A vidéken élő romániai állampolgárok több mint 80 százaléka fával fűti ki otthonát, tavaly országszerte a tűzesetek 32 százalékát a rögtönzött, vagy elhanyagolt kémények okozták. A statisztikák szerint az elmúlt évben 2400 tüzet okoztak a takarítatlan, vagy hanyagul összetákolt kémények.

A 2007/ 537-es, tűzesetek megelőzését és oltását szabályozó kormányhatározat értelmében a kémények ellenőriztetésének, javíttatásának és évi legalább egyszeri takarításának elmulasztása esetén 500 és 1000 lej közötti bírság jár. Mégis sokan figyelmen kívül hagyják ezt a kötelezettséget, vagy csak akkor keresik kétségbeesetten a kéményseprőt, amikor már eldugult a kémény, és visszafele gomolyog a füst. Pedig egy kitakarítatlan kémény akkor is rejt veszélyeket, ha szemmel nem látható a baj: visszaáramolhat a lakótérbe a halálos szén-monoxid, de a kipattanó szikrától lángra gyúlhat az egész lakás, fedél nélkül maradhatnak az ott élők.

Azokban a falvakban, ahol működik önkéntes tűzoltóság, ők figyelmeztetik a lakókat a kéményseprés fontosságára. A kormányhatározat betartását a legritkább esetben ellenőrzik, de ha megtörtént a baj, hiába van biztosítás kötve a házra, nem kap kártalanítást, aki nem tudja igazolni, hogy betartotta az előírást, és kitakaríttatta a kéményét.

Sokan panaszkodnak, hogy nehezen találnak szakképzett kéményseprőt, aki számlát, igazolást is kiállít az elvégzett munkájáról, ám a Maszol által megszólaltatott kéményseprő elmondta, az elmúlt években sokat javult a helyzet, ma már csak az nem talál kéményseprőt, aki nem keres. Az igaz, hogy nincs minden faluban, de a Maszolnak nyilatkozó Antalka Árpád sepsibükszádi kéményseprő is elmegy még a szomszédos megyékbe is, ha hívják. A Romániai Kéményseprők Egyesületének interaktív honlapján, mindenki a megyéjére kattintva megtalálja a közelben szolgáltató kéményseprők elérhetőségét.

Az önkéntes tűzoltók házról-házra járva figyelmeztetnek: kötelező a kéményseprés

A háromszéki Mikóújfaluban nincs ugyan kéményseprő, de Demeter Ferenc polgármester szerint abban a szerencsés helyzetben vannak, hogy a szomszédos faluban, Sepsibükszádon tevékenykedik egy „hivatását magas szinten űző, ügyes kéményseprő”: Antalka Árpád. „Rengeteg helyre hívják Erdély-szerte, elég elfoglalt, de itt van a közelben, ezért a mikóújfalusiak számára könnyebben elérhető” – mondta a polgármester. Idén egyeztettek, a községháza, az egyházak, a közintézmények épületeiben egyszerre ellenőriztették, takaríttatták ki a kéményeket.

Demeter Ferenc azt tapasztalta, a lakosság is odafigyel erre, ám ha mégsem tennék, az önkéntes tűzoltók figyelmeztetik őket. Már az elmúlt években is kezdeményeztek tájékoztató kampányt, de idén is házról-házra járva végigmennek a falunk, rákérdeznek, tisztíttatták-e ki a kéményt, elmondják, hogy fontos és különben is kötelező, és szükség esetén, megadják a kéményseprő elérhetőségét.

„Kéménysepső Árpádot” egész Erdélybe hívják

A sepsibükszádi Antalka Árpád, vagy ahogy a közösségi hálón szerepel „Kéményseprő Árpád” Régenben végezte a kéményseprő iskolát. A Maszol megkeresésére elmondta, már rég dolgozik a szakmában, sokan ismerik és hívják Erdély-szerte.

Hetekre, hónapokra előre be van táblázva, az ügyfelekkel telefonon egyeztetnek időpontot, egy faluban szájról-szájra terjed, hogy érkezik. Azt tapasztalja az elmúlt években történt elmozdulás, egyrészt már többen foglalkoznak hivatásszerűen kéménysepréssel, másrészt az emberek is tudatosabbak, jobban figyelnek az otthonaik biztonságára. „Aki most kéményseprőt keres, az biztosan talál. Vannak olyan cégek is, például Brassó megyében, melyeknek az az üzletpolitikája, hogy szezonban végigjárják a falvakat és ajánlják a szolgáltatást. Én oda megyek, ahová hívnak” – részletezte Árpád. Meglátása szerint az is biztató, hogy az emberek már nem csak azért tisztíttatják a kéményt, mert kötelező, szükségük van a bizonylatra, hanem mert valóban fontosnak tartják, hogy rendben legyen a füstelvezető, legyen biztonságos.

Évente egyszer kötelező a kéményseprés, de nem árt két alkalommal, késő ősszel és tavasszal, véli a szakember. Mint mondta, tavasszal még gyakoribbak a kéménytüzek, mert miután egész télen tüzelünk, több a korom, a lerakódás, melegben nehezebben ég a tűz.

A kéményseprés nem kerül egy vagyonba, de ha leég a ház, egy élet munkája vész oda

Amikor elmennek a kéményt takarítani, leellenőrzik a rendszer, már amikor belépnek a kapun, megnézik, milyen állapotban van a kémény, majd megvizsgálják vannak-e füstnyomok a kazánházban, a padlástérben, a téglák között, és csak ezután kezdik el a munkát. Ha rendellenességet észlelnek, figyelmeztetik a tulajdonost, hiszen a kémény javíttatása, takarítása nem kerül egy „vagyonba”, de ha leég a ház egy élet munkája veszhet oda. A csempekályha kéményének a tisztítása a legolcsóbb, azzal nincs olyan sok munka, ezért 150 lej körül kérnek, de az ár felmehet több száz lejig, attól függően milyen állapotban van a kémény, mekkora a rendszer és mennyire van elhanyagolva, mennyi a lerakódás.

Úgy kell dolgozzunk, mintha otthon tennénk, magunknak, hiszen a munkánk minőségén múlik egy fűtésrendszer biztonsága, mondta Antalka Árpád. Ő különben megadja a módját, amikor dolgozik fekete bársonynadrágot, hagyományos egyenruhát visel, messziről megismerik. „Szerencsére az emberek még hisznek a jószerencsébe, bár most olyan szegény világot élünk, sokszor még gomb sincs, amit megfogjanak” – mondta nevetve, utalva arra a babonára, hogy ha kéményseprőt látunk, gombot kell fogni, és az szerencsét hoz.

Ajánlásokat, szabályokat ismertetnek a tűzoltók

A kitakarítatlan kémények közvetlen veszélyt jelentenek, figyelmeztet a Kovászna megyei tűzoltóság is. Tapasztalataik szerint, a korom, a lerakódások begyulladhatnak a kéményekben, ugyanakkor gondot jelent, ha a kéményt nem szigetelik megfelelőképpen, vagy ha gyúlékony anyagokat helyeznek el a közelükben.

A katasztrófavédelmi felügyelőség (ISU) emlékeztet a kéménytüzek elleni védekezés legfontosabb szabályaira, és tanácsokat is adnak, melyek betartásával nagy eséllyel elkerülhető a baj. A füstelvezető rendszereket kötelező rendszeresen, évente legalább egyszer, a tél beköszönte előtt, ellenőriztetni, javíttatni, tisztíttatni. Ezt képzett, és erre a tevékenységre engedéllyel rendelkező szakember kell elvégezze.

Ajánlják, hogy a kémények padláson, tetőtéren áthaladó részét kívül-belül be kell vakolni, és lemeszelni, mert így könnyebben észrevehetőek a repedéseken, melyek keresztül kipattanhatnak a szikrák, és a közelben levő gyúlékony anyagok lángra lobbanhatnak. A tető, a padló gyúlékony elemeit tilos a kéményekbe ágyazni. A kémény és a tető gyúlékony elemei között megfelelő távolságot kell hagyni, a kémény fala megfelelő vastagságú kell legyen, és égésálló anyaggal kell szigetelni. Ajánlják, hogy a kimeneti részt drótrácsokkal kell védeni, ezzel megelőzve, hogy kipattanhasson a szikra. A kályhaajtó előtti padlót is védeni kell, a fémkürtőket pedig soha nem szabad gyúlékony anyagok mellett kivezetni.