A gyümölcsöt majszoló kisgyermekről készült videó megosztása ártatlannak tűnhet – csakhogy az ilyen, cuppogó hangokat tartalmazó felvételek a pedofilok kedvencei, ahogy a nyaralós, félmeztelen gyerekfotók is – figyelmeztetnek a sokkoló valóságra a témát zászlójukra tűző influenszerek. A gyermekek közösségi médiás szerepeltetése, azaz a sharenting ellen egyre több szakember és gyermekvédelmi szervezet emel szót: a jelenség nemcsak a gyermekjogokat sértheti, hanem kifejezetten veszélyes is lehet. Az arcfelismerő és hangutánzó AI-technológiák korában ezek a posztok identitáslopáshoz, zsaroláshoz vagy megalázó helyzetekhez vezethetnek. A franciák törvényt is hoztak a sharenting szabályozásáról. Világszerte több fiatal perelte már szüleit régi fürdetős, pelenkázós, bilizős fotói posztolása miatt. Klausz Melinda közösségimédia-szakértővel jártuk körbe, miért veszélyes a sharenting, mi a teendő, és miért nincs még tudatosság e téren. Hogy mennyire megosztó a kérdés, arról egy TikTok-influenszerrel beszélgettünk, akit halálos fenyegetések értek, amikor nyilvánosan szóvá tette a jelenség veszélyeit.

Sokan úgy gondolják, nincs abban semmi rossz, ha megosztanak a közösségi médiában egy-egy aranyos képet, videót a gyerekükről, annak babakorától kezdve szinte minden lépéséről beszámolva. Pedig a sharenting – vagyis amikor a szülők rendszeresen posztolnak fotókat, videókat és információkat a gyerekeikről, komoly veszélyeket hordoz.

A nyilvánosan megosztott tartalom, amint kikerül az online térbe, lelopható, többé nincs hatalmad felette: nem tudod, ki tölti le azokat és milyen céllal, a dark weben landolhatnak, a pedofilokon kívül felhasználhatják csalók.

Identitáslopás, zaklatás, online csalások

Szakértők, felmérések eredményei, és többek között – nagyon közérthetően – a Telekom kampányvideói figyelmeztetnek arra évek óta, hogy a túlzott megosztás identitáslopáshoz, zaklatáshoz vagy épp online csalásokhoz vezethet.

Sokkoló adat, pedig ráadásul nem is friss: egy ausztrál gyermekvédelmi jelentés szerint a közösségi médiában megosztott gyerekfotók akár 50%-a pedofil fórumokra juthat el. Részben erre hivatkozva, Franciaország már törvényben szabályozta, hogyan és milyen céllal használhatók a gyerekek képei. Magyarországon több gyermekvédő szervezet is van, akik felhívják a figyelmet a sharenting veszélyeire, nálunk viszont elsősorban az van a fókuszban, hogy maga a gyerek, fiatal hogyan használja biztonsággal az internetet, miközben lehet, hogy épp a szülei nem teszik ezt.

Vannak fokozatok is, hiszen nem egy anya van a világban, aki influenszerként, azaz momfluencerként a gyermeke minden pillanatát közzéteszi, és milliók követik őket, letöltik a megosztott fotóikat és videóikat: a gyermek a belegyezése nélkül egy reklámarc, élete valóságshow. Az USA-ban is szabályozza némely állam a momfluencerek tevékenységét.

Az életét végigkíséri a pelenkázós, bilizős fotó

A gyerekek, főleg, ha kicsik, nem tudnak beleszólni abba, hogyan milyen is legyen a digitális jelenlétük, azonban későbbi iskolai vagy munkahelyi megítélésüket is befolyásolhatja a sok róluk keringő kép, videó, és súlyos pszichológiai következményekkel is járhat, ha valaki úgy érzi, gyerekkora minden mozzanatát a nyilvánosság előtt élte, miközben őt erről meg sem kérdezték, sőt álláskereséskor bizonyos tartalmak visszaüthetnek.

Egy 2019-es Digital Lives felmérés kimutatta: a 13 és 17 év közötti gyerekek 30%-át felháborította, amit a szüleik posztoltak róluk, 27%-uk pedig sértő vagy bántó megjegyzéseket is kapott ezek miatt.

