A folyamatos kórházi ellátásra szánt ágyak számát fokozatosan, 14 ezerrel csökkentik a következő három év során a kormány április végén elfogadott, május 1-jén hatályba lépett határozata alapján. A szaktárca azzal érvel, hogy az akut ellátásban az ágykihasználtság 51 százalékos, a krónikus ellátásban pedig 60 százalékos, miközben a szakértők az optimális arányt mintegy 80 százalékra teszik.

A tervezett átalakítás kapcsán András-Nagy Róbert, a sepsiszentgyörgyi kórház igazgatója arra figyelmeztetett: önmagában az ágyszámok csökkentése nem jelent megoldást, mert a kérdést a beteg szükségletei, a betegbiztonság, valamint az egészségügyi rendszer teljes működése felől kell megközelíteni.

„Kérdés, mi a cél kormányzati szempontból: figyelembe veszi-e a beteg szükségleteit, ugyanakkor számol-e a betegbiztonsági kérdésekkel, az erőforrásokkal és a szolgáltatások finanszírozásával” – fogalmazott a kórházigazgató a Maszol megkeresésére. Hozzátette: nem az ellen van, hogy a kórházak ágystruktúráját módosítani kell, „sőt”, de ezt széles körű társadalmi vitának kellene megelőznie arról, hogy milyen egészségügyi rendszert akar az ország.

A teljes struktúrát és a finanszírozást kell átalakítani

András-Nagy Róbert úgy véli, az ágyszámok módosítása maga után kellene vonja a teljes struktúra és finanszírozás átalakítását is, mert a hatékonyságot nem lehet pusztán a bent fekvő betegek számából mérni. Példaként említette, hogy a sepsiszentgyörgyi kórházban 2012-ben 22 ezer beteget kezeltek, 2025-ben pedig 36 ezret, de ez nem mindig tükröződik az ágykihasználtságban, mivel az egynapos ellátás havi szinten meghaladja az 1200 esetet. „Nem veszíthet el egy kórház finanszírozást azért, mert gyorsan, egynapos ellátásban, hatékonyan oldja meg a betegellátást” – hangsúlyozta.

Kapcsolódó

Fokozatosan, több tízezerrel csökkentik a kórházi ágyak számát

A folyamatos kórházi ellátásra szánt ágyak számát fokozatosan, 14 000-rel csökkentik a következő három év során, a kormány szerdai ülésén elfogadott határozat értelmében.

egészségügy kórházak kórházi ágyak Cseke Attila Egészségügyi Minisztérium

A kórházigazgató szerint a rendszer egyik alapvető problémája, hogy jelenleg a finanszírozás elsősorban az ágyak számához kötött. Szerinte átalányfinanszírozásra lenne szükség, míg a többletforrásokat a teljesítményhez kellene kapcsolni. Úgy látja, a minisztériumnak jelenleg nincsenek megfelelő adatai és stratégiája, a fő szempont pedig a finanszírozás lefaragása lett, miközben más elveket kellene figyelembe venni. Felidézte: 2001-ben, Cseke Attila minisztersége idején már felmerült egy hosszú távú, kapacitásalapú egészségügyi stratégia kidolgozása, de arra nem maradt akkor elegendő idő.

Hatékonyabb ellátás, rövidebb kórházi bennfekvés

A kórházigazgató szerint az ágyszámok kihasználtságának csökkenése mögött részben az áll, hogy a betegek minél hamarabb szeretnének hazatérni, másrészt az orvostudomány fejlődése is jelentősen lerövidítette a bent fekvés idejét.

„Ma egy sérvműtét vagy sürgősségi vakbélműtét után legkésőbb három nap múlva haza lehet küldeni a beteget, mert laparoszkóppal végzik a beavatkozást” – mondta. Hozzátette: a tüdőgyulladás vagy az aritmia kezelése is sokkal hatékonyabb lett, miközben a mesterséges intelligencia tovább gyorsíthatja az orvosi kutatást és az új gyógyszerek fejlesztését.

Éppen ezért szerinte nem lehet kizárólag statisztikai alapon dönteni a kórházi ágyak számáról. Példaként említette, hogy nyolcvanas években Sepsiszentgyörgyön külön négyemeletes fertőzőkórházat építettek, ma már egy 35 ágyas osztály is kiszolgálhat egy egész megyét. „De mi történik, ha beüt egy járvány?” – tette fel a kérdést, hangsúlyozva, hogy a rendszernek rugalmasnak kell maradnia.

Biztosítani kell, hogy a beteg kórházon kívül is megkapja az ellátást

Az ágyszámok csökkentéséről szóló vita nem választható el a családorvosi és járóbeteg-ellátás helyzetétől sem, mutatott rá András-Nagy Róbert. Hangsúlyozta, ha ezek nem kapnak több forrást a kivizsgálásokra, a betegek végül úgyis kórházba kerülnek, ahol az ellátás sokkal drágább.

Felhívta a figyelmet, hogy jelenleg gyakran nincs lehetőség időben vérvizsgálatra, CT-re, MR-re vagy echográfiára a családorvosi, járóbeteg-rendelőkben, ezért a betegek vagy beutalót kapnak a kórházba, vagy addig halasztják a kivizsgálást, míg végül mentővel kerülnek sürgősségre.

