Sokat harcoltak a környezetvédő aktivisták és civilek, hogy a kolozsvári Tóköz és Györgyfalvi negyed közötti zöldövezetet megmentsék, hiszen korábbi tervek szerint az önkormányzat élményparkot építtetett volna a területre. Ezt az ötletet aztán a városvezetés a szakemberek és a civil szféra nyomására elvetette, és ma már egy összefüggő térként képzelik el a parkot, ahol a „védett vizes élőhely fokozatosan lényegül át egy csendes, nagyszerű, nyitott terekkel rendelkező parkká”. Úgy tűnik, ezzel a környezetvédők is megelégedtek.

A Keleti park lehet Kolozsvár legnagyobb szabadidős zöldövezete, és talán a legszebb is, hiszen területén szokatlanul gazdag a biodiverzitás, a biológus szakemberek Kolozsvár legértékesebb ökoszisztémájának tartják. Ezért volt fontos a környezetvédőknek, hogy ne élményközpont létesüljön itt, hanem minél nagyobb részét őrizzék meg a természetnek, mert több mint 80 madárfaj él ott, és számos halfajt, vízi teknőst és denevért is azonosítottak.

A pályázatot a Metapolis Architects, Atelier Mass és Ana Horhat Tájépítészeti Stúdió alkotta konzorcium nyerte meg, a tervek szerint a park elkészítése 6,2 millió lejbe kerülne. A projekt megvalósíthatósági tanulmányát és területrendezési tervét tartalmazó dokumentumban azt írják, a terület nagysága megközelítőleg 66,5 hektár, ebből mintegy 7,9 hektárnyi területet foglal el egy vizes rész, amely olyan biotóp, amely a jövőbeli Keleti parknak „egyedülálló városi léptéket kölcsönöz”.

A tervben azt is leírják, hogy már az 1960-as és ’70-es évek óta megfogalmazódott az igény, hogy fejlesszék a területet és zöldövezetet alakítsanak ki, az akkori tervek azonban még 180 hektárra vonatkoztak. Volt, ahol sikerült teljesíteni az elképzelést, például rendbe tették, szabályozták a Harmadik-tó partját, egy faiskolai telepet alakítottak ki, és több tó medrét kikotorták, rendbe tették. Az elmúlt 30 évben azonban a faiskolát felszámolták és a terület növényzete elvadult, így égető problémává lépett elő a vidék fejlesztése.

A látványtervek már elkészültek, a projekt jelenleg a környezetvédelmi engedélyre vár, majd a kivitelezési tender meghirdetése és lebonyolítása következik. Ezek a folyamatok több évet vesznek még igénybe, és a környezetvédők a siker ellenére attól tartanak, hogy nagyon elhúzódik majd az elképzelések gyakorlatba ültetése.

A projekt megvalósíthatósági tanulmányában azt is írják, tervbe vették a Harmadik-tó partjának fejlesztését minden szükséges berendezéssel és felszereléssel (utak, pihenőhelyek, játszóterek, megfelelő sportolási lehetőségek, közvilágítás stb.), ugyanakkor növelnék a beültetett területet a teljes telek 60–75 százalékára, és növelnék az ökológiai hatást a biocönózis védelme mellett.

Bevonják a kolozsváriakat és civil szervezeteket

Oláh Emese kolozsvári alpolgármester sajtófelelőse, Buryán Tünde megkeresésünkre elmondta, a projekt megvalósíthatási tanulmányán még dolgoznak, várják a különböző engedélyeket, és ezek kiváltása után, májusra tervezik tanácsülésen napirendre tűzni a Keleti park tervét.

„A Keleti parkot egy összefüggő térként képzeli el az önkormányzat, ahol a védett vizes élőhely fokozatosan lényegül át egy csendes, nagyszerű, nyitott terekkel rendelkező parkká. A projekt ügyesen ötvözi a vizes élőhelyet a faiskola térszerkezetével, minimális eszközökkel hangulatossá varázsolva a teret, amely idővel a jövőbeli igényekhez is igazítható lesz” – mondta Buryán Tünde.