Nem egy per is történt már, amikor a gyerekek az összes fénykép és videó törlését, és akár kártérítést is követelnek a szüleiktől. Emlékezetes egy osztrák fiatal nő esete, aki pert indított a szülei ellen, amiért azok több mint 500 gyermekkori fényképet posztoltak róla a Facebookon az ő beleegyezése nélkül. A lány elmondása szerint a képek között szerepeltek intim pillanatok is, például pelenkázás vagy fürdetés, wc-zés, amelyeket a szülei 2009 óta osztottak meg 700 Facebook-kapcsolatukkal. A lány többször is kérte a képek eltávolítását, de a szülei elutasították.

Szakértő: hiába csak barátok között osztják meg

„A mesterséges intelligencia térnyerésével bárkiről bármilyen tartalom villámgyorsan hamisítható, és pont emiatt szoktam hangsúlyozni a szülőknek, hogy minél több tartalom jelenik meg a gyerekükről, annál nagyobb veszélynek teszik ki őt” – mutat rá bevezetőül Klausz Melinda közösségimédia-szakértő a Maszol megkeresésére. Kiemelte, nem annyira a mennyiség a fő, hanem az, hogy nagyon gyakran szembejönnek ezek a tartalmak az ismerősökkel. 

Mint hangsúlyozta, hogy mennyire kiszolgáltatja az adatokat ilyenkor a szülő, nyilvánvaló, ha figyelembe vesszük, hogy esetleg olyan embereket is néha bejelölünk ismerősnek vagy elfogadjuk a kérésüket, akikről nem sokat tudunk, „lehet akár pedofil, foglalkozhat információtechnológiával, és maga gyárthat a gyermekpornográf tartalmakat”.

„Hiába osztják meg csak barátok között az adott fényképet, ennek ellenére könnyen lehet, hogy van köztük olyan, akik felhasználja ezeket a tartalmakat, akár videót is tudnak belőle ma már gyorsan gyártani” – magyarázta Klausz Melinda.

Hogy mennyire durva a helyzet a gyermekpornográfia terén, ennek szemléltetésére elmondta, egy tavalyi, az internetbiztonságról szóló konferencián a magyar nyomozók arról számoltak be, hogy egyre gyakoribb, hogy az ötéves alatti korosztály a célcsoport, a velük való visszaélések radikálisan megemelkedtek Magyarországon és a környező államokban.

Szűrjük az ismerősöket, figyeljünk a biztonsági beállításokra

Klausz Melinda azt javasolja, nagyon tudatosak legyünk abban, kit jelölünk ismerősnek, kit fogadunk el barátnak a közösségi médiában, sőt, akivel nincs valódi kapcsolat, vagy akár azt sem tudjuk, kicsoda, töröljük, hisz, ha igazán hiányzunk neki, jelezni fog.

„A második amire figyeljünk: félmeztelen, strandolós, fürdőruhás képet semmiképpen ne osszunk meg a gyerekről, hisz azt szerkeszteni sem kell, készen tud landolni olyan felületeken, ahol rossz kezekbe kerül. Harmadrészt, ha meg is osztunk tartalmakat, akkor mindig állítsuk be, hogy csak a barátaink láthassák a gyerekeinkről a fényképeket. A negyedik tanács, hogy csökkentsük a megosztások számát, de ezt nehéz betartani, főleg, ha a szülő szeretné lépten-nyomon megmutatni például az újszülött gyerekéről a fotókat” – magyarázta.

Azt is javasolja, a szülők inkább zárt Instagram-felületre töltsék fel a fényképet, és oda csak a közvetlen családtagokat hívják meg, így kisebb valószínűséggel kerülnek ki nyilvánosságra fotók. „Természetesen szükséges az is, hogy kétfaktoros hitelesítés legyen beállítva a felülethez, hogy ne tudják egykönnyen feltörni” – hangsúlyozta.

„Velünk nem történhet ilyesmi”

Annak kapcsán, hogy hol tart a közbeszéd a gyerekekről posztolás kérdésében, úgy látja, a védekező magatartás a tipikus hozzáállás.  „»Az én gyerekem úgysem«, »velünk nem történhet ilyesmi« – sajnos tipikusan ezek a védekező magatartások a jellemzőek. A tudatosság a biztonság kapcsán általában akkor ébred fel, ha már a családban, a szűkebb ismerősi körben történt eset. Az, hogy a celebritás gyerekével ez történt, azt az átlagember nem fogja magára venni. Pedig nem kevés az olyan eset, amikor a szülő által a gyerekről feltöltött fotóból indul az internetes zaklatása a gyereknek az iskolatársaktól” – hívta fel a figyelmet Klausz Melinda. Hozzátette, a szülők sokszor nehezen hajlandók beismerni a felelősségüket.

