Környzetvédők: Bihar megye vízkészletére is veszélyes lehet a magyarországi palagáz-kitermelés

A partiumi térségre is veszélyes lehet a magyarországi palagáz-kitermelés. Határon túli környezetvédő szervezetek egy tanulmány alapján arra sürgetik a kormányt, hogy állítsa le a Békés megyei Corvinus-projektet.

Nagyszalonta környékének vízkészletére is veszélyes lehet a magyarországi palagáz-kitermelés; akár a határmenti ökoszisztéma összeomlásához is vezethetnek a Békés megyében zajló fúrások – figyelmeztet a Magyar Természetvédők Szövetsége (MTVSZ) és a Közép- és kelet-európai Bankfigyelő Hálózat (CEE Bankwatch), amely a kelet-magyarországi térségben zajló palagáz-projekt leállítását sürgeti.

A romániai sajtóhoz eljuttatott, de az MTVSZ hivatalos honlapján is elérhető közlemény alapján az MTVSZ már tavaly nyáron jelezte, hogy a békési palagáz-kitermelést célzó Corvinus-projekt környezetszennyezéssel járna az alföldi régióban, fokozná a vízhiányt és veszélybe sodorná a helyi gazdálkodók megélhetését. „Ennek ellenére a palagáz-kitermelés januárban mégis elkezdődött, már a második kutat fúrják” – mutatnak rá a környezetvédők.

Tíz kutat terveznek a határmenti megyében, amiből három Bihar megye vízkészletére is hatással lehet. Nagyszalonta városát és annak környékét, valamint Illye (Chiumeghiu) és Madarász (Mădăras) községek lakosságára lehet veszélyes.

Forrás: MTVSZ

„A magyar kormány 2022 nyarán az energiaválságra szűklátókörűen reagálva hozta létre az energia veszélyhelyzeti akciótervet, amelyben energiatakarékossági vagy megújuló energiás intézkedések nem, a hazai gázkitermelést erőltetetten fokozó tervek viszont szerepelnek” – idézte Botár Alexát, az MTVSZ éghajlatvédelem és energia programigazgatóját a közlemény. Kiemelték: a projektet a magyar kormány nemzetgazdaságilag kiemelet jelentőségűvé nyilvánította, ezért arról kevés volt a nyilvános információ. Az MTVSZ-nek nincs tudomása hatásvizsgálatról, mint ahogyan a helyi lakosságot is kihagyták a döntésből.

„Veszélyes zsákutca”

„A Békés megyében 3,5-4,5 km mélybe zárt palagáz kitermelése veszélyes zsákutca: egy palagázkút általában néhány év alatt kimerül, ezért a gázkitermelés folytatásához újabbakat kell fúrni. Ez egy fúrásoktól és folyamatos vízfelhasználástól terhelt régiót eredményez. A kitermelés során alkalmazott, vízigényes repesztéses technológiának számos nagyon súlyos negatív hatása ismert. Az energiaválság megoldása és az energiabiztonság nem a fosszilis erőforrásokhoz való ragaszkodásban, hanem az energiatakarékosság elősegítésében és a megújuló energiákra való minél gyorsabb átállásban rejlik” – mondta Molnár Mátyás, az MTSZ energia programfelelőse.

Az MTVSZ és a CEE Bankwatch tanulmánya alapján a magyarországi palagáz-kitermelés elsősorban a terület víszkészleteit merítheti ki. Kiemelték, kutanként átlag 15 millió liter víz és veszélyes vegyi anyagok szükségesek a repesztőfolyadékhoz. „Egy palagáz-kútnál felhasznált vízmennyiség megközelítőleg 100 ezer európai lakos egy napi vízigényét lenne képes fedezni” – magyarázták. A román határ közelsége miatt a fúrások akár a partiumi térségben is vízhiányt vagy feszín alatti vízsszennyezést eredményezhetnek, de a klímaváltozással párhuzamosan ez akár a régió határon is átnyúló ökológiai rendszerének összeomlásához is vezethet.

Állítsák le a projektet

Tanulmányuk alapján a két civil szervezet arra kéri a magyar kormányt, hogy állítsa le a Corvinus-projektet, és ne indítsanak olyan új fosszilis kitermelést, amely természetvédelmi területet vagy más környezeti, társadalmi szempontból érzékeny területeket érint. Fontosnak tartanák, hogy a jelentős beruházásokat átfogó hatásvizsgálatok előzzék meg. „Ha a projektnek határokon átnyúló hatása lehet, az érintett országot előzetesen tájékoztatni kell, hogy a határokon átnyúló környezeti hatásvizsgálatot előzetesen el lehessen végezni” – véli az MTVSZ. Hozzátették: a fosszilis tüzelőanyag-projektek nem mentesülhetnek a nemzetközi és uniós környezetvédelmi előírások alól. Ezen túlmenően szerintük inkább az energetikai átállást kellene felgyorsítani, és magyarországi palagázkitermelés nélkül kivitelezett importgáz-függőség csökkentésre szólították fel a kormányt.

Mint ismeret, Romániában nagyjából tíz évvel ezelőtt ütköztek közösségi ellenállásba a palagáz-feltárást célzó projektek. Olyannyira ellenezték, hogy még azokon a helyeken is tartottak tőle, ahol az illetékesek folyamatosan bizonygatták, hogy kizárólag hagyományos szénhidrogént akarnak feltárni. Ilyen eset épp Bihar megyében fordult elő, ahol az orosz Gazprom szerb leányvállalata, a NIS Petrol akart feltárást végezni.

16/9 vagy 1920x1080
CSAK SAJÁT

Kapcsolódók

Kimaradt?