banner_xRg6ZFl6_Koldok_970x250.gif
banner_PIz6eiCM_Koldok_300x250.gif

Két hétre le kellene zárni Romániát a sepsiszentgyörgyi kémikus-kutató szerint

A kép illusztráció | Fotó: Kiss GáborFigyelembe véve az intenzív terápiás osztályok telítettségét, indokolt lenne egy kéthetes, nagyon szigorú kijárási korlátozás – véli dr. Fejér Szilárd kémikus-kutató.

Folyamatosan nő az intenzív terápiára szoruló koronavírusos betegek száma. Hétfőn este Raed Arafat belügyi helyettes államtitkár, az Országos Katasztrófavédelmi Ügyosztály vezetője azt nyilatkozta: egyetlen intenzív terápiás ágy sem szabad. Ezzel párhuzamosan a Stratégiai Kommunikációs Csoport által naponta jelentett új fertőzések száma immár második hete csökkenő tendenciát mutat. Fejér Szilárd szerint az ellentmondás csak látszólagos.

„Azt mondanám, hogy az újonnan diagnosztizált fertőzések száma ellaposodott, de ez szerintem ideiglenes. Ennek köze lehet a megszorításokhoz, illetve ahhoz, hogy a diákok többsége nem jár iskolába most már két hete. Viszont a brit variánssal állunk szemben, és én arra számítok, hogy erősödni fog a járvány” - mutatott rá a sepsiszentgyörgyi kémikus-kutató a Bukaresti Rádióban.

Hozzátette: az új fertőzések és a súlyos betegek számának alakulásában eleve van néhány hetes csúszás: ma azok kerülnek kórházba, akik egy-két vagy akár három hete „húzzák a betegséget, és már szövődményeik vannak”.

A szakember kitart korábbi prognózisa mellett, miszerint a járvány jelenlegi, harmadik hulláma ugyanolyan intenzív lesz, mint a tavaly őszi második. „Egyrészt nagyon örvendek, hogy a fertőzési adatok szerint nem tartunk ott, de még mindig úgy tartom, hogy az esetszám növekedni fog a következő hetekben” – mondta. Hozzátette: nem tudjuk egészen pontosan megjósolni a járvány intenzitását, hiszen a betegszámoktól függően vezetnek be, illetve szüntetnek meg korlátozásokat. Amit viszont látunk, hogy Magyarországon például a brit variáns miatt nagyon hamar túlterhelődött az egészségügyi rendszer.

„Ilyen betegszámok mellett a romániai is jóval inkább telítve van, mint a másik hullám idején, amikor nagyobb volt a betegszám” – vélekedett a kutató. Ezzel kapcsolatban kiemelte azt is, hogy Romániában továbbra sem tesztelnek eleget, tehát a napi esetszámok nem feltétlenül tükrözik a valós helyzetet. Hozzátette: önmagában a brit variáns elterjedtsége nem magyarázza az intenzív terápiára szoruló betegek nagy számát; valószínűbb, hogy valójában több a fertőzött, mint ami a hivatalos statisztikákban megjelenik, és ezért több a súlyos beteg.

A fenti hipotézist látszanak alátámasztani a tesztelési tapasztalatok is. A kutató által vezetett sepsiszentgyörgyi diagnosztikai központban végzett PCR-tesztek esetében a pozitivitási arány – rövid ideig tartó csökkenés után – ismét növekedésnek indult, és jelenleg 20 százalék körül van. „A közegészségügyi hatóság most többet tesztel, de azért tesztel többet, mert több a beteg, több a fertőzésgyanús személy” - érzékeltette.

16/9 vagy 1920x1080
CSAK SAJÁT

A szakember egyáltalán nem tartja indokoltnak az AstraZeneca oltásával kapcsolatos fenntartásokat. Kijelentette: maga is beoltatná magát a vakcinával, és a családjában akad olyan, akit a közelmúltban ezzel a szérummal oltottak be. Hangsúlyozta: az AstraZeneca vakcinája által kiváltott súlyos mellékhatások valószínűsége nagyságrendekkel kisebb, mint a Covid-19 betegség által okozott komplikációké, vagy akár egy halálos kimenetelű közlekedési baleseté. Éppen ezért nem szabad adott esetben több hónapot várni egy Pfizer- vagy Moderna-oltásra, „pláne most, amikor olyan nagy az esélye, hogy megbetegedhetünk” a fertőzőbb brit koronavírus-variáns elterjedtsége miatt.

„Akinek egyszer lehetőség van, hogy beoltassa magát – teljesen mindegy, hogy melyik vakcinával –, az tegye meg, mert annak az esélye, hogy a betegség bármilyen komplikációkat okoz, még mindig nagyságrendekkel nagyobb, mint annak, hogy az oltásnak nem kívánt hatása legyen" – tanácsolja a kutató.

Eddig nagyjából minden huszadik romániai polgár megfertőződött az új típusú koronavírussal, és minden negyven betegből egy belehalt a Covid-19 szövődményeibe. Ezzel szemben az AstraZeneca oltásának tulajdonított vérrögösödés valószínűsége egymillió az egyhez.

A politikusok által kilátásba helyezett enyhítésekkel kapcsolatban Fejér Szilárd rámutatott: a harmadik hullám még nem tetőzött. „Ezért eléggé borúlátó vagyok. Nem is annyira az oltási ritmus miatt – hiszen eddig az országba bejövő adagokat elég hatékonyan elhasználják, az AstraZenecát leszámítva –, hanem az intenzív osztályok telítettsége miatt. Én, és nem vagyok egyedül ezzel, most már indokoltnak tartanék egy kéthetes, nagyon szigorú korlátozást – amikor a házból nem lehet kimenni – azért, hogy a vírus reprodukciós rátáját, azt a bizonyos R értéket kicsit visszafogjuk" – húzta alá Fejér Szilárd.

A szakember ugyanakkor biztató fejleményként értékelte, hogy az egészségügyi személyzet jelentős részét beoltották, ennek köszönhetően pedig kórházi gócok valószínűleg már nem fognak kialakulni. "Van egy öt százalék, aki elkaphatja a betegséget, viszont ez már nem elég ahhoz, hogy gócok alakuljanak ki. Tehát a dolgozók nem esnek ki, maximum az fordulhat elő, hogy egy megfelelően nem tesztelt beteg a kórteremben a társait végigfertőzi" – magyarázta a kutató.

banner_4BtporpC_300x250-HU.jpg

Kapcsolódók

banner_33n1iUxf_maltai-970x250.gif
banner_jpL2NADm_maltai-300x250.gif

Kimaradt?