Hamarosan fűtésszezon, sőt van, ahol már voltak is mínuszok, és be kellett fűteni. Kéményseprőt és fűtés-hűtés szakértőt kérdeztünk, milyen előkészületek szükségesek, hogy ne kelljen szénmonoxid-mérgezéstől vagy a kémény kigyulladásától tartani, hisz sajnos mindkettő elő szokott fordulni abban a periódusban, amikor melegíteni kell az otthonokat. Kiderült, nem közvetlenül szezon előtt kellene nekiesni a kéménytakarításnak, hanem sokkal korábban.

Így fűtésszezon előtt megelőző intézkedések tekintetében nagy különbség van a kéményes fűtésrendszer és a tömbházlakások gázkazánjai között. Előbbiek tulajdonosainak évente legalább egyszer kell tisztíttatniuk a kéményeket. A saját hőközpontos tömbházlakásokban elegendő a kétévenkénti ellenőrzés.

Prezsmer Árpád Hargita megyei kéményseprő a Maszol kérdésére elmagyarázta, az előkészületeket legjobb a fűtésszezon végétől, április-májustól kezdődően beütemezni, „nem most szeptember-októberben kellene nekiszökni”.

Fokozott a veszély a kéményes gázkazánoknál

A kályhák, kandallók, csempekályhák, fás kazánok kéményeit takarítja Prezsmer és olyan gázkazánokéit is, melyek esetében nem a falon van a kivezető cső, hanem kéményen megy ki az égett gáz. Felhívta a figyelmet, ezen kémények tisztítása nélkül a gázkazán ellenőrzését sem végezhetik el törvény szerint.

Hangsúlyozta, „ahol kéményen távozik az égéstermék, az ellenőrző szakemberek addig nem nyúlhatnak a kazánhoz, amíg kéményseprőtől nincs bizonylat arról, hogy le volt ellenőrizve a kémény”. Ezt azonban, tudomása szerint nem mindig tartják be.

 „Kétévente megy a gázkazán ellenőrzője, évente megy a kéményseprő. Ez nagyon fontos, mert nem olyan, mint a fás kazán, ahol, ha dugulás van – például döglött madár kerül a kéménybe vagy darázsfészek –, akkor füstöl, így könnyű észrevenni, a gázkazánnál a szénmonoxid nyomul vissza az elzáródás miatt. Aki bent van, nem veszi észre, csak elalszik, és mérgezést kap. Ezért kell a gázkazán kéményét is évente ellenőrizni” – fejtette ki Prezsmer Árpád.  

Sokan maguk bütykölik

Prezsmer szerint Hargita megyében három hivatalos, engedéllyel rendelkező kéményseprő van. Ő maga egész évben egyformán dolgozik, mint mondta, munkája van bőven.

„A klienseim 70 százaléka megértette, hogy nem szeptember-októberben kell hívni, amikor már mindjárt be kell fűteni, hanem már akkortól, amikor vége a fűtésszezonnak. De van, akihez január-februárba megyek, mert akkora vannak beosztva, úgy kötöttük a szerződést” – számolt be a kéményseprő.

A munka mennyisége attól is függ, mennyire igénylik az emberek a szolgáltatást, hiszen „legtöbben megpróbálják egyedül megbütykölni, aztán úgyis oda jutnak, hogy szakembert kell hívni. Mindig megpróbálom elmagyarázni, amikor mondják, hogy alig használták, hogy ez olyan, mint mikor a fürdőkád dugóját kihúzod, a víz lefolyik, de ha minden alkalommal nem mosod ki a kádat, akkor a kosz az oldalán csak vastagodik, rakodik, és egy idő után lesz olyan réteg, ami soha nem jön le. Ez ugyanígy van a kéményeknél is, egy idő után egymásra rakodik a korom, kosz, és szűkülni fog a kémény és a járatok, és mind nehezebb lepucolni” – hangsúlyozta Prezsmer.

Ha mindent ellep a füst, azt kitisztítani nem lehet

A munkadíjjal kapcsolatban elmondta, a távolságtól, kémények számától, a munka jellegétől függ.

„Sokan azt mondják, milyen drága. Erre szoktam azt mondani, hogy nem az sok, amit én kérek, hanem az lesz drága, amit baj esetén ki kell fizetni. Ha a kéménybe darázsfészek, madárfészek, döglött madár került a fás kályha vagy kazán esetében az történik, hogy visszanyomja a fekete füstöt, kormot a házba, vagy pincébe, garázsba, el lehet dobni mindent, mert kipucolni többet nem lehet. Nem beszélve arról, hogy kigyulladhat a tető” – magyarázta a szakember.

A tömbházlakások kazánjainál kicsi a kockázat

Hasonló a helyzet a kéménybekötéses konvektoroknál, ahol, ha nem volt pucolva a kémény, az égett gáz visszajöhet a helyiségbe, mondta el egy fűtésrendszerekben jártas szakember.

„A fali gázkazánok viszont, amik a tömbházlakásokban vannak, és amikből a legtöbb van, zárt égésterűek, nem kommunikálnak a helyiséggel, azoknál óriási problémának kell történnie – esetleg kilyukad az égéstér fala –, hogy az égett gáz kitoluljon. Ráadásul van egy nyomásérzékelő is rajta, amely jelezné, ha ez megtörténik. Tehát nem igazán áll fenn a lehetősége, hogy az égett gáz bekerüljön a lakásba füstmérgezést okozva” – magyarázta.

Úgy véli, a kétévenkénti kötelező kazánellenőrzés elvileg elegendő óvintézkedés.

Kigyulladhat a kémény

„Ahol fennáll a szénmonoxid-mérgezés problémája, azok a házak fás kazánjai, ott a kéményt kell ellenőrizni, tisztítani, huzatot ellenőrizni. A fás kazánok esetében azt is figyelembe kell venni, hogy a füst meleg, a kémény hideg, lecsapódik a korom és a kondenz. A korom, ami lecsapódik, az tiszta szén, és ha nem tisztítják a kéményt rendszeresen, ez a koromlerakódás begyúlhat. A kémény úgy működik, mint egy kohó, mivelhogy nagy a húzása, nagy hőmérsékletet tud elérni, és körülötte a tető, ha hozzáér a kéményhez, leég. A tűzesetek jelentős része ilyen okból történik” – magyarázta.

Egy ilyen tűzesetnél a biztosító sem fizet, ha nincs bizonyíték rá, hogy kéményseprő kitisztította a kéményt, tette hozzá a szakember.