A partiumi térségre is veszélyes lehet a magyarországi palagáz-kitermelés. Határon túli környezetvédő szervezetek egy tanulmány alapján arra sürgetik a kormányt, hogy állítsa le a Békés megyei Corvinus-projektet.

Nagyszalonta környékének vízkészletére is veszélyes lehet a magyarországi palagáz-kitermelés; akár a határmenti ökoszisztéma összeomlásához is vezethetnek a Békés megyében zajló fúrások – figyelmeztet a Magyar Természetvédők Szövetsége (MTVSZ) és a Közép- és kelet-európai Bankfigyelő Hálózat (CEE Bankwatch), amely a kelet-magyarországi térségben zajló palagáz-projekt leállítását sürgeti.

A romániai sajtóhoz eljuttatott, de az MTVSZ hivatalos honlapján is elérhető közlemény alapján az MTVSZ már tavaly nyáron jelezte, hogy a békési palagáz-kitermelést célzó Corvinus-projekt környezetszennyezéssel járna az alföldi régióban, fokozná a vízhiányt és veszélybe sodorná a helyi gazdálkodók megélhetését. „Ennek ellenére a palagáz-kitermelés januárban mégis elkezdődött, már a második kutat fúrják” – mutatnak rá a környezetvédők.

Tíz kutat terveznek a határmenti megyében, amiből három Bihar megye vízkészletére is hatással lehet. Nagyszalonta városát és annak környékét, valamint Illye (Chiumeghiu) és Madarász (Mădăras) községek lakosságára lehet veszélyes.

„A magyar kormány 2022 nyarán az energiaválságra szűklátókörűen reagálva hozta létre az energia veszélyhelyzeti akciótervet, amelyben energiatakarékossági vagy megújuló energiás intézkedések nem, a hazai gázkitermelést erőltetetten fokozó tervek viszont szerepelnek” – idézte Botár Alexát, az MTVSZ éghajlatvédelem és energia programigazgatóját a közlemény. Kiemelték: a projektet a magyar kormány nemzetgazdaságilag kiemelet jelentőségűvé nyilvánította, ezért arról kevés volt a nyilvános információ. Az MTVSZ-nek nincs tudomása hatásvizsgálatról, mint ahogyan a helyi lakosságot is kihagyták a döntésből.

„Veszélyes zsákutca”

„A Békés megyében 3,5-4,5 km mélybe zárt palagáz kitermelése veszélyes zsákutca: egy palagázkút általában néhány év alatt kimerül, ezért a gázkitermelés folytatásához újabbakat kell fúrni. Ez egy fúrásoktól és folyamatos vízfelhasználástól terhelt régiót eredményez. A kitermelés során alkalmazott, vízigényes repesztéses technológiának számos nagyon súlyos negatív hatása ismert. Az energiaválság megoldása és az energiabiztonság nem a fosszilis erőforrásokhoz való ragaszkodásban, hanem az energiatakarékosság elősegítésében és a megújuló energiákra való minél gyorsabb átállásban rejlik” – mondta Molnár Mátyás, az MTSZ energia programfelelőse.

Az MTVSZ és a CEE Bankwatch tanulmánya alapján a magyarországi palagáz-kitermelés elsősorban a terület víszkészleteit merítheti ki. Kiemelték, kutanként átlag 15 millió liter víz és veszélyes vegyi anyagok szükségesek a repesztőfolyadékhoz. „Egy palagáz-kútnál felhasznált vízmennyiség megközelítőleg 100 ezer európai lakos egy napi vízigényét lenne képes fedezni” – magyarázták. A román határ közelsége miatt a fúrások akár a partiumi térségben is vízhiányt vagy feszín alatti vízsszennyezést eredményezhetnek, de a klímaváltozással párhuzamosan ez akár a régió határon is átnyúló ökológiai rendszerének összeomlásához is vezethet.

Állítsák le a projektet

Tanulmányuk alapján a két civil szervezet arra kéri a magyar kormányt, hogy állítsa le a Corvinus-projektet, és ne indítsanak olyan új fosszilis kitermelést, amely természetvédelmi területet vagy más környezeti, társadalmi szempontból érzékeny területeket érint. Fontosnak tartanák, hogy a jelentős beruházásokat átfogó hatásvizsgálatok előzzék meg. „Ha a projektnek határokon átnyúló hatása lehet, az érintett országot előzetesen tájékoztatni kell, hogy a határokon átnyúló környezeti hatásvizsgálatot előzetesen el lehessen végezni” – véli az MTVSZ. Hozzátették: a fosszilis tüzelőanyag-projektek nem mentesülhetnek a nemzetközi és uniós környezetvédelmi előírások alól. Ezen túlmenően szerintük inkább az energetikai átállást kellene felgyorsítani, és magyarországi palagázkitermelés nélkül kivitelezett importgáz-függőség csökkentésre szólították fel a kormányt.

Mint ismeret, Romániában nagyjából tíz évvel ezelőtt ütköztek közösségi ellenállásba a palagáz-feltárást célzó projektek. Olyannyira ellenezték, hogy még azokon a helyeken is tartottak tőle, ahol az illetékesek folyamatosan bizonygatták, hogy kizárólag hagyományos szénhidrogént akarnak feltárni. Ilyen eset épp Bihar megyében fordult elő, ahol az orosz Gazprom szerb leányvállalata, a NIS Petrol akart feltárást végezni.