Hozzátette: figyelembe véve a nagyértékű beruházást, a projekt finanszírozásához európai forrásokat is terveznek bevonni, és ahogy az ötletbörze után is mondták, a projekt minden szakaszába aktívan be szeretnék vonni a kolozsváriakat és civil szervezeteket.

Na de mennyire tetszik a terv a környezetvédőknek?

A Fenntarthatóan Szervezett Társadalom (Societatea Organizată Sustenabil) elnöke, Adrian Dohotaru a Maszol megkeresésére elmondta, elégedettek a tervvel, mivel „egy profi csapat nyerte meg a pályázatot”, azonban a verseny kiírása olyan kötelezettséget tartalmazott a részvevő csapatok számára, amelyek magasabb antropizációhoz vezettek, mint szerették volna. „Több értelme lett volna a park melletti sportkomplexumnak, egy multifunkcionális csarnok építésének fedett röplabda-, kosárlabda-, kézilabda- stb. pályával, nem pedig tekepálya építésének, mert az előbbi sportok gyakorlóiból több van” – tette hozzá.

Egy másik dolog, amivel nem elégedettek, az, hogy a területet az általános rendezési terv (PUG) zöldterületként szabályozta. Ekkor pedig az történik, mint mondja, hogy a Helyi Közterület-fenntartó Vállalat (RADP) hulladékot, roncsautókat, építőanyagokat rak le, ami mind az általános rendezési terv, mind a zöldterületről szóló törvény értelmében illegális.

Nem elég kilenc hónap néhány sorompó kihelyezésére, mennyi idő lesz így a parkfejlesztés?

Adrian Dohotaru arra is felhívta a figyelmet, hogy Emil Boc kolozsvári polgármester korábban egy nyilvános közvitán ígéretet tett arra, hogy a kincses város költségvetésének megszavazását követő egy hónapon belül sorompókat helyez ki az autóforgalom megállítására, valamint gyalogos- és kerékpárutakat létesít, ami azóta sem történt meg. A polgármester, mint Dohotaru mondja, 2021 nyara óta dolgozik a sorompók kihelyezésén, ami egy egyszerű művelet, ám eddig 9 hónapot vett igénybe. „Ha ezek kihelyezése egy évig is eltarthat, mennyi időbe telik majd a parkfejlesztés kivitelezése? Az intézkedés jó elővigyázatossági szempontból, hogy a park területén megállítsák az illegális hulladéktárolást, de azért is, hogy a lakosokat sétára ösztönözzék a területen, amelynek gyalogos megközelítését most a Helyi Közterület-fenntartó Vállalat által elhelyezett táblák tiltják” – mutatott rá.

Egy másik dolog, amit az elkövetkező időszakban szerinte érdemes rögzíteni, hogy a terület mekkora része legyen városi természeti terület, hiszen ezt a városvezetők és a tervezők még nem állapították meg. Adrian Dohotaru szerint itt Emil Boc tudna közbelépni, aki a Romániai Önkormányzatok Szövetségének elnöke, hogy a városi természeti területek létrehozására irányuló törvénykezdeményezést, amelynek társkezdeményezője Adrian Dohotaru mellett Csoma Botond kolozsvári képviselő volt, idén tavasszal megszavazza a parlament.

„Reméljük, hogy a projekt megkapja a környezetvédelmi engedélyt, és hogy a fejlesztéssel kapcsolatos jogi lépések mielőbb lezárulnak. Addig is egyszerű intézkedésekkel lehet a területet segíteni: sorompók felállításával a gépjárműforgalom ellen, hulladékgátak kihelyezésével a Békásnál és a Helyi Közterület Fenntartó Vállalat (RADP) hulladéklerakójának áthelyezésével” – magyarázta a Fenntarthatóan Szervezett Társadalom elnöke.