Több leállás után a napokban újrakezdődött a Kolozsvár-alsóvárosi református templom mögötti sokat vitatott építkezés: a tanügyminisztérium támogatásával a Viitorul Sportklubnak tornaterem és uszoda épül a műemlék templom közvetlen szomszédságában, ráadásul úgy, hogy a Kolozs megyei műemlékvédelmi bizottság korábban többször is elutasította a tervet, de az mégis jóváhagyást kapott, igaz, végül Bukarestből. Adorjáni László parókus lelkipásztor szerint továbbra aggasztó az építkezés, amely a törvényi védettséget élvező templom műemléki környezetében zajlik.

A történet mintegy másfél évtizedre nyúlik vissza. Az első terv csak egy tornateremmel, úszómedencével felszerelt iskolai sportlétesítményre és a hozzá tartozó iroda építésére vonatkozott, majd ezt később kiegészítették a tanfelügyelőség épületével, amit 2011-ben szintén elutasított a megyei műemlékvédelmi bizottság. Mindezen szakmai ellenvéleményezés, illetve a közvetlen szomszéd, a Kolozsvár-Alsóvárosi Református Egyházközség ellenkezését figyelmen kívül hagyva az országos műemlékvédelmi bizottság végül jóváhagyta az építkezési tervet, és 2011 júliusában elkezdődhettek a munkálatok.

A beruházások megkezdését azonban egyéb tényezők is beárnyékolták: kiderült ugyanis, hogy nem végezték el a régészeti leletmentést, ezért le kellett állniuk, majd egy gyors feltárást követően folytatódott a munka, miközben még le sem zárult teljesen a visszaszolgáltatási bírósági eljárás.

A Kolozsvár-Alsóvárosi Református Egyházközség annak idején 2500 aláírást gyűjtött tiltakozásképpen az építkezés ellen, később pedig, 2013-ban élőlánccal vették körbe a templomot és több felekezet képviselője is felszólalt a beruházás ellen. Mint kiderült, ennek sem volt hatása, a tanfelügyelőség új épülete elkészült, amit 2019-ben adtak át az akkori tanügyminiszter, Ecaterina Andronescu részvételével.

A tanfelügyelőség mögötti, az alsóvárosi, avagy kétágú templom közvetlen közelébe tervezett hátsó épületrész, a tornaterem és az úszómedence építése azonban időről időre félbeszakadt. Adorjáni László alsóvárosi parókus lelkipásztor a Maszol megkeresésére közölte, most sem közölték velük, hogy újrakezdik a beruházást, csak azt vették észre, hogy megérkeztek a munkások és folytatják a rég abbahagyott építkezést. Megtudtuk, a református egyházközség tagjait továbbra is aggasztja, hogy a műemlék templom tőszomszédságában épülő monstrum milyen mértékben befolyásolja majd az istenháza statikai állagát, erről ugyanis hiába kértek tájékoztatást a beruházást lebonyolító tanfelügyelőségtől.

Adorjáni László lelkipásztor rávilágított: tudvalevő az, hogy a templom alatti rétegekben különböző talajvizek mozognak, amelyek eddig nem okoztak gondot a kéttornyú templom szerkezetében, de a kérdés az, hogy a mellé felépulő épület alapozása során miképpen változik meg a talajvíz áramlása és veszélyezteti-e a templomot. Mindemellett a műemlék mellé épülő tornaterem magassága is, amely – ráadásul védett műemléki környezetben –meghaladja templom koronazáró párkányának magasságát, illetve oldalablakai az istenháza kereszthajójára néznek, és nem tudni, az onnan kiáramló zaj mennyire zavarja majd az istentiszteleteket, egyházi rendezvényeket.

Az egyház jogi úton próbálta megakadályozni a sportkomplexum megépítését, de pereiket sorra elveszítették. Egyetlen jogi eljárás van még folyamatban, méghozzá a strasbourgi emberjogi bíróságon, de ez sem kimondottan az építkezés ellen, hanem annak a teleknek a visszaszolgáltatása ügyében, amelyre a sportkomplexumot elkezdték megépíteni. A terület ugyanis az egyházközségé volt, de 1964-ben egy kikényszerített adománylevéllel vette el az állam. 1989 után az egyház peres úton próbálta visszaszerezni korábbi tulajdonát, a pert azonban jogerősen elvesztette. Adorjáni László emlékeztetett, ez a kétes körülmények között kikényszerített adománylevél volt az a perdöntő bizonyíték, amely miatt nem kaphatták vissza a területüket. Mint a Maszolnak mondta, a strasbourgi perrel már csak azt akarják elérni, hogy a joghatóság kimondja, igazuk volt és jogosan kérték vissza egykori területüket.

Az ügyben kerestük a Kolozs Megyei Tanfelügyelőséget is, de cikkünk megjelenéséig nem értük el az illetékeseket. Amint sikerül beszélnünk velük, frissítjük cikkünket.