Egyre gyakoribbak a medvetámadások, a következményeik pedig drámaiak – hívta fel a figyelmet Kolcsár Károly, az RMDSZ Maros megyei parlamenti képviselője annak apropóján, hogy hamarosan közvitára bocsátják a nagyragadozókra vonatkozó jogszabály módosítási javaslatait. Mint hangsúlyozta, elfogadhatatlan, hogy szülők, gyermekek, gazdák vagy egyszerű járókelők féljenek elhagyni otthonaikat, amint azt a legutóbbi, Görgényhodákon történt támadás is bizonyítja, ahol egy gazdát sebesített meg súlyosan a vadállat.

„Az állam első számú feladata a polgárok biztonságának garantálása. Maros megyében újabb tragikus eset történt: egy ember esett áldozatul, miközben a földjén dolgozott. Ma valós veszélyt jelent, hogy medvével találkozunk az utcán, a települések központjában, üdülőhelyeken vagy akár a saját udvarunkon” – emelte ki Kolcsár az Agerpres beszámolója szerint.

A képviselő szerint a helyzet egyenes következménye annak, hogy 2016-ban a technokrata kormány a barna medvét a szigorúan védett fajok listájára helyezte, ami szerinte ellenőrizetlen túlszaporodáshoz és a támadások számának robbanásszerű növekedéséhez vezetett.

Határozott lépéseket sürgetnek

Kolcsár emlékeztetett arra, hogy az RMDSZ parlamenti frakciója több törvényjavaslatot is kezdeményezett a gyors és hatékony beavatkozás érdekében. Ezek között szerepelt az is, hogy a riasztott beavatkozó egységeket egészítsék ki a helyi és országos rendőrség tagjai, illetve hogy belterületen azonnal engedélyezhessék a veszélyes állatok eltávolítását.

„Minden késlekedés az életünkbe kerülhet. Az embereknek most van szükségük megoldásra, nem hónapok vagy évek múlva. Ha az új jogszabály nem a valós szükségleteket tükrözi, minden parlamenti eszközt bevetünk annak érdekében, hogy biztosítsuk az emberi élet tényleges védelmét” – hangsúlyozta a politikus, hozzátéve, minden javaslatát továbbítja, hogy azok bekerüljenek az új jogszabályba, amelyet állítólag a közeljövőben bocsátanak közvitára.

„Ha azonban azt nem a megalapozott kéréseinknek megfelelően fogadják el, minden parlamenti eljárást fel fogunk használni annak érdekében, hogy olyan törvényi megoldást érjünk el, amely ténylegesen biztosítja az emberi élet védelmét” – hangsúlyozta a képviselő.

Európai szintű változtatásokat sürgetnek

Kolcsár szerint vissza kell állítani az egyensúlyt az ember és a medve együttélése között, amihez szükség van a populáció ellenőrzött csökkentésére.

„Románia kötelessége, hogy kérje az Európai Bizottságtól a vadvédelmi szabályok rugalmasabbá tételét. Egyetlen faj, bármilyen értékes is, nem lehet fontosabb az embernél. A polgárok életét és biztonságát nem lehet alku tárgyává tenni” – szögezte le a képviselő.

A politikus hozzátette: felháborítónak tartja, hogy a román állam eddig nem talált megfelelő megoldást a lakosság életének és vagyonának megóvására.

Hamarosan közvitán a törvénymódosítási javaslat

Diana Buzoianu környezetvédelmi miniszter szeptember 13-án jelentette be, hogy a közeljövőben közvitára bocsátanak egy törvénycsomagot, amely a medvék által okozott vészhelyzetek kezelését célozza. A lépés az ismétlődő támadások miatt vált szükségessé, amikor emberek megsérültek vagy életüket vesztették, míg a helyi közösségek nap mint nap a településekre bejáró állatok fenyegetése alatt élnek.

A javasolt intézkedések között szerepel:

• a fokozatos beavatkozás kötelezettségének eltörlése a településeken, az emberekre közvetlen veszélyt jelentő medvék esetében, nagyobb önállóságot biztosítva a helyi hatóságoknak;
• a 81/2021 számú kormányrendeletben előírt bürokratikus eljárások egyszerűsítése a gyors beavatkozások érdekében;
• magasabb bírságok bevezetése a medvék etetőivel szemben;
• villanypásztor program indítása a Környezetvédelmi Alapon keresztül a veszélyeztetett közösségekben.

A törvénycsomag a nagy ragadozók országos kezelési tervének része, amely magában foglalja egy medvemenhely létrehozását is Brassó megyében. A minisztérium egy genetikai kutatás előzetes adataira támaszkodik, amelyek szerint Romániában 10–12 ezer medve él. A vizsgálat befejezése az év végére várható.

„Minden ember élete elsőbbséget élvez. Egyensúlyra és objektív, adatokon alapuló megoldásokra van szükségünk, nem pedig szélsőségekre, amelyek veszélyeztetik mind az embereket, mind az állatokat” – közölte Diana Buzoianu a saját közösségi oldalán.