A kórházigazgató hangsúlyozta: a betegek többsége otthon szeretne gyógyulni, ehhez azonban nemcsak a kórházakat kell átszervezni, hanem a teljes ellátórendszert. Ide tartozik a családorvosi hálózat, a járóbeteg-ellátás, az egynapos sebészet, valamint a rehabilitációs és otthongondozói szolgáltatások fejlesztése is. Példaként említette a csípőprotézis-műtéten átesett vagy stroke-os betegeket, akiknek gyors felépüléséhez elengedhetetlen a közeli rehabilitációs ellátás.

„Az a kérdés, hogy az orvos a műtét után nyugodtan haza tudja-e engedni a beteget, mert valaki az otthonában szakszerűen ellátja a sebét” – fogalmazott. Ha ez nem biztosított, a beteg hosszabb ideig marad kórházban, ami automatikusan több ágy igénybevételét vonja maga után. Hasonló problémát jelent az idős betegek ellátása is, amikor a családtagok külföldön élnek, és nincs, aki vállalja az otthoni gondozást.

András-Nagy Róbert szerint a rendszer tervezésénél a demográfiai változásokat is figyelembe kell venni. Míg tíz évvel ezelőtt egy megyében kétszer annyi szülés történt, mint ma,  ezért nem indokolt minden kórházban teljes szülészeti és gyermekgyógyászati apparátust fenntartani napi egy szülés miatt. „Napi egy szülésért hatékonyabb fenntartani egy mentőt, mint minden kórházban egy teljes apparátust” – jegyezte meg.

Ugyanakkor a társadalom folyamatosan öregszik, ezért egyre nagyobb szükség lesz idősgondozásra, kardiológiai, diabetológiai, endokrinológiai és neurológiai ellátásra, mutatott rá az igazgató. 

A hatékony szervezés lehet a megoldás

A kórházigazgató szerint az egészségügyben soha nem lesz elegendő pénz, ez pedig nem kizárólag romániai probléma. A költségek kapcsán arra is felhívta a figyelmet, hogy egyes ügyeleti vonalakat akkor is fenn kell tartani, ha kevés a beteg. „De nem mindegy, hogy egy megyében minden kórházban van nőgyógyászati ügyelet, miközben az egész megyében egyetlen szülés történik, vagy csak egy helyen biztosítjuk az ügyeletet, ahol napi öt szülést is le tudnak vezetni” – mondta. Szerinte ebben szerepet játszik az infrastruktúra fejlődése is: ma Sepsiszentgyörgyről fél óra alatt Brassó központjába lehet érni mentővel, ami tíz éve még jóval hosszabb időt vett igénybe.

A megoldást a hatékony szervezésben látja: külön betegutak kialakításában, a prioritások kijelölésében és a centrumrendszer erősítésében.

Példaként említette, hogy egy csípőprotézis-műtétet célszerűbb olyan sebészre bízni, aki naponta több ilyen beavatkozást végez, mint olyanra, aki havonta csak néhányat. „Feltevődik a kérdés, hogy minden kórházban szükség van-e minden szolgáltatásra, vagy inkább centrumokat kellene létrehozni” – mondta.

Hozzátette: ezeknek a központoknak nem feltétlenül megyei sürgősségi kórházaknak kell lenniük, a lényeg az, hogy a beteg oda kerüljön, ahol az adott területen a legjobb ellátást kapja. András-Nagy Róbert szerint minden kórháznak meg kellene találni a saját rendeltetését úgy, hogy az egyszerre szolgálja a betegek érdekeit és a fenntartható finanszírozást.

Az ágyszámcsökkentés nem érinti a betegeket és az alkalmazottakat?

A Buzău Megyei Sürgősségi Kórház (SJU) vezetősége szerint 2026-ban nincs sem alapja, sem indoka annak, hogy csökkentsék a folyamatos kórházi ellátásra szánt ágyak számát. Az intézmény szerint ugyanis a szakosztályok ágykihasználtsága növekvő tendenciát mutat, amit többek között az is magyaráz, hogy jelentős számú beteget látnak el a szomszédos megyékből is, számol be az Agerpres hírügynökség.

A Buzău Megyei Sürgősségi Kórházban elemzést készítettek, amelyet továbbítottak az egészségbiztosítási pénztárnak is. Ebben a kórház vezetősége azt hangsúlyozza, hogy 2026-ban nem indokolt az ágyszám csökkentése.
„Nem feltétlenül a pénzügyi hatások miatt, hanem elsősorban azért, mert ez közvetlenül befolyásolná a kórház vagy egyes osztályainak működését” – nyilatkozta a Sorin Pătrașcu kórházigazgató.

Az országos ágyszámcsökkentés nem fogja érinteni sem a betegeket, sem az alkalmazottakat a megye legnagyobb állami egészségügyi intézményében, a Nagyszebeni Megyei Klinikai Sürgősségi Kórházban – állítja az intézmény vezetősége a kormány által bejelentett intézkedések kapcsán.
A kórház igazgatója, Robert Fotache az Agerpres hírügynökségnek elmondta: az ágykihasználtság csökkenő tendenciát mutat, helyi szinten is, és megközelíti az országos átlagot.

„Nagyszebenben is megerősítést nyer az ágykihasználtság csökkenő trendje, amely az országos átlag körül mozog, hozzávetőlegesen 70 százalék” – jelentette ki. Az ágykihasználtság az évszaktól és az osztályok profiljától függően változik. A betegek szempontjából, az előre tervezhető eseteknél a várakozási időre hatással lehet az ágyszámcsökkentés, de ilyen helyzet jelenleg is létezik. A betegeket ilyen esetben olyan egészségügyi intézményekhez irányítják át, amelyek hasonló szolgáltatásokat tudnak biztosítani.