Ezt mutatják például a fentebb már említett perek is. A szakértő szerint a fiatalok által indított perek kapcsán megállapítható, hogy a döntés ország-, illetve bírófüggő. „Általában elmondható, hogy egyrészt azt vették figyelembe a bírók, hogy volt-e ebből a szülőnek anyagi haszna – ezzel kapcsolatban már hoztak jogszabályokat Amerikában, hogy bizonyos százaléknyi összeget ebből az anyagi haszonból a gyereknek félre kell tenni, de jellemző, hogy inkább elköltöztek az érintett tagállamból a szülők, minthogy félrerakjanak –, másrészt amikor nincsen anyagi haszna ebből a szülőnek, de a gyermek kikéri magának, hogy róla ilyen tartalmak megjelentek, ilyenkor általában az a szempont, hogy mennyire felismerhető, beazonosítható mások által is a gyerek a fényképen” – fejtette ki.

Még ha a szülők törlik is a posztokat, „a probléma az, hogy az internet nem felejt, minden lementésre kerül a felhőbe, így bármikor visszakereshetők a fiókok, visszaállíthatók a képek, ha kell is ehhez egy kis tudás”.

Kapcsolódó

„Anya, segíts! Elraboltak” – Az AI lehetővé teszi, hogy gyermekünk hangját felhasználva verjenek át a csalók

Mi az a deepfake és milyen típusú csalásoknak lehetünk áldozatai? Dr. Seer László marketingszakembert, a BBTE Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Kar adjunktusát kérdeztük.

deepfake mesterséges intelligencia Seer László veszélyek AI

„Megölnek, ha nem láthatják többé a babát”

Hogy mennyire megosztó a gyerekekről posztolás kérdése, mutatja Angyal Ani TikTok-influenszer esete. Eredetileg nem kampányt tervezett indítani a gyerekek közösségi médiás szerepeltetése ellen, mégis ennek a vitának a középpontjába került.

Egy TikTok-videójában ismertette a Klausz Melinda által is említett amerikai törvény lényegét, amely szerint az influenszerek kötelesek a gyerekeik szerepléséből származó bevételek egy részét a gyerek számára megtakarítási számlára helyezni. Ani a videóban hozzátette: jó lenne, ha Magyarországon is hasonló szabályozás születne. „Én csak egy videót akartam megosztani” – mondta el a Maszolnak, azonban a TikTokja „felrobbant” ezek után. A reakciók minden várakozását felülmúlták: a profilját ellepték a támadó kommentek, sok követője anyaként védte szenvedélyesen a jogát, hogy a gyerekéről posztolhasson, vitatva, hogy a gyerek ebben döntő lehessen. „A legádázabb kommentelők anyák voltak” – mondta Ani, hozzátéve: volt, aki azzal fenyegette, hogy megöli, amiért egy ismert momfluenszer a videója után úgy döntött, többé nem oszt meg képeket a kisbabájáról. „A követői nekem kezdtek írogatni, hogy megölnek, ha nem láthatják többé a babát” – idézte fel.

Angyal Ani igyekezett reagálni ezekre a kommentekre, és a témában egyre többet tájékozódott, többek között a mom.uncharted nevű tartalomgyártó figyelmeztetései alapján, aki arra hívta fel a figyelmet többek között, hogy pedofilok például gyümölcsöt evő kisgyerekekről töltenek le videókat, és a cuppogó hangot használják önmaguk stimulálására.

Bár sokan támadták, mára sokan tanácsért fordulnak Anihoz: influenszerek kérik, hogy etikai szempontból véleményezze a profiljukat, sőt, olyanok is akadnak, akik afelől érdeklődnek, vajon biztonságos-e egy ballagási fotó megosztása.

Angyal Ani elmondta, hogy régebben ő maga is posztolt a nála 23 évvel fiatalabb öccséről, míg rá nem ébredt, hogy „ez így nincs rendjén”. Szerinte azért nehéz széles körben megérteni a sharenting veszélyeit, mert „viszonylag újkeletű a probléma”. A közösségi média kezdetben még csak ismerősökről szólt – „pedofilok nyilván azelőtt is nézegették a közösségi médiát, de az csak később indult el, hogy idegeneket követünk, meg idegenek követnek minket” – magyarázta. Úgy látja, a társadalom most kezd felnőni a jelenséghez: sokan már semmit nem osztanak meg gyerekeikről, míg mások éles vitákba bonyolódnak azokkal, akik a posztolás ellen szólalnak fel.