A román környezetvédelmi minisztérium figyelemmel kíséri az ukrajnai építkezést a Bisztroje-csatornán, és megakadályoz minden olyan beavatkozást, amit veszélyezteti a Duna-delta ökoszisztémáját – nyilatkozta Tánczos Barna tárcavezető.

Mivel a lassan egy éve tartó orosz–ukrán háború során Moszkva elvágta a főbb ukrán útvonalakat a Fekete-tenger felé, az ukránok új lendülettel láttak neki a Bisztroje-csatorna kotrásának. Ez a Duna-delta Ukrajnához eső részén új útvonalat jelentene a tenger felé. Környezetvédők amiatt aggódnak, hogy a munkálatok során sérül a természeti rezervátum növény- és állatvilága. A háborús helyzet felülírhatja a környezetvédelmi szempontokat – hívták fel a figyelmet.

Tánczos Barna, a bukaresti környezetvédelmi tárca RMDSZ-es vezetője kifejtette: „Sem az ukrán, sem a román jog nem teszi lehetővé olyan munkálatok végzését, amelyek veszélyeztetik a Duna-delta élővilágát és biodiverzitását.”

Az Agerpres által közzétett csütörtöki nyilatkozatában a politikus felidézte: a bukaresti szaktárca két környezetvédelmi eljárást is folytat az ukrán fél ellen a Duna-deltában zajló beruházások ügyében, amelyeket a romániai és ukrajnai törvényekre, illetve a nemzetközi egyezményekre – elsősorban a határokon átnyúló környezeti hatásokkal járó projektek engedélyeztetésére vonatkozó Espoo-i Egyezményre – alapoz.

Ukrajna 2004-ben kezdett csatornázási munkálatokat a Chilia-ág torkolatvidékén lévő néhány kilométeres Bisztroje-ágon. Az így kialakítandó új víziúton a hajók Románia érintése nélkül is eljuthatnának a Duna-parti ukrán kikötőkbe – köztük Izmajilba – és nem kellene csatornahasználati díjat fizetniük Romániának. Románia eddig arra hivatkozva védte meg a Duna fekete-tengeri kijárata fölötti monopóliumát, hogy a tervezett csatorna – egy új tengeri torkolat – megépítése lecsapolná a Duna-delta mocsarainak jelentős részét és így visszafordíthatatlan károkat okozna az UNESCO által a világörökség részévé nyilvánított delta élővilágának.

A két szomszédos ország közötti csaknem két évtizedes jogvita azt követően került ismét napirendre, hogy Sorin Grindeanu szállításügyi miniszter szerdán közölte: tudomása szerint az ukrán fél kotrással mélyíti a Duna-delta Ukrajnához tartozó részén lévő Bisztroje-csatornát és ugyanilyen munkálatokkal készül a nagyobb hajók számára is megközelíthetővé tenni a Duna-delta északi – a Románia és Ukrajna közti országhatár nyomvonalát képező – Chilia-ágát.

A média érdeklődésére reagálva a bukaresti külügyminisztérium felidézte: Románia több ízben jelezte, hogy nem ért egyet azzal a 2014 óta napirenden tartott ukrán javaslattal, amely a transzeurópai közlekedési hálózat (TEN-T) részévé nyilvánítaná a Chilia-ágat és a Bisztroje-csatornát. Az ukrán hajóút-építési projektnek be kell tartania a nemzetközi jogot és elsősorban a környezetvédelmi szabályozásokat – hangoztatta a tárca, hozzátéve, hogy a román álláspontról brüsszeli felkérésre az Európai Bizottságot is tájékoztatja.