Október 24-én, 90 éves korában elhunyt Béres József, Máramaros megye legismertebb biológusa. Először pedagógusként, majd a máramarosszigeti néprajzi múzeum természettudományi részlegének vezetőjeként tevékenykedett. Számos tudományos munkájának elismeréseképpen 2004-ben az államelnöki hivatal részéről kulturális érdemrendben részesült, a kulturális és természeti értékek védelméért pedig a kulturális minisztérium becsületrendjében. Kutatása során tizenöt, addig még ismeretlen gerinctelen állatfajra bukkant rá a Máramarosi medencében, amiből egy kabócát és egy atkát őróla neveztek el. Élete során öt könyv társszerzője, mintegy 70 tanulmány írója és több száz ismeretterjesztő cikk közlője volt.

Béres József Máramarosszigeten látott napvilágot 1933. július 28-án, majd 1952-ben sikeresen érettségizett a város vegyes tannyelvű líceumában. Már gyermekkorában érdeklődött a természettudományok iránt, 14 évesen ő volt az első, aki jelezte a balkáni gerle jelenlétét Máramaros megyében. Származása miatt nem nyerhetett felvételt az egyetemre és kötelező munkaszolgálatra ítélték. Harminc hónapig a Hunyad megyei Petrillán tartózkodott, ahol bányászkatonaként tevékenykedett. 1956-ban, az államszocialista rezsim enyhülésével jelentkezett a kolozsvári Babeș-Bolyai Tudományegyetem biológiakutató szakára, ahol egy év után a tanügyminisztérium összevonta őket a természetrajz-földrajz szakos kollégákkal.

Az egyetem sikeres abszolválást követően először Máramarosszigeten, majd Hosszúmezőn oktatott biológiát a diákok számára. 1965-ben közel száz kitömött állatból szervezett kiállítást a helyi kultúrházban, ami folytán felkérték őt, hogy alakítsa ki a máramarosszigeti etnográfiai múzeum természettudományi részlegét. Ezt követően 1998-ig, egészen nyugdíjaztatásáig vezette a múzeum ezen részlegét.

Azonban nyugdíjba vonulása után sem hagyott alább a munkával: 2000-ben Gavrilă Ardelean biológustársával közösen megjelentette a Máramaros gerinces állatvilága című könyvet, amivel 2002-ben kiérdemelték a Román Tudományos Akadémia legjobban dokumentált faunisztikai könyvének járó Antipa-díját. Későbbi tudományos munkájának eredményeképpen tizenöt, addig még ismeretlen gerinctelent fajt írtak le, amire a Máramarosi medencében bukkantak rá. Ezek közül egy atkát, valamint egy kabócát beresinek nevezetek el munkájának elismeréseképpen. 2004-ben megkapta az államelnöki hivataltól a kulturális érdemrendet, a kulturális és természeti értékek védelméért pedig a kulturális minisztérium becsületrendjét. Ugyan ebben az évben Máramarossziget díszpolgárra lett.