Az oltásszkepticizmust és a koronavírussal kapcsolatos attitűdöket vizsgálta Romániában és az erdélyi magyarok körében a Bálványos Intézet, hogy kiderítse, mi állhat az európai összehasonlításban kifejezetten alacsonynak számító oltási hajlandóság és magas oltásszkepticizmus hátterében. A 2021. november 16. és december 20. között végzett kutatásból kiderült, hogy míg az erdélyi magyarok attitűdje majdnem megegyezik a romániai átlaggal, addig Székelyföldön sokkal magasabb az oltásszkepticizmus.

Toró Tibor szociológus, a Sapientia EMTE oktatója, a Bálványos Intézet kutatási igazgatója ismertette az országos adatokat az átoltottság és oltási hajlandóság tekintetében a hétfő reggeli sajtótájékoztatón. Mint elmondta, eredményeik szerint az erdélyi magyarok körében az átoltottság 53 százalékos (ez azoknak az aránya, akik legalább két oltást kaptak, ezen belül 17 százalék kapott három dózist) és az oltatlanok aránya az országos 47 százalékkal szemben 42 százalékos. Székelyföld esetében ezzel szemben az átoltottság „kiugróan alacsony”, 60 százalék nem részesült egyáltalán vakcinában, 36 százalék részesült legalább két dózisban (ezen belül 9 százalék kapott 3 dózist).

Mint megtudtuk, Romániában az oltatlanok 60 százaléka, a nagykorú népesség 28 százaléka zárkózik el kategorikusan az oltástól, az erdélyi magyarok esetében ezek az arányok 57, illetve 24 százalék, míg a Székelyföldön 65, illetve 40 százalék. A kutatók ezt a csoportot tekintik oltásszkeptikusnak.

A romániai lakosság 47 százaléka fél az oltás mellékhatásaitól

A kutató továbbá ismertette, eredményeik szerint Moldva és Székelyföld az a két régió, ami kiemelkedik az oltatlanok tekintetében, és jól látszik a város és falu közötti különbség is, a falvakban alacsonyabb az oltakozási kedv. Mint fogalmazott, az is elmondható, hogy van összefüggés az oltásszkepticizmus és a végzettség, valamint az anyagi helyzet között. Azok között, akik szerényebb anyagi körülmények között élnek, kevesebb a beoltott. Ugyanakkor a felekezetek között is vannak különbségek, a magyarok esetében magasabb az oltási hajlandóság az idősek, illetve a protestánsok között, míg a katolikusok esetében nagyobb arányú az oltásszkepticizmus.

A kutatás eredményei szerint a romániai lakosság 47 százaléka fél az oltás mellékhatásaitól, az erdélyi magyarságnál ez az arány majdnem megegyező, 50 százalék, míg a székelyföldieknél 61 százalékot tesz ki. A kutatásból kiderül: a székelyföldiek esetében a legmagasabb az az arány, aki vírusszkeptikusnak tekinthető, vagyis azt gondolja, hogy a COVID-19 valójában nem jelent veszélyt, vagy, hogy az oltás nem jelent hatékony védelmet a vírus ellen.

Toró Tibor hozzátette, a kutatás során megpróbálták megtudni, hogy hogyan viszonyul a lakosság a különböző hatósági intézkedésekhez, valamint, hogy mennyire értenek egyet a koronavírussal kapcsolatos szabályokkal. Mint mondta, a zöldigazolvány kötelezővé tételének nincs többségi támogatottsága Romániában, a Székelyföldön pedig ez 20 százalék körüli. „Ugyanakkor nem élvez többségi támogatottságot az a kijelentés sem, hogy az oltás megoldaná a koronavírus problémáját, az oltás kötelezővé tétele pedig még az oltottak körében sem örvend többségi támogatásnak” – magyarázta a kutató.

Hat összeesküvés-elméletet teszteltek

Toró Tibor arról is beszélt, hogy a kutatás során népszerű összeesküvés-elméleteket is teszteltek, arra kérdeztek rá, hogy a kitöltő szerint a koronavírust szándékosan robbantották-e ki, hamis adatokat közölnek-e a kórházak vagy szakértők, vagy, hogy az oltóanyagba az ember követésére alkalmas chipet helyeztek-e el? Mint kiderült, azokkal a kijelentéseket, hogy a járványt szándékosan robbantották ki, hogy a szakértők hamis adatokat közölnek, valamint, hogy a COVID-19 nem rosszabb, mint egy influenza, a romániai lakosság több mint fele egyetért. Ezekben a kérdésekben az erdélyi magyarok aránya kisebb a romániai átlagnál, míg a székelyföldieké megközelíti azt. 

A kutatás rávilágít arra is, hogy a székelyföldiek többsége, 55 százaléka elhiszi, hogy a kórházakban hamis adatokat közölnek, míg a romániaiak 18 százaléka úgy gondolja, hogy az oltóanyagba az emberi követésre alkalmas chipet helyeztek el.

A romániai lakosság 11 százalékának van koronavírusban elhunyt családtagja

A kutatás a COVID-19-érintettséget is vizsgálta, a kutatók rákérdeztek arra is, hogy a kitöltő vagy ismerőse átesett-e már a betegségen, hunyt-e el családtagja emiatt, illetve, hogy mennyivel lett nyitottabb ez után az oltásra. Mint kiderült, a romániai lakosság 11 százalékának van koronavírusban elhunyt családtagja, az erdélyi magyarok esetében ez az arány 15 százalék, míg Székelyföldön 10 százalék.

Az eredmények szerint a romániai népesség 13 százalékának volt pozitív COVID-tesztje, az erdélyi magyarok esetében ez az arány 12, míg a székelyföldiek esetében 9 százalék. Romániában további 5, az erdélyi magyarok között 9, Székelyföldön 13 százalék nyilatkozott úgy, hogy egyértelmű tünetei voltak, azonban nem tesztelte magát. Románia szintjén a kérdezettek 11 százalékának van koronavírusban elhunyt és 34 százalékban kórházi kezelésre szoruló családtagja, közeli ismerőse, az erdélyi magyarok esetében ezek az arányok 15 és 34, Székelyföldön pedig 10 és 27 százalékosak. „Minden bizonnyal a kisebb tesztelési hajlandósággal magyarázható, hogy Székelyföldön – szemben az országos 26 és az erdélyi magyarokra jellemző 40 százalékkal – 51 százaléknak nincs olyan családtagja, ismerőse, aki visszaigazoltan megfertőződött volna” – magyarázta a kutató.  

Hozzátette: kijelenthető, hogy a Covid-érintettség hatása az oltási hajlandóságra és az oltásszkepticizmusra jóval erősebb a romániai, mint az erdélyi magyar mintán, ahol csupán az elhunyt családtag esetében növekszik meg az oltási hajlandóság.

Az általános, de az intézményekkel szembeni bizalom is rendkívül alacsony Romániában

A sajtótájékoztatón Kiss Tamás szociológus, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet kutatója, a Transylvania Inquiry társtulajdonosa mutatta be a bizalom témakörét vizsgáló eredményeket. A kutatásban a személyközi és az intézmények iránti bizalmat egyaránt vizsgálták, mint mondja, az általános bizalom a romániaiak körében „hihetetlenül alacsony”, összeurópai viszonylatban az egyik legalacsonyabb, ehhez képest az erdélyi magyarok körében valamivel még alacsonyabb. Romániában csupán 12 százalék bízik meg azokban az emberekben, akiket először lát, a románok ugyanakkor nem csak az idegenekben nem bíznak, hanem közvetlen környezetükben sem. Az erdélyi magyaroknál és a székelyföldieknél ez az arány sokkal magasabb, az erdélyi magyarok esetében nem csupán az általános bizalom magasabb, hanem a személyes környezetbe vetett bizalom is.

Úgy találták, hogy a személyközi bizalom hiánya az oltásszkepticizmust is növeli, a bizalomhiány táplálja az alacsony átoltottságot. „Az intézményekkel szembeni bizalom szintén nagyon alacsony Romániában. A kutatásból egy katasztrofális kép, bizalmi szempontból egy romokban lévő társadalom képe bontakozik ki, hiszen azt találtuk, hogy a romániaiak csupán 10 százaléka bízik az államban, 7 százalékuk a parlamentben, 3 százalékuk a kormányban, 2 százalékuk pedig a pártokban” – ismertette a kutató. Hozzátette, az oltásszkepticizmust nagy mértékben befolyásolja az is, hogy az emberek nem bíznak azokban az intézményekben, amelyek ezeket propagálják.

Miért magasabb az oltásszkepticizmus Székelyföldön?

A kutatásban azt találták, hogy az általános és az intézményekkel szembeni bizalom a romániai átlagnál magasabb az erdélyi magyarok körében, ezen belül a székelyföldiek körében is, esetükben azonban az oltakozási kedv mégis kisebb. A szakértők szerint ennek okát valahol a székelyföldi elit és a szakértői hálózat hozzáállásában kell keresni, ugyanis az elithez tartozók többsége nem állt be az oltástámogatás mögé, így nem a román állam iránti bizalmatlanság, a szolidaritás hiánya az ok, hanem az elit és közösség közötti dinamika.

Az alábbiakban egy részletet közlünk a kutatásból, amely egy székelyföldi egészségügyi asszisztenssel készült, és jól illusztrálja a helyzet dinamikáját, azt, hogy az oltásellenes közegben az egészségügyi személyzet gyakran nem érvel az oltás mellett, ezzel erősítve az oltásszkepticizmust:

„Azt mondták, hogy mikor elvivődött, nem is avval a betegséggel vivődött el, hanem egyéb betegséggel, de COVID-nak hozták ki. Befektették, tesztelték, kijött pozitívnak, s két napra pont meg is halt. A családtagok fel vannak veszve, hogy ők evvel vitték el, mert itthon ilyesmi tünete nem volt a betegnek. Nézik a médiát, a tévét, rádiót mind csak ezeket hallgatják. Én nehezen tudom rávenni, hogy most az éppenséggel kell vagy fontos, vagy nem tudom. Én nem erőszakolok senkit, mert én is félek, nem tudom, kinek a szervezete, hogy bírja ezt, hogy… Isten őrizz, legyen valami más tünete, baja, s akkor aztán engem a családtagok megesznek, én ettől tartok. Meg aztán hallottam is, hogy valaki bekapta az oltást, és lebénult másnapra. Igen. S akkor én is úgy vagyok, hogy tartok, biza tőle, hogy már valakire én ráerőszakoljam. Én elmondom, s aztán mindenki döntse el. Mindenki felnőtt, s maga felett döntsön, hogy mit akar. Aztán ne rám vessenek, hogy én akartam, s miattam… Azt nem szeretném.”

A kutatás a családorvosok szerepét is elemzi, hiszen ez is egy olyan tényező, ami a székelyföldi alacsony átoltottságot magyarázza. „Romániában a kérdezettek 46 százaléka kapott biztatást az oltás felvételére a családorvosától, míg a székelyföldiek esetében csupán 24 százalék. A székelyföldi családorvosok 18 százaléka pedig kifejezetten az oltás ellen érvelt” – mutatott rá Kiss Tamás.