Valós vagy mesterséges intelligencia (AI) generálta? – ezt kérdezi az Országos Kiberbiztonsági Hatóság (DNSC) tesztje, amely révén bárki felmérheti, hogy mennyire jól tudja kiszűrni az interneten elérhető áltartalmakat. Fotók és videófelvételek valódiságát kell megállapítani, ami bár első gondolatra egyszerűnek tűnhet, az egyre precízebb technológia könnyen becsaphatja az óvatlan megfigyelőt.

A DNSC korábban már egy útmutatót is készített annak érdekében, hogy hogyan ne váljunk a deepfake-manipulációk áldozatául, most viszont le is lehet tesztelni a megfigyelőképességet. A teszt egyszerű, megjelenik egy fotó vagy egy videó, és el kell dönteni róla, hogy valós vagy mesterséges tartalom. Az ellenőrzés gombra kattintva azt is elmagyarázzák, hogy melyek azok a részletek, amelyek rávezetnek a helyes válaszra.

Kapcsolódó

Felismeri a ChatGPT által írt szöveget az OpenAI rendszere

A ChatGPT-t létrehozó cég, az OpenAI kifejlesztett egy rendszert, amely nagy pontossággal képes felismerni a chatbot által írt szövegeket.

mesterséges intelligencia Chat GPT AI chatbot

Ez talán a tesztben látható videófelvételek esetében könnyebben eldönthető, a fotók – főleg, ha azokat nem lehet kinagyítani – viszont már sokkal becsapósabbak lehetnek. A deepfake pedig egyre kifinomultabb és egyre inkább elérhetővé válik.

De emlékezzünk csak mit mondott Betee a Hunger Games (Éhezők viadala) című filmben: minden rendszerben van egy hiba. Ugyanez igaz az AI generált tartalomra is, ezt kell észrevenni. Az online tartalmak esetében pedig van némi támpont is ahhoz, hogy mire ajánlott figyelni. A szakhatóság elsősorban azt tanácsolja, hogy ne higgyünk el mindent, amit online látunk. „Legyél szkeptikus és ellenőrizd le az információt több forrásból” – hangsúlyozták.

De mi van akkor, amikor szembe találjuk magunkat egy fotóval, ami nagyon is valódinak tűnik? Ilyenkor kell „meglátni” a hibákat. Például, vannak-e furcsa, homályos részletek. Elsősorban a szem, az orr és a száj körüli érzékeny rész buktathatja le a mesterséges intelligenciát, a deepfake-eken ezek pontatlanok, torzítottak lehetnek. Ugyanilyen árulkodó lehet a bőrfelület, a haj, vagy esetleg a személy körül látható apróbb tárgyak, de érdemes megfigyelni az arányokat is, mutatnak rá.

Hanggal társuló videófelvétel esetében nyilván támpont lehet, ha a felvételen szerepelő személy ajkának mozgása nincs összehangban a szöveggel. Ugyanígy a gesztikulációkat is érdemes megfigyelni a szövegkörnyezettel összefüggésben, de a merev, természetellenes arckifejezés is gyakorta álltartalomra utal, mert a deepfake nehézségekbe ütközik, amikor az arc finommozgásait kell reprodukálnia. Az üres tekintet, a túl sima bőrfelület és a természetellenes színek is AI-generált tartalomra utalnak, de érdemes megfigyelni azt is, ha az árnyékok összhangban vannak-e a megvilágítással, illetve a környezettel. A hanganyag esetében a torzulások és a hangminőség hirtelen változása utalhat mesterséges tartalomra, ugyanakkor érdemes az akcentust és a beszédstílust is megfigyelni.

További segítséget nyújthat a deepfake felismerésében, hogy milyen kontextusban jelenik meg a fotó vagy a videófelvétel, hihető-e a bemutatott történet. Érdemes leellenőrizni a forrást, ugyanakkor összehasonlítani más kép- vagy hanganyagokkal. „A mesterséges intelligencia nem tökéletes. Vannak korlátai. Noha a deepfake nagyon meggyőző lehet, az apró pontatlanságok elárulhatják. Legyél figyelmes az apró részletekre és vizsgáld kritikusan a tartalmat” – ajánlják a DNSC szakemberei.

Emlékezetes, hogy a Maszolon korábban Seer László marketingszakemberrel jártuk körbe a témát, szerinte pedig már az iskolában tanítani kellene a kritikai gondolkodást és fel kell hívni a figyelmet arra, hogy bármilyen lehetőséggel találkozunk, először lépjünk hátra, számoljunk el tízig és vizsgáljuk meg még egyszer.