Hogyan lehetséges, hogy egy család a törvény által biztosított joga ellenére sem jut hozzá időben a beteg vagy az elhunyt hozzátartozó teljes orvosi dokumentációjához, ezzel a kérdéssel kereste meg a Maszolt egy székelyudvarhelyi olvasónk. Annak jártunk utána, milyen körülmények között, és milyen dokumentumokat kaphatnak meg a betegek és a kórházban elhunytak hozzátartozói. A megkeresett kórházak képviselői szerint az adatkiadás szigorúan szabályozott, és nem minden esetben lehetséges a teljes dokumentációhoz való hozzáférés.

Olvasónk arról számolt be, hogy idős hozzátartozójuk 2026 februárjában a Székelyudvarhelyi Városi Kórházban állt kezelés alatt. A rendelkezésükre álló dokumentumok alapján kórházi („nosocomialis”) fertőzést szenvedett.

A család a kezelés ideje alatt, vagyis még a beteg életében sürgősen kérte a teljes orvosi dokumentáció kiadását, annak érdekében, hogy másodvéleményt kérhessenek. Ezt a kérést hivatalosan rögzítették. Ennek ellenére a beteg életében nem kapták meg a dokumentumokat, majd a beteg halála után csak részleges orvosi dokumentációt kaptak.

Időközben az ügyben a Hargita Megyei Egészségügyi Igazgatóság vizsgálata lezárult.

„A jelenlegi helyzetben azonban továbbra sem áll rendelkezésünkre az a dokumentáció, amely lehetővé tenné az események pontos megértését és az ellátás menetének rekonstruálását. (...) Dokumentumokat kérünk, idővonalat próbálunk összerakni és kérdéseket teszünk fel. Nem vádaskodni akarunk, nem bűnbakot keresünk. De vannak kérdéseink, amelyek túlmutatnak egyetlen eseten: hogyan lehetséges, hogy egy család a törvény által biztosított joga ellenére sem jut hozzá időben a teljes orvosi dokumentációhoz? Milyen garanciák vannak arra, hogy ezek a jogok a gyakorlatban is érvényesülnek? Hogyan történhet meg, hogy egy beteg a kórházi tartózkodás alatt fertőzésnek van kitéve, és ennek pontos körülményei nem tisztázhatók a dokumentáció hiánya miatt?” – fogalmazott olvasónk.

Az orvosi dokumentumokhoz való hozzáférés „szürke zónában”

Az egészségügyi minisztérium ez év március közepén közvitára bocsátott egy rendelettervezetet, amely módosítja az elhunyt betegek orvosi dokumentumaihoz való hozzáférés szabályait azokban az esetekben, amikor a betegek kórházi kezelésük idején nem voltak képesek beleegyezésüket megadni. A változtatás célja annak tisztázása, hogy a hozzátartozók vagy örökösök milyen eljárás keretében juthatnak hozzá az információkhoz.

A betegszervezetek képviselői szerint jelenleg a helyzet „szürke zónában” van, és a kórházak saját jogértelmezésük alapján dönthetnek arról, hogy kiadják-e az adatokat vagy sem.

Jelenleg a szabályozás úgy rendelkezik, hogy amennyiben a beteg nem tudta kifejezni beleegyezését, és elhunyt, a bizalmas egészségügyi információk a családtagok vagy a törvényes örökösök részére – a jogszabályi feltételek mellett – kiadhatók.

A megfogalmazás azonban a gyakorlatban eltérő értelmezésekhez vezetett – mutat rá a betegek képviselője. „Amit a betegek családjaitól kapott információk alapján mondhatok, az az, hogy sokszor rendkívül bürokratikus, sőt szinte lehetetlen ilyen adatokat megszerezni, mivel minden egészségügyi intézmény a saját jogértelmezése szerint alkalmazza az adatok kiadását. Hiába nyújtott be kérelmet a család, ez nem jelentette azt, hogy minden esetben meg is kapták az információkat” – idézi Radu Gănescu, a Krónikus Betegek Szervezeteinek Koalíciója elnöke nyilatkozatát az Adevărul.

A javasolt módosítás bevezeti a „kérelemre” kifejezést a „jogszabályi feltételek mellett” helyett, előírja az örökösi bizonyítvány meglétét, és kötelezi az összes egészségügyi szolgáltatót, amely ellátást nyújtott a betegnek, hogy bocsássa rendelkezésre a releváns dokumentumokat.

A módosításokat tartalmazó miniszteri rendelet jelenleg közvitán van.

Az érvényben levő jogszabály értelmezhető

A hozzátartozók, az örökösök és rokonok hozzáférhetnek az elhunyt beteg orvosi adataihoz, amennyiben a páciens korábban nem rendelkezett írásban ennek az ellenkezőjéről. A vonatkozó sürgősségi rendeletet 2023 márciusában hagyta jóvá a kormány. A jogszabály szerint a diagnózissal, a gyógyszeres kezeléssel és az elvégzett vizsgálatokkal kapcsolatos információkhoz való hozzáféréshez kérvényt kell benyújtani az egészségügyi intézmény vezetőségéhez.

A korábbi törvény értelmében a beteg állapotára, a vizsgálatok eredményeire, a diagnózisra, a kezelésre és a személyes adatokra vonatkozó minden információ bizalmasnak számított, még a páciens halála után is. Ezekhez az információkhoz csak akkor lehet hozzáférni, ha a beteg korábban írásban rendelkezett erről.

Még az év novemberében a jogszabályt úgy módosították, hogy azoknak az elhunyt betegeknek az orvosi adataihoz való hozzáférés, akik nem voltak képesek beleegyezésüket kifejezni, az örökösi bizonyítvány alapján lehetséges.

„Abban az esetben, ha a beteg nem volt képes kifejezni beleegyezését a meghatározott információk tekintetében, és elhalálozott, kivételesen ezek az információk az örökösi minőséget igazoló bizonyítvány alapján hozzáférhetők” – rendelkezik a törvény.

Eredetileg a márciusban elfogadott sürgősségi rendelet azt írta elő, hogy az egészségügyi dokumentációban szereplő információkhoz a következő sorrendben lehetett hozzáférni: túlélő házastárs; leszármazottak; felmenők/gondviselők; oldalági rokonok a negyedik fokig bezárólag.

Feltétel a hagyatéki eljárás véglegesítése

Alaphelyzetben a hozzátartozók úgynevezett orvosi levelet kapnak, amely összegzi a beteg állapotát és kezelését, mondta el megkeresésünkre Zörgő Noémi, a székelyudvarhelyi városháza és kórház szóvivője. Ennél részletesebb dokumentációhoz csak meghatározott feltételek mellett lehet hozzájutni.

„Ha a hozzátartozó ennél többet szeretne, a GDPR-törvények alapján erre akkor van lehetőség, ha a haláleset után lezárul a hagyatéki eljárás, és az illető megkapja a végzést arról, hogy törvényes örökös. Ugyanígy hozzáférhet a dokumentumokhoz akkor is, ha még a beteg életében készült egy közjegyzői felhatalmazás, amely kimondja, hogy halála után megkaphatja ezeket” – magyarázta.

Hozzátette: az érintetteket minden esetben tájékoztatják erről az eljárásról, és ha a hagyatéki folyamat lezárult, a szükséges iratok kiadhatók. „A beteg adatait védeni kell” – hangsúlyozta.

Elsősorban a beteg akaratát veszik figyelembe

Hasonló álláspontról számolt be András-Nagy Róbert, a sepsiszentgyörgyi kórház igazgatója is, aki szerint alapvetően külön kell kezelni a beteg életében és halála után fennálló helyzeteket. Mint mondta, a beteg életében van lehetőség másodvélemény kérésére, ez azonban nem jelenti a teljes kórlap automatikus kiadását.

„Az, hogy a betegről medikális adatot kér egy hozzátartozó, nem azt jelenti, hogy megkapja a teljes kórlap másolatát. Egy összegző dokumentumot kaphat, erre létezik egy belső eljárásrend, illetve a beteg felhatalmazhatja a hozzátartozót erre, ennek külön nyomtatványa van” – részletezte.

A gyakorlatban ez úgy működik, hogy fekvőbeteg-ellátás esetén a beteg – vagy beleegyezésével a hozzátartozó – kiválasztja azt az orvost, akitől másodvéleményt szeretne kérni, majd ezt jelzi a kezelőorvosnak. Ezt követően az orvosok egymás között egyeztetnek.

„Ennek az a célja, hogy elkerüljék az információk torzulását, hiszen nemcsak a leletek fontosak, hanem az is, amit az orvos a kezelés során tapasztalt” – mondta az igazgató. Képalkotó vizsgálatokat, például CT vagy MR esetében ugyanakkor a felvételeket kiadhatják adathordozón, ha a beteg másodvéleményt szeretne kérni.

Az igazgató arra is kitért, hogy a közvetlen hozzátartozók ugyan kérhetnek bizonyos dokumentumokat, de ennek szintén szigorúan szabályozott formája van. A betegjogi törvény szerint elsősorban a beteg rendelkezik arról, hogy ki kaphat információt az állapotáról. „Az alapelv az, hogy a beteget kell tájékoztatni. Kivétel az, amikor a beteg által megnevezett személyt informálják” – mondta. Sőt bizonyos súlyos esetekben – például onkológiai betegségnél vagy radikális beavatkozás előtt – a beteg akár le is mondhat arról a jogáról, hogy őt tájékoztassák, és ezt egy általa kijelölt személyre ruházhatja át.

A teljes dokumentációt hatósági megkeresésre adják ki

A beteg halála után szigorú szabályok vonatkoznak az iratok kiadására. „A kórlap egy belső, mediko-legális dokumentum, ezt nem adják ki, de készül belőle egy összegző, amelyet a hozzátartozó megkaphat” – fogalmazott András-Nagy Róbert. Ez az úgynevezett epikrízis, amely tartalmazza a kórházi tartózkodás összefoglalóját, a diagnózisokat, vizsgálatokat és kezeléseket.

Amennyiben a hozzátartozók jogi útra terelnék az ügyet, például pert indítanának vagy az orvosi kamarához fordulnának, a teljes dokumentációhoz már hozzá lehet férni – de csak hatósági megkeresésre. „Ilyenkor a kamara vagy a bíróság kéri ki az iratokat, ez bírósági végzés alapján történik” – hangsúlyozta az igazgató

Bonyolult és ellentmondásos helyzeteket kell kezelni

A gyakorlatban azonban számos bonyolult, olykor ellentmondásos helyzet is előállhat. Példaként említette a válással érintett családokat: ha az egyik szülő kapja meg a felügyeleti jogot, jogilag csak ő tájékoztatható a gyermek állapotáról, még akkor is, ha etikai szempontból indokolt lenne mindkét szülő informálása. Ez oda vezethet, hogy a másik szülő csak késve vagy egyáltalán nem értesül arról, hogy gyermeke kórházi kezelés alatt áll. Hasonló problémák merülhetnek fel családi konfliktusok esetén is.

„Vannak helyzetek, amikor a testvérek nem állnak szóba egymással, és egymás ellen próbálják felhasználni a dokumentumokat. Ilyenkor mindenkinek joga van kikérni a rá vonatkozó iratokat, de a családon belüli nézeteltérések ezt jelentősen megnehezíthetik” – mondta az igazgató. A szakember szerint ezekre az új típusú helyzetekre rendszerszintű megoldásra lenne szükség. Úgy véli, a betegjogi törvényt felül kellene vizsgálni, és az új kihívásokhoz – például a telemedicina terjedéséhez – igazítani.

„Az egészségügyi rendszer szintjén kellene megoldásokat kidolgozni, mert egyre több olyan helyzet adódik, amelyre a jelenlegi szabályozás nem ad egyértelmű választ” – fogalmazott.