banner_066Zffpe_maszol_6fel_rmdsz-02.png
banner_VnNOCp39_maszol_6fel_rmdsz-01.png

Kötelező oltás nélkül nem sok esély van a nyájimmunitás kialakulására

A „normalitáshoz való visszatérés” alapfeltételeként sokat emlegetett nyájimmunitás jóformán esélytelen a jelenlegi körülmények között, ugyanis feltételezné lényegében a teljes felnőtt lakosság beoltását. Az pedig elképzelhetetlen a vakcina kötelezővé tétele nélkül.

Az oltási kampányt koordináló országos bizottság adatai szerint már több mint hárommillió romániai polgár kapta meg a Covid-19 elleni oltás legalább egy dózisát (csaknem 1,8 millió mindkét adagot). Az utóbbi napokban valamelyest gyorsult ugyan az oltási kampány, viszont a naponta beadott 80-90 ezer dózis még mindig elmarad a nominális kapacitástól, ami április 13. óta napi 115 ezer fő.

Ilyen körülmények között a normalitáshoz való visszatérés feltételeként sokat emlegetett nyájimmunitástól eléggé távol vagyunk.

Mi a nyájimmunitás?

Amikor egy népesség jelentős része védettséget élvez egy adott fertőző betegség ellen, az közvetett védelmet jelent a nem immunis egyénekre is. Ezt nevezik közösségi vagy nyájimmunitásnak. Például ha a lakosság 80 százalékát beoltották egy vírus ellen, öt személyből négy nem betegszik meg, ha fertőzöttel találkozik. Ezzel egyúttal csökken a vírus terjedésének esélye is.

A közösségi immunitás eléréséhez szükséges arány annak függvényében változik, hogy egy kórokozó mennyire fertőző. Az eltérés közel kétszeres is lehet (50-90 százalék közötti). A Johns Hopkins Egyetem a kérdés kapcsán hangsúlyozza: a nyájimmunitás nem jelenti azt, hogy a vírus teljesen eltűnik, viszont megszűnik a járványszerű terjedése, mégpedig a normális társadalmi tevékenységek korlátozása nélkül. Ha egy lazítás után ismét megugranak az esetszámok, az annak a jele, hogy nem alakult ki a nyájimmunitás.

Hány embert kell beoltani Romániában?

A SARS-CoV-2 vírus kapcsán az Egészségügyi Világszervezet (WHO) eredetileg 70 százalékos nyájimmunitásról beszélt, azzal a megjegyzéssel, hogy új, fertőzőbb variánsok megjelenése magasabb küszöböt követelhet meg. Szakértők szerint a brit és a dél-afrikai mutáció megjelenése után ma már inkább nyolcvan százalék fölötti arányról beszélhetünk.Illusztráció forrása: MTI

Romániának a hivatalos statisztikák szerint 19,4 millió lakosa van. A nyolcvanszázalékos küszöb elérése 15,5 millió ember immunizálását jelentené. Vagyis még több mint ötször annyi embert kellene beoltani, mint amennyit eddig összesen sikerült. Ha az optimistább verzióval számolunk – vagyis megelőlegezzük, hogy már 70 százalékos átoltottságnál kialakul a nyájimmunitás –, akkor „már csak” durván 13 és félmillió embert kell beoltani. Ez is az eddig beoltottak több mint négyszerese.

Az utóbbi napokban a miniszterelnök több alkalommal is említett egy tízmilliós célt, amelyet Romániának szeptemberig el kell érnie a „normalitáshoz való visszatérés” feltételeként. Amikor a nyájimmunitáshoz szükséges számokról beszélünk, előbb tisztázni kell, hogy számolni kell a külföldön dolgozó román vendégmunkásokkal. Kérdésünkre Molnár Géza járványszakértő úgy vélte, hogy igen, mivel ők – noha nem tartózkodnak életvitelszerűen az országban – gyakrabban közlekednek, és több emberrel érintkeznek, mint mondjuk egy falusi nyugdíjas, aki sok esetben éveken keresztül nem mozdul ki a szűkebb közösségéből.

