Egy hét alatt tizennyolcan haltak meg influenza miatt, és általánosságban elmondható, hogy jelentősen megugrott múlt hét óta a légúti fertőzések száma. Az előző év azonos időszakához képest is mintegy húsz százalékkal több a megbetegedés. Hargita és Maros megyében egyik hétről a másikra mintegy 800-zal nőtt a bejelentett légúti megbetegedések száma. Közben a kanyaró is tombol. Idén már 55 kanyarós esetet jelentettek Maros megyéből, ahol a legtöbb esetet jegyezték az elmúlt évben, 777-et. Hargita megyében tavaly decemberhez képest, amikor még nyolcat jegyeztek, mostanra körülbelül negyvenre ugrott a számuk összesítésben. 

Tizennyolcan haltak meg az elmúlt héