Minden harmadik romániai kórház működése veszélyben van a hatalmas adósságaik, és a pénztelenség miatt. Az egészségügyi intézmények nagy része már tartozásokkal kezdte az idei esztendőt, és az országban minden harmadik kórházat az a veszély fenyeget, hogy a pénzhiány miatt nem tudj beszerezni a gyógyszereket, a fogyóanyagot, és csorbul az ellátás, hívta fel a figyelmet Daniel Coriu, a Romániai Orvosi Kamara elnöke.

Egyes kórházak számláit már befagyasztották, kénytelenek elhalasztani a nem sürgős műtéteket, a betegeket vagy a hozzátartozóikat küldik, hogy megvásárolják a gyógyszereket, fogyóanyagokat, idézi a Hotnews a szakmai kollégium elnökét. A portálnak küldött hivatalos válaszában az Országos Egészségbiztosító Pénztár (CNAS) elismeri, hogy az intézmény számára 2024-re előirányzott költségvetés 29 százalékkal kevesebb, mint amennyit kért. Az Országos Egészségbiztosítási Alap (FNUASS) idén 62,35 milliárd lejjel rendelkezik, ami 3,2 milliárd lejjel több mint a tavaly, ám az Egészségbiztosító Pénztár ennél 30 milliárd lejjel kért többet, arra alapozva, hogy a tavalyi büdzsé már augusztus-szeptemberben elfogyott. Akkor a kormány tartalék
Romániában több mint 350 állami kórház működik, és 2023-ban több mint 7 millió betegfelvétel történt – folyamatos vagy egynapos beutalással. Ez a szám nem feltétlenül tükrözi a kórházi kezelésre szoruló betegek pontos számát, hiszen előfordulhat, hogy egy páciensnek többszöri beutalásra is szüksége volt, de még így is magas, és mutatja a lakosság egészségügyi ellátásra való igényének mértékét, állítják a HotNews.ro által megkérdezett orvosok.

Az egészségügyre a bruttó hazai termék (GDP) mintegy 6 százalékát fordítja Románia, ám 12-14 százalékot kellene, hogy hasonló problémák ne fordulhassanak elő, mondta Valeria Herdea, a CNAS elnöke. Ilyen körülmények között a kórházaknak kiutalt pénzösszegek már nem tartják a lépést az ellátás valós költségeivel, emellett az infláció is megborítja az egyensúlyt, a közüzemi költségek, a gyógyszerek is drágultak, részletezte Daniel Coriu, aki szerint a megoldás az lenne, ha aktualizálnák a kórházak tarifáit. Harmincöt éve emlegetik a reformot, de az még mindig nem valósult meg, a személyzet és a betegek is elégedetlenek, tett hozzá. Az orvosi kamara találkozót ütemezett be a kórházak vezetőivel és az egészségbiztosító pénztár képviselőivel, hogy megoldást keressenek a válságra. Eddig az első találkozó, amelyre a múlt héten került sor, konkrét eredmények nélkül ért véget.
A betegek szenvedik meg leginkább ezt a helyzetet, mondja Rozalina Lăpădatu, Románia egyik legismertebb betegjogi aktivistája, a Krónikus Betegek Szövetségének alelnöke és az Autoimmun Betegek Egyesületének elnöke. Ha a kórház nem kapja meg a szükséges szintű finanszírozást, a betegeket hazaküldik, vagy nem kapják meg időben kezelést, mutat rá Rozalina Lăpădatu. Különösen a krónikus betegeket kezelő egészségügyi programok hiányosságai jelentenek kockázatot.

„A betegség közben súlyosbodik, ami akár a beteg halálához is vezethet. Ha az onkológiai vagy az autoimmun betegségekre gondolunk, az évekig tartó kezelés során elért összes előny elveszhet, ha kimarad egy kezelés. Tavaly ősszel volt egy ritka betegségben szenvedő páciens, akinek veszélybe került az élete, mert egy hetet késett a kezelése" – részletezte Rozalina Lăpădatu.
Hozzátette, a pénzügyi válságok során az elmúlt években azt tapasztalták, a CNAS vagy az egészségügyi minisztérium úgy döntött, hogy a már kezelés alatt lévő betegek ellátását folytatják, de nem engedélyezték új páciensek felvételét az egészségügyi programokba. Ez azt jelentette, hogy a beteg várólistára került, és ez idő alatt a betegsége súlyosbodhatott. „Nem tudhatod, hogy megkapod-e a kezelést időben, életben maradsz-e, vagy amire hozzájutsz a ellátáshoz, már tartós rokkantsággal maradsz" – összegzett Rozalina Lăpădatu.