A beoltandók számából elvileg levonhatjuk azokat, akik átestek a betegségen, de valamilyen okból nem kerültek be a hivatalos nyilvántartásba: nem voltak tüneteik, vagy enyhe tüneteik voltak, és nem mentek orvoshoz – hívta fel a figyelmet a Maszolnak nyilatkozva dr. Molnár Géza.

A járványszakértő szerint a diagnosztizált több mint egymillió Covid-beteg négy-ötszöröse fertőződhetett meg a SARS-CoV-2 vírussal Románia-szerte. Az ő szervezetükben elvileg kialakult a természetes védettség. Ugyanakkor mégsem lehet kijelenteni, hogy jelenleg Romániában van hat, hat és félmillió immunizált ember.

16/9 vagy 1920x1080
CSAK SAJÁT

Molnár Géza felhívta a figyelmet, hogy a páciensek bizonyos hányada egyáltalán nem szerez védettséget. A Pfizer vakcinája esetén ez az arány tíz százalék alatt van – a gyártó szerint az oltóanyag 91 százalékban véd a vírus, és 95 százalékban a súlyos betegség kialakulása ellen –, viszont a betegségen átesettek körében nagyságrendekkel magasabb.

Több nemzetközi tanulmány készítői a betegségből felépült emberek szervezetében legfeljebb 1-10 százalékos valószínűséggel találtak antitestet. Egy Temesvárott végzett tanulmány szerint pedig a teljes lakosság mindössze 1,52 százaléka szerzett védettségét a SARS-COV-2 vírus ellen. Ebben közrejátszhat az is, hogy a természetes védettség általában fél év után megszűnik.

Ugyanakkor számolni kell azzal, hogy bizonyos átfedés van a beoltottak és a természetes védettséggel – legalább elméletileg – rendelkezők között. Illetve – amint arra Molnár Géza rávilágított – Romániában több mint négymillió 16 éven aluli kiskorú él, akit a jelenlegi állás szerint nem lehet beoltani. Ha ezt a számot levonjuk a lakosság összlétszámából, marad 15,4 millió potenciálisan oltható polgár.

80 százalékos átoltottságról tehát akkor sem beszélhetnénk, ha a gyerekeken kívül mindenki megkapná a vakcinát. Már a 70 százalékos küszöbhöz is gyakorlatilag a teljes felnőtt lakosságot be kellene oltani. Ez nemcsak azért nem lehetséges, mert egyesek – sokan, nem tudjuk mennyien – ellenzik az oltást, hanem mert akadnak olyanok, akik az egészségi állapotukkal összefüggő objektív okok miatt nem olthatók.

Mi történik, ha nem érjük el a nyájimmunitást?

A Maszolnak nyilatkozó járványszakértő ismételten hangsúlyozta, hogy az átoltottság és a védettségi szint nem egyezik meg. Vagyis, miközben tartani lehet tőle, hogy a szükséges átoltottságtól nagyon távol leszünk, „a járványhelyzetnek május-júniusban gyakorlatilag meg kéne szűnnie”.

Ez nem jelenti azt, hogy nem lesznek izolált gócok, de a legtöbb korlátozás megszüntetése nem vezet majd újabb fertőzési hullám(ok) kialakulásához. A vírus tovább fertőzhet olyan közösségekben, ahol kevesen oltakoztak, és a természetes immunitás sem megfelelő mértékű. „Ezt nevezzük endémiás járványhelyzetnek” – fejtegette Molnár Géza.

banner_Os8CxLFO_KUK_Webbanner_970x250_ANIM.gif
banner_9y4hN5Rx_KUK_Webbanner_728x90_ANIM.gif

Kapcsolódók

Kimaradt?