböző okokból nem javallott az oltás beadása, és a családorvosuk azért tanácsolta el őket ettől” – jegyezte meg.

Kiss Tamás ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy felmérésük szerint a székelyföldi 9 százalékkal szemben országosan a válaszadók mindössze 2 százalékának a családorvosa érvelt az oltás ellen. A szociológus ennél riasztóbb adatnak tartja, hogy igen magas, 50 százalék azoknak a székelyföldi családorvosoknak az együttes aránya, akik vagy ellenzik az oltást, vagy nem nyilvánítanak róla véleményt, a páciensükre bízzák a döntést. Országosan az utóbbi kategóriába tartozó családorvosok aránya ennél jóval kisebb. Ez azt mutatja, hogy a székelyföldi orvosok a romániai átlagnál jóval oltásszkeptikusabbak – vonta le a következtetést.

A szociológus elmondta, hogy tavaly terepmunkát is végzett Székelyföldön. Egy másik felmérés keretében asszisztensekkel, egészségügyi mediátorokkal, családorvosokkal készített interjúkat, és ezekből is az derült ki, hogy a székelyföldi egészségügyi alkalmazottak egy jelentős része bizalmatlan az oltással szemben. A múlt héten bemutatott kutatási jelentésükbe be is került az egyik asszisztensnővel készített interjújának egy részlete, ami szerinte jól illusztrálja a jelenséget.

Interjúrészlet egy székelyföldi egészségügyi asszisztenssel: „Azt mondták, hogy mikor elvivődött, nem is avval a betegséggel vivődött el, hanem egyéb betegséggel, de COVID-nak hozták ki. Befektették, tesztelték, kijött pozitívnak, s két napra pont meg is halt. A családtagok fel vannak veszve, hogy ők evvel vitték el, mert itthon ilyesmi tünete nem volt a betegnek. Nézik a médiát, a tévét, rádiót mind csak ezeket hallgatják. Én nehezen tudom rávenni, hogy most az éppenséggel kell vagy fontos vagy nem tudom. Én nem erőszakolok senkit, mert én is félek, nem tudom, kinek a szervezete, hogy bírja ezt, hogy… Isten őrizz, legyen valami más tünete, baja, s akkor aztán engem a családtagok megesznek, én ettől tartok. Meg aztán hallottam is, hogy valaki bekapta az oltást, és lebénult másnapra. Igen. S akkor én is úgy vagyok, hogy tartok, biza tőle, hogy már valakire én ráerőszakoljam. Én elmondom, s aztán mindenki döntse el. Mindenki felnőtt, s maga felett döntsön, hogy mit akar. Aztán ne rám vessenek, hogy én akartam, s miattam… Azt nem szeretném.”

Arra a kérdésünkre, hogy mivel magyarázza a székelyföldi egészségügyi alkalmazottaknak az országos átlagtól kirívóan eltérő attitűdjét, a szociológus elmondta: szerinte ez nem feltétlenül meggyőződéses oltásellenességen, sokkal inkább a közvéleményhez igazodás kényszerén alapszik. „A székelyföldi elitek, beleértve az egészségügyi, politikai és egyházi elitet is, nem igazán kapcsolódtak be az oltásról szóló felvilágosítási kampányba. Azért nem, mert a székelyföldi lakosság eleve ellenszenvvel viszonyul az oltáshoz” – magyarázta.

Kiss Tamás úgy véli, hogy a székelyföldi elit egy részére a kettős beszéd a jellemző az oltás témájában. Vagyis az elit úgy próbál állást foglalni ebben a kérdésben, hogy abból „lehessen ezt is érteni, meg azt is érteni”. Ennek hátterében az áll, hogy a hivatalos álláspont – beleértve az RMDSZ álláspontját – az oltás témájában eltér a közösségi vélekedéstől. „Az elit egy része, a regionális középvezetők, a polgármesterek nem akartak az RMDSZ álláspontjával szembemenni, de a közvélekedéssel sem kívántak szembefordulni. Analógiát látok a különböző kategóriájú közszereplők viselkedésében, és ebbe szerintem beletartozik az egészségügy szegmense is” – nyilatkozta a szociológus.

Tar Gyöngyi: ezek reális adatok

A Hargita megyei egészségügyi igazgatóság vezetője, Tar Gyöngyi szerint valós jelenséget tárt fel a Bálványos Intézet felmérése. A Maszolnak elmondta, személyes tapasztalatai alapján reálisnak tartja azt az adatot, hogy a székelyföldi családorvosok 18 százaléka megpróbálja lebeszélni a pácienseit a koronavírus elleni oltás beadásáról. „A családorvosok hozzáállása valóban nagyon nagy gondot jelent az egészségügyi hatóságok számára a pandémia eddigi lefolyása alatt” – jelentette ki.

Tar Gyöngyi szerint az oltásszkeptikus magatartás főként a gyengébben képzett családorvosokra jellemző, akiknek az aránya meglehetősen magas Hargita megyében. Azokról a háziorvosokról van szó, akik nem vettek részt rezidensképzésen, hanem közvetlenül az egyetem elvégzése után praktizálni kezdtek. „Egyfajta kontraszelekciót jelentett, hogy azokból lettek korábban családorvosok, akik nem vállalták a plusz munkát, a rizikót, a vizsgázás kockázatait. Ők most már lassan úgymond kiöregszenek a rendszerből, de még van egy ilyen generáció” – magyarázta az igazgató.

