Több mint két éve, 2022. január 5-én indították el a gyermekek bántalmazásának, kizsákmányolásának és elhanyagolásának bejelentésére szolgáló 119-es segélyhívó számot, amely kiszolgálására a megyei szociális és gyermekvédelmi igazgatóságok állandó ügyfélszolgálati irodát működtetnek. A terepen vizsgálódó mobil egységekben pszichológusok, szociális munkások vesznek részt, a hívásokat rögzítik, és lehetséges a hívó fél azonosítása és helymeghatározása is. Csép Éva Andreát, az RMDSZ családügyi politikusát, Maros megyei parlamenti képviselőt kérdeztük, milyen ügyben telefonálnak leggyakrabban a segítséget kérők, továbbá azt is megtudtuk, az elmúlt két évben mennyien éltek a lehetőséggel.

Csép Éva Andrea elöljáróban kiemelte, a segélyhívó elindításának célja, hogy a bántalmazott, elhanyagolt, éheztetett és egyéb nehézségben lévő gyerekekről értesítést küldhessenek a hatóságoknak. Ezzel egyrészt elérték, hogy ne terheljék a 112-es segélyhívót olyan bejelentésekkel, amelyeket egy szociális munkás, vagy egy pszichológus is meg tud oldani, másrészt a 119-es számra érkező hívásokra mindig szakemberek válaszolnak, akik hozzáértésükkel segíthetnek a bajba jutott személyeken.

A segélyhívó elindításakor az RMDSZ számára kiemelten fontos szempont volt, hogy magyar nyelven is elérhető legyen a rendszer. „A gyerekek sokkal könnyebben el tudják magyarázni a problémát az anyanyelvükön, különösen igaz ez akkor, amikor kellemetlen, nehéz helyzettel szembesülnek” – tette hozzá a képviselő.

A 119-es számot egyébként gyermekek és felnőttek is hívhatják, ha segítséget szeretnének kérni. A rendszer úgy működik, hogy GPS alapján bemérik, melyik megye területén tartózkodik a betelefonáló, és a legközelebbi gyermekvédelmi igazgatósághoz kapcsolják az illetőt. „Ez azt jelenti, hogy a hatóságok azonnal ki tudnak menni a helyszínre, ha erre szükség van, ugyanakkor a rendőrséggel közösen is megoldhatják a problémát. Amennyiben csak tanácsadásra van szükség, pszichológusokhoz és szakértőkhöz kapcsolják a segítséget kérő személyt. „A beavatkozási idő miatt is fontos volt, hogy minden megyei gyermekvédelmi igazgatóság bekapcsolódjon” – fejtette ki Csép Éva Andrea. Összesen 47 gyermekvédelmi igazgatóság van az országban, és a nap 24 órájában be lehet telefonálni. „Minden hívást nyomon követnek, egyetlen ügyet sem zárnak le megoldás nélkül” – tette hozzá.

A parlamenti képviselő kiemelte, ezen a számon jelenthető az is, ha a gyermeknek tudomása van arról, hogy a környezetében valaki kábítószert fogyaszt. A 119-es szám alkalmas tehát arra is, hogy fellépjenek a kábítószer-fogyasztás visszaszorítása érdekében, ugyanis „a diákok körében elhatalmasodott a drogfogyasztás problémája”. Egyébként aki a 119-es segélyhívót tárcsázza, megőrizheti az anonimitását, a hívást bizalmasan kezelik akkor is, ha az illető tanácsot kér és akkor is, ha bejelentést tesz egy bűncselekményről.

Csép Éva Andrea elmondta, megtörtént, hogy valaki a segélyhívón jelentette, hogy egy 8 és egy 4 éves gyermeket koldulni küldött a nagymamájuk, abból a pénzből alkoholt és cigarettát vásárolt, ráadásul a kiskorúakat nem íratták be az iskolába sem. Ebben az esetben a gyermekvédelmi igazgatóság mobil csapata kiszállt a helyszínre, és a bejelentett probléma alapján felmérte a helyzetet. A két gyermeket kiemelték a családból gyermekkizsákmányolás miatt, és állami gondozásban helyezték el, amíg a gondviselők nem biztosítanak megfelelő körülményeket számukra.

Milyen eseteket jelentenek a leggyakrabban?

Az adatokat ismertetve a parlamenti képviselő elmondta, legtöbb esetben a kiskorúak elhanyagolása miatt hívták a 119-et, ezt követte a fizikai erőszak jelentése, majd a szexuális bántalmazások, az érzelmi bántalmazások és a koldulással történő kizsákmányolások jelentése.  A segélyhívó 2022-es elindítása óta 2024. február 15-éig 221 752 esetet jelentettek az országban.

A legtöbben Bukarestből kértek segítséget, 25 567-en, ezt követi Iași megye 15 059 hívással, majd Buzău megye 11 745 tárcsázással. A lista végén Kovászna megye áll 1443 telefonhívással, Gorj megyében 1953 esetben tárcsáztak, Beszterce-Naszód megyében pedig 1919 esetben.

Két év alatt Kolozs megyében 5296 hívást regisztráltak, Kovászna megyében 1443-at, Hargita megyében 3058-at, Maros megyében pedig 9379-et.

Applikációt hoznának létre

A parlamenti képviselő ismertette, a következő időszakban fejlesztenék a segélyhívót és egy applikációt is létrehoznának, hogy hatékonyabban tudjanak segítséget nyújtani a szkaemberek. Ugyanakkor azt is szeretnék, ha más nemzetiségű gyerekek hívásait is fogadni tudnák, akik az ország területén tartózkodnak és bajba kerültek.

A parlamenti képviselő szerint fontos, hogy a gyerekek ismerjék a jogaikat és merjenek segítséget kérni, de ehhez az iskolákban is meg kell legyen a kellő nyitottság a pedagógusok részéről. Ugyanakkor az is elengedhetetlen, hogy felelősen viselkedjenek a kiskorúak és jelentsék, ha iskolatársuk, barátjuk bajban van, hiszen a gyermekek egymás között gyakran felismerik, ha valami nincs rendben és a kiskorú segítségre szorul.