Ki tudná Románia érdekeit képviselni Trumppal, Macronnal vagy Ursula von der Leyennel tárgyalva?
Miközben a vasárnapi elnökválasztási kampány célegyenesében egyre élesebb vádaskodások hangzanak el, a szakértők arra figyelmeztetnek, hogy a második fordulóba jutást nem feltétlenül a főszereplők összecsapásán, hanem a még bizonytalan szavazók döntésén múlik.
Radu Delicote politikai marketing szakértő a Ziare.com podcast műsorában arról beszélt, hogy a választás kimenetele azon a mintegy harmic százalékos, úgynevezett „láthatatlan” választói rétegen múlik, amely még nem döntötte el, kire szavaz. „Ez a csoport sokszor kimarad a közvélemény-kutatásokból, mégis döntő befolyással lehet a végeredményre” - mondta az elemző.
A jövőbeli elnök ideális profiljáról szólva Radu Delicote egy olyan vezetőt képzel el, aki képes gyorsan alkalmazkodni a változó világhoz, és hatékonyan képviselni Románia érdekeit a nemzetközi színtéren. „Egy rugalmas, jó állóképességű elnököt szeretnék, mivel a helyzet nemzetközi szinten mozgásban van, napról napra változik. Azt is szeretném, ha az elnök valóban képes lenne képviselni Romániát külföldön. Képzeljék el az öt esélyes államfőjelölt bármelyikét, egy négyszemközti beszélgetésen Macronnal, Zelenszkijjel, Trumppal vagy Ursula von der Leyennel. Gondoljanak bele, hogyan tudná az a személy ott és akkor Románia érdekeit képviselni” – vetette fel a szakértő.
A TVR által szervezett keddi elnökjelölti vita kapcsán Cristian Andrei politikai tanácsadó azt mondta: bár a figyelem középpontjában három jelölt – Nicușor Dan, Crin Antonescu és Victor Ponta – állt, a valódi győztes mégis az a George Simion lehet, aki meg sem jelent a vitán. A szakértő szerint a vita „nyertesei” azok voltak, akik a legtöbb figyelmet kapták, így Nicușor Dan és Crin Antonescu. Mint mondta, a nézők – főként azok, akik kevésbé tájékozottak politikai kérdésekben – világosan láthatták, hogy kiknek teszik fel a legtöbb kérdést, kiket említettek a legtöbbször, és kiket támadtak a leginkább.
„Ez olyan, mint egy természetes kiválasztódás, egy leválás a mezőnyről. Ezért van szükség vitákra, még akkor is, ha ezekben alig hangzik el új üzenet vagy érdemi gondolat, és a jelöltek csak sablonos kampányüzeneteket ismételgetnek, miközben terméketlenül támadják egymást” – írta Andrei a közösségi oldalán. A szakértő úgy véli, a vita valódi hozadéka a „hasznos szavazat” fogalmának megerősödése. „A választók várhatóan a legesélyesebb, mezőnyből kiemelkedő két-három jelöltre fognak figyelni” - fogalmazott Andrei. Ami a kampány összképét illeti, a szakértő szerint George Simion távollétével, illetve azzal, hogy nyíltan elutasítja a fősodratú médiát, egyre inkább hasonlít a tavaly ősszel hasonló stratégiát alkalmazó Georgescura. Andrei úgy látja, ezzel a lépéssel Simion valójában a többi jelölt háromórás élő adásban mutatott gyengeségére és tehetetlenségére világított rá.
Cristian Tudor Popescu, az ismert politikai újságíró a B1 hírtelevízió műsorában azt emelte ki, hogy győzelem esetén egyik államfőjelölt sem lesz képes leváltani Marcel Ciolacut a miniszterelnöki pozícióból, ez ugyanis kizárólag a Szociáldemokrata Párt döntésétől függ. „Minden erre vonatkozó kampányígéret csak lufi, amelynek célja a választók megtévesztése” – fogalmazott az elemző. Mint mondta, folyton azt halljuk Lasconi asszonytól, hogy „Ciolacu nem lesz többé miniszterelnök, ha én leszek az elnök”, Nicușor Dan Bolojant ígéri miniszterelnöknek, Simion pedig Georgescut akarja kormányfőnek. Popescu szerint ez az ígéretcunami sértés az emberi intelligenciára nézve, hiszen senki sem tudja megváltoztatni államfőként a parlamenti többséget.
Simion célzott kampánya
Cristian Pîrvulescu politológus szerint Geoge Simion célzottan a vidéki, a rendszerrel elégedetlen rétegeket és a politikailag inaktív fiatalokat próbálta mozgósítani. Kampánya populista hangvételű volt, fő témái között szerepelt a „második forduló visszahozása”, az ország visszaszerzése a „románoknak”, az EU befolyásának elutasítása, valamint a „nemzetáruló” politikusok elleni harc. „Simion tudatosan kerülte a vitákat és az interakciót más jelöltekkel, hogy elkerülje a számára kényes témákat. Üzenete hatékonyan szólt a rendszerellenes, összeesküvés-elméletekre fogékony szavazókhoz, de nem tudta megszólítani az iskolázott, városi középosztályt. Kampánya túlnyomórészt online zajlott, sablonos internetes toposzokra építve, de érdemi megoldásokat nem kínált” - mondta az Agerpresnek Pîrvulescu.
A politikai elemző szerint Crin Antonescu egy klasszikus politikai szerepet vállalt magára: egyensúlyra, stabilitásra és demokratikus értékekre építő kampányt folytatott. Cristian Pîrvulescu úgy látja, a koalíciós jelölt a tapasztalatot, a józanságot helyezte előtérbe, alternatívát kínálva a populizmussal szemben. „Bár érvei megfontoltak és intellektuálisak voltak, egyes liberális szavazók számára távolságtartónak és elavultnak tűnhettek, különösen Simion harcias stílusával szembeállítva. Antonescu kénytelen volt részt venni a nyilvános vitákon, ám ez védekező szerepbe kényszerítette, ami kevéssé vonzó a rendszerellenes, ugyanakkor Európa-párti választók számára" - mondta a politológus.
Nicușor Dan az Európa-párti, de rendszerkritikus szavazókat célozta meg. Pîrvulescu szerint kampányának középpontjában az állt, hogy ő a „rendszeren kívüli ember”. „A függetlenséget, személyes tisztaságot, szakmai kompetenciát és a korrupció elleni harcot hangsúlyozta – üzenetei jól rezonáltak az aktív, iskolázott, városi, politikától kiábrándult közönségben. Ugyanakkor Dan nem tudta áttörni a vidéken élő és a hagyományosabb értékrendű szavazók közönyét, és sebezhető maradt a támadásokkal és a negatív kampányokkal szemben” - hangsúlyozta az elemző.
Úgy vélte, Victor Ponta kampánya egyfajta nosztalgikus, szélsőséges populizmust sugallt, amely George Simionnal rivalizálva igyekezett visszavezetni a politikát a „normális kerékvágásba”. Retorikájának középpontjában a rendszerkritika, az intézmények bírálata és a választási hatóságok támadása állt. Kampánya szándékosan kollegiális, közvetlen hangvételű volt, elsősorban a hagyományosan PSD-barát térségek lakóit próbálta megszólítani - mondta Pîrvulescu.
Kapcsolódó
Szerinte az áprilisi választási kampány nem volt konstruktív vagy mérsékelt, éppen ellenkezőleg: elmélyítette a bizalmi válságot, és tükrözte a választók polarizáltságát. Úgy látja, a tavalyi elnökválasztás érvénytelenítése rányomta a bélyegét a kampányra, amelyet feszült hangulat és nacionalista üzenetek jellemeztek. „A programok, megoldások és a jövőkép helyett a jelöltek a közvetlen és közvetett támadásokra, a személyes lejáratásra és a félelmet vagy felháborodást keltő témákra összpontosítottak” - vélekedett az elemző.
Pîrvulescu szerint a kampány központi témája a választás megszervezésének megkérdőjelezése volt, ami a „rendszerpárti” jelölteket védekezésre kényszerítette. Ugyanakkor több párt és jelölt a félelem és a „közvetlen veszély” retorikáját használta a szavazók mozgósítására. „Az elmaradt második forduló témája a választási intézményekkel szembeni bizalmatlanság szimbólumává vált. Több jelölt azt sugallta, hogy egyes politikai szereplőket ellentmondásos módszerekkel kiiktattak a versenyből' - magyarázta, hozzátéve, hogy a tavalyi elnökválasztás manipulálásával kapcsolatos spekulációk kedveztek az összeesküvés-elméleteknek és tovább szították a feszültséget.
A politológus szerint ebben a kampányban a negatív érzelmek (frusztráció, felháborodás, szarkazmus) a jelöltek diskurzusában és a választók reakcióiban is megjelentek, a közösségi oldalak pedig a kemény, gyakran racionális érveket nélkülöző konfrontáció terepei voltak.
CSAK SAJÁT