Gyorshajtás, figyelmetlenség, szabályszegések – ezek állnak az egyre gyakoribb közúti balesetek mögött. Keresztesi Ernő autósiskola-tulajdonos szerint a közlekedésbiztonság alapjait már gyermekkorban tanítani kéne, és a kezdő sofőrök számára is szigorúbb szabályozás szükséges.

Keresztesi Ernő autósiskola-tulajdonos, oktató úgy véli, hogy bár mások a körülmények, a jogosítvány megszerzése nem lett nehezebb. „Aki alaposan felkészül, annak sikerülhet a vizsgája. Az elméleti és gyakorlati tudás mellett a közlekedési szabályok betartása alapfeltétel” – nyilatkozta a Maszolnak az oktató. A jogosítvány megszerzését nehezítő tényező inkább az óriási forgalom, de ide tartozik a közlekedők türelmetlensége is. „Sokan hibáznak, mert idegesek és figyelmetlenek az úton” – tette hozzá, rámutatva, hogy a stressz különösen a gyakorlati vizsgán látszik meg, hiszen a kezdőknek már a vizsgahelyzet is nagy nyomást jelent.

Az egyre gyakoribb balesetek mögött jórészt a gyorshajtás és a figyelmetlenség áll. „A telefon és más elektronikai eszközök használata könnyen elvonja a figyelmet az útról és ez végzetes lehet” – mondta az oktató, aki szerint a gyalogosok figyelmetlensége is egyre több balesethez vezet. „Sokan szabálytalanul, vagy telefonjukat nyomkodva mennek át az úttesten, sőt, fülhallgatóval közlekednek, így nem hallják, mi történik körülöttük” – emelte ki.

Az oktató szerint a szabályszegések visszaszorításához még szigorúbb büntetések szükségesek. „A szabálytalankodókat jobban meg kellene büntetni, és akár hosszabb időre felfüggeszteni a jogosítványukat, hogy átgondolják a következményeket” – véli az oktató, aki szerint az újonc sofőrökre egy szigorúbb oktatási rendszer is nagyobb hatással lenne.

A kezdő sofőrökre nehezedő nyomás egyik forrása, hogy sokszor túl nagy teljesítményű autókba ülnek be, amelyek kezeléséhez nem rendelkeznek elegendő tapasztalattal. „Az iskolában elvégzett 30 óra vezetés nagyjából 400–500 kilométert jelent, ami kevés ebben a nagy forgalomban. Egy kezdő sofőr nem tudja pontosan felmérni, milyen veszélyekkel jár, ha elveszíti az uralmát egy nagy teljesítményű autó felett” – mondta az oktató. Példaként hozta fel az Egyesült Államokat, ahol a kezdő gépkocsivezetőknek egy éven át egy tapasztalt sofőr kíséretében kell vezetniük (szerk megj. – 16 éves korban megszerezhető a jogosítvány). Bár nálunk is érvényes a kezdő sofőrökre vonatkozó sebességkorlátozás, ezt gyakran figyelmen kívül hagyják.

Az oktató szerint a közlekedésbiztonságra már gyermekkorban fel kellene készíteni a fiatalokat. „A közlekedési ismeretek tanítása az iskolákban is fontos lenne. Már az általános iskolában tanítani kellene az alapvető szabályokat, és középiskolában rendszeresen, például filmvetítéseken bemutatni, hogy milyen veszélyeket jelenthet a figyelmetlen közlekedés” – javasolja. Ezzel a következő generáció számára a szabálykövető viselkedés egy természetes közlekedési normává válhatna.

Az oktató szerint „egyes fiataloknak érdemes lenne 22–24 éves korig várni a jogosítvány megszerzésével, amikor már jobban tudják mérlegelni a kockázatokat és a közlekedés veszélyeit”. Úgy véli, hogy egy alaposabb pszichológiai vizsgálat is hasznos lenne a felelőtlen vezetők kiszűrésére.