A magyar állampolgárság határon túli kiterjesztéséről tartott 2004. december 5-i népszavazásra hivatkozva utasította el tavaly októberben Márki-Zay Péter fogadását nyolc erdélyi magyar önkormányzati vezető. Az RMDSZ-es politikusok akkor írták meg elutasító levelüket, amikor tavaly októberben a magyar ellenzéki előválasztás győztese kampánycsapatának egyik tagja megkereste az erdélyi önkormányzati vezetőket és találkozót kért tőlük.

Amint annak idején a Maszolon megírtuk, Székelyudvarhely polgármestere, Gálfi Árpád szokatlan kérdéssel fordult a nyilvánossághoz közösségimédia-oldalán: arról kérdezte követőit, hogy fogadja-e hivatalában Márki-Zay Pétert, Hódmezővásárhely polgármesterét, aki a nem sokkal korábban lezárult magyarországi ellenzéki előválasztás győzteseként a látszólag egyesült magyarországi ellenzék közös miniszterelnök-jelöltje Orbán Viktor magyar kormányfővel szemben.

Kapcsolódó

Zárt kapukat döngetett Erdélyben Márki-Zay Péter

Több erdélyi magyar önkormányzati vezetőt is megkeresett a találkozás ajánlatával, az RMDSZ-es településvezetők azonban „nem tartják időszerűnek”  a lehetőséget.

magyarországi választások Márki-Zay Péter találkozó

Az ügy nagy nyilvánosságot kapott, főleg hogy a székelyudvarhelyi elöljáró leírta, „megvan a véleménye” az anyaországi ellenzéki összefogásról és azokról, akik képesek összefogni Gyurcsány Ferenccel, és megjegyezte, hogy ő maga a Fidesz-kormányt tartja a város „hiteles partnerének, és hogy személy szerint nem szeretne részt venni a várost támogatók ellenfelének kampányában.

Horváth Anna, az RMDSZ önkormányzatokért felelő ügyvezető alelnöke a Maszol megkeresésére októberben elmondta, tudomása szerint ezek a találkozók – többek között a járványügyi helyzet okán – elmaradnak.

Az azonban csak most derült ki, hogy közös levélben utasította el a találkozót nyolc erdélyi önkormányzati vezető: Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgármestere, Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke, Kereskényi Gábor, Szatmárnémeti polgármestere, Korodi Attila, Csíkszereda polgármestere, Pataki Csaba, Szatmár Megye Tanácsának elnöke, Péter Ferenc, Maros Megye Tanácsának elnöke, Soós Zoltán, Marosvásárhely polgármestere és Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsának elnöke.

A Márki-Zay Péternek címzett levelet a Maszol is megkapta. Aláírói eredetileg nem a nyilvánosságnak szánták, de pénteken mégis napvilágra került. A levél valódiságát a Székelyhon portálnak maga Antal Árpád sepsiszentgyörgyi polgármester igazolta. Közölte: hivatalos választ nem kaptak rá, de Márki-Zay Péter csapatának egyik tagja magánüzenetben jelezte, hogy tudomásul vették a levél tartalmát.

Az önkormányzati vezetők levelüket azzal kezdték, hogy az erdélyi magyar közösség legitim képviselője Kelemen Hunor, és ha az ellenzéki erők a választási kampány részeként az erdélyi magyarokra is figyelmet fordítanak, elsősorban őt keressék.

Fontos és jó lépésnek tartották, hogy a magyarországi ellenzék a külhoni magyarokra is figyelni akar, mert szerintük is el kell jönnie annak az időnek, amikor a „magyar nemzet sebei begyógyulnak, és a külhoni magyaroknak a nemzethez való tartozását többé nem kérdőjelezi meg senki".

„Tisztelettel jelezzük ugyanakkor, hogy az erdélyi magyarok nem felejtették el a népszavazást: december 5-e bűne nem évült el. Csalódást okoz számunkra, hogy Önök úgy gondolják: december 5-e már a múlté. Ez számunkra egyértelműen azt jelzi, hogy Önök nem érzik, milyen súlya és jelentősége volt a népszavazásnak a határon túli magyarság életében. Szeretnénk, ha tudnák: mi nem léptünk át rajta, és ez nem is lehetséges addig, amíg azok, akik a nemzet megosztását természetesnek tartották, Gyurcsány Ferenccel együtt az ellenzéki összefogás részei” – olvasható a levélben.

Kapcsolódó

Csoma Botond: alaptalan a vád, hogy az RDMSZ a Fidesz erdélyi szócsöve

Felületesnek és minden alapot nélkülözőnek tartja Csoma Botond, az RMDSZ parlamenti képviselője, alsóházi frakcióvezetője azt az állásfoglalást, amelyben erdélyi értelmiségiek egy csoportja az erdélyi magyar pluralizmus megszűntetésével, a magyar kormány és a nagyobbik kormánypárt, a Fidesz politikájának meghonosításával vádolja az RMDSZ-t.

magyarországi választások 2022 online petíció állásfoglalás Csoma Botond RMDSZ Fidesz

Az önkormányzati vezetők arra is emlékeztettek, hogy hét évvel ezelőtt a romániai korrupcióellenes ügyészség több erdélyi, székelyföldi magyar vezetőt bilincsbe verve vitt el, akikről később a bíróság kimondta, hogy ártatlanok.

„Romániában a Kövesi által vezetett ügyészséget eszközként használták a magyar közösségi vezetők hiteltelenítésére, lefejezésére. Nem éreztük akkor a magyar ellenzék támogatását, nem hallottuk felháborodásukat az önkényes intézkedések kapcsán: akkor nem érkeztek hozzánk megkeresések, együttérző levelek. Felettébb aggasztónak tartjuk, hogy Önök ugyanezt akarják Magyarországon: az ügyészséget politikai célokra használni” – szögezték le.

Aggodalmuknak adtak hangot amiatt, hogy a hatalmat átvenni kívánó politikai vezetők feles jogszabályokkal akarnak kétharmados jogszabályokat megváltoztatni, és az alkotmányos rend feloldására készülnek. A mi perspektívánkból ez egy rendkívül nyugtalanító szándék, ugyanis a külhoni magyarok számára elengedhetetlenül fontos a politikailag stabil anyaország – fogalmaznak.

Azzal zárták a levelet, hogy bár a találkozás szándékát értékelik, a megkeresésre nemmel válaszolnak. Hangsúlyozzák: az országgyűlési választások után minden magyar politikai szervezet képviselőjével tárgyalnak, mert hisznek abban, hogy a magyar nemzet egységét helyre kell állítani.