Kapcsolódó

Közegészségügyi Igazgatóság: Háromszéken divat az oltatlanság

A vakcina mellékhatásai a beoltottak mindössze 0,034 százalékánál jelentkeztek.

oltási kampány oltásellenesség Háromszék

Ez a nemzedék pedig uralja a családorvosi praxisokat. Ezt mutatja Tar Gyöngyi szerint a Hargita megyei háziorvosok jelenleg 55 és 60 év közötti átlagéletkora. És ez az átlagéletkor évről-évre nő, mert sok közöttük az idős, és kevés fiatal egészségügyi szakember akar családorvos lenni, ugyanakkor kevés családorvosi helyet hirdetnek meg. A Hargita megyei egészségügyi igazgatóság évi 40 új helyet szeretne, de nem hirdetnek meg annyit, amennyit kérnek. „Ez nagy gondot jelent, mert mi azt szeretnénk, hogy minél jobban megfiatalodjon a családorvosi praxis, és a fásult, alacsonyan képzett orvosok kerüljenek ki a rendszerből. Mert éppen ők azok, akik szembefordultak az oltáskampánnyal” – jelentette ki az igazgató.

Tar Gyöngyi ugyanakkor fontosnak tartotta hangsúlyozni, hogy Hargita megyében messze többségben vannak a hivatásukhoz odaadóan viszonyuló családorvosok. „Ők segítették az egészségügyi igazgatóság munkáját, akár járványügyi ankétokat végezve, akár oltásra biztatva az embereket, akár az oltópontokon dolgozva. Nagyon sok családorvos az oltópontokon vitte a munka nehezét. Tehát a jól képzett családorvosok oltáspártiak, és a gyengén képzetteknél jelentkezett az oltásellenesség” – mondta az igazgató. Kiemelte azt is, hogy a háziorvosok munkájára továbbra is nagy szükség van, sokan részt vesznek közülük a páciensek tesztelésében és beoltásában is.

Belefáradtak a páciensek győzködésébe

Bíró László gyergyóremetei háziorvos, a Hargita Megyei Orvosi Kamara elnöke a Maszolnak azt mondta: személyesen csak egy-két olyan háziorvosról tud, aki határozottan oltásellenes. Úgy vélekedett, hogy a Bálványos Intézet felmérésében feltárt jelenség részben a kollégái fásultságából fakad. Magyarázata szerint a háziorvosok belefáradtak abba, hogy hiába győzködik a pácienseket az oltás beadásáról, heves ellenállásba ütköznek, ezért úgy döntöttek, hogy fölösleges már ebbe energiát fektetni.

„A megye háziorvosai 60–70 pácienst látnak el naponta. Bármilyen problémával nyugodt lélekkel hozzánk fordulnak az emberek. De abban a pillanatban, hogy az oltás szóban kerül, egy jelentős részük mereven elutasítja, nem is akar hallani róla. Ez saját tapasztalat is, de valószínűleg a kollégák is tanúsíthatják. Akit józan ésszel meg tudtunk győzni az elmúlt másfél-két évben a koronavírus veszélyeiről és az oltás fontosságáról, azt meggyőztük. Akit nem sikerült meggyőzni, azt hagyni kell, hogy saját bőrén tapasztalja meg a járvány következményeit. Tehát most már ebben a stádiumban vagyunk” – részletezte Bíró László.

Beszámolt arról, hogy a kollégái amúgy is nagyon leterheltek, mert kevesen vannak. Az elmúlt két évben több mint húsz családorvos hagyta el a pályát Hargita megyében, és a pótlásuk nem történt meg. „Jelenleg 128-an vagyunk, és ez nagyon kevés. Rengeteg beteget kell ellátnunk, és a napi munkába nehezen fér bele, hogy naponta szélmalomharcot vívjunk a páciensekkel az oltásról, és egyenként próbáljuk meggyőzni őket. Erre már nincs kapacitás” – fogalmazott a gyergyóremetei háziorvos.

Kapcsolódó

Kié a felelősség? Kísérletiek a vakcinák? Miért betegednek meg az oltottak? – Itt vannak a válaszok

Az oltásszkeptikus és oltáspárti olvasóink között figyelemreméltó vita, véleményütköztetés is kialakult.

oltásellenesség koronavírus Romániában vakcina kísérletek

Mindazonáltal Bíró László egyetért azzal, hogy szigorúan szankcionálni kell a „bizonyítékokon alapuló medicina ellen” tevékenykedő kollégáit. Ezt a Román Orvosi Kamara most is megteheti, hivatalból eljárást indíthat, és  eltilthatja az oltásellenes családorvosokat a hivatásuk gyakorlásától, csakhogy ez hosszadalmas eljárás. „Ez akár hónapokig, évekig is elhúzódhat. Az orvos a kamaránál, majd a bíróságon is megóvhatja a szankciót, és a jogerős döntésig tovább praktizálhat” – magyarázta.

Bíró László szerint erre is van megoldás. Elmondta, hogy éppen ezen a héten, csütörtökön tárgyalta a Román Orvosi Kamara vezető testülete azt a törvénymódosító javaslatot, amellyel lerövidülhet az oltásellenes orvosok szankcionálási eljárása. Ennek értelmében azonnali hatállyal eltilthatja a kamara a hivatása gyakorlásától azt az orvost, aki bizonyítottan tudományellenes nézeteket terjeszt, nem kell megvárni a bírósági döntést. „A közlekedési szabályok ellen vétő sofőrnek is azonnal felfüggesztheti a rendőrség a jogosítványát. Fellebbezhet, de addig sem vezethet. Így járnánk el az oltásellenes kollégákkal is” – mondta a Hargita Megyei Orvosi Kamara elnöke.