A végleges tanári állásokra kiírt írásbeli vizsgán a pályázók több mint fele nem érte el a hetes osztályzatot, ami a címzetes állás betöltésének a feltétele, közölte kedden az oktatási minisztérium. FRISSÍTÉS: Marius Nistor szakszervezeti elnök a pedagógusi vizsgák gyenge eredményeiről: azt mutatják, hogy nem vonzó már a szakma, a legfelkészültebbek nem a tanügy felé orientálódnak.

A szaktárca közzétette a július 12-én tartott, a végleges tanári állások betöltésére kiírt versenyvizsga (2023-as szesszió) írásbeli próbájának eredményeit. Ez szerint a jelentkezők 48 százaléka kapott hetes feletti osztályzatot, ez az arány nagy vonalakban megegyezik a tavalyi eredményekkel (48,68%), és több mint 4 százalékponttal magasabb a 2021-esnél(44,47%).

Az 5 és 7 közötti osztályzatok aránya a tavalyi évhez képest emelkedett: 33,45 százalékra a 32,91 százalékról. A jelenlegi évfolyamból a jelentkezők 44,99 százaléka hetes feletti osztályzatot kapott, ami viszonylag közel áll az előző évben regisztrált szinthez (45,83%) és magasabb, mint 2021-ben (40,63%).
Összesen 127 jelölt ért el 10 pontot (2022-ben 146, 2021-ben 130), 11 321 jelölt pedig 7 és 9,99 közötti eredményt ért el. Az értékelőközpontokba 23 892 dolgozatot nyújtottak be, és 23 850 dolgozatot javítottak ki. A versenyvizsga módszertanától való eltérés miatt 42 dolgozatot semmisnek nyilvánítottak, 26 vizsgázót zártak ki csalás vagy csalási kísérlet miatt.

Fellebbezni a megyei tanfelügyelőségek irodáiban vagy elektronikus úton lehet a tanfelügyelőségek által nyilvánosan közölt címeken kedden 21 óráig, valamint szerdán 12 óráig.

A végleges eredményeket július 26-án teszik közzé.

A végleges tanári állásokra kiírt vizsgára feliratkozottak 83,17 százaléka vett részt a múlt héten szerdán tartott írásbeli próbán, 26 jelöltet zártak ki csalás vagy csalási kísérlet miatt, ők nem foglalhatnak el pedagógusi állást a 2023–2024-es tanévben. A megjelentek közül 2623-an (9,87 százalék) visszaléptek a vizsgától, 2541-en személyes, 82-en egészségi okok miatt.Érdekes adalék, hogy a Iași Rádió beszámolója alapján 12 pályázó azért maradt le a vizsgáról, mert a vonat, amelyikkel a megyeszékhelyre utaztak egy órát késett, emiatt 5 perccel reggel 8 óra után érkeztek meg a vizsga helyszínére. Ott a késés miatt nem fogadták őket.

A végleges tanári állások elosztása július 27-én és 28-án zajlik, a vizsgázók a jegyek függvényében választhatnak a felkínált helyek közül.

A címzetes pedagógusi álláshely elfoglalásához legalább 7-es, a helyettesítő tanári állás betöltéséhez legalább 5-ös jegyre van szükség.

Marius Nistor szakszervezeti vezető a vizsgák eredményeiről

Két dolgot mutatnak a végleges tanári állások betöltésére kiírt versenyvizsga keddi eredményei Marius Nistor, a Spiru Haret Szakszervezetek Szövetségének elnöke szerint. Egyrészt, hogy „ez egy nagyon tisztességes verseny volt”, másrészt, hogy a diplomát szerzett legfelkészültebb fiatalok számára a fizetés miatt nem vonzó a tanári pálya, sőt a jelenleg a pályán dolgozók közül is sokan távoznak, mondta el Marius Nistor a News.ro-nak.

„A közoktatási rendszerben egyrészt nagyon szigorú a szelekció a címzetes állásokra, másrészt pedig riasztó jel, hogy a legjobban felkészült diákok, és nem csak ők, nem a tanügyi állásokra pályáznak. Önök nagyon jól tudják, minden adat azt mutatja, hogy a fiatalok jelenleg tisztességes fizetésre vágynak. Amíg a bérezés kritikán aluli – még akkor is, ha történtek változások, és van rá esély, hogy az új bértörvénnyel ez a probléma megoldódik, de nem oldódik meg azonnal –, amíg nincs motiváló bérezés, addig a tanügy biztosan nem lesz vonzó. A rendszer már a jelenleg a területen dolgozók számára sem vonzó, sok kolléga távozik az oktatásból. Odalett minden motiváció: mind a szakmai, mind az anyagi” – fejtette ki Marius Nistor.

Elmondta, hogy a tanári fizetések olyan szintre emelésével, amely vonzza a jó eredményeket elérő fiatal diplomásokat, megteremthetők az alapjai annak, ami négy-öt év múlva az oktatási rendszerben fog történni.

„Ki kell választani azokat, akiknek valóban van elhivatottságuk az oktatási rendszerben dolgozni, mert az oktatási rendszer eddig elitista rendszer volt. Amit több mint 30 év alatt leromboltak, azt csak most kezdik kijavítani”– tette hozzá Marius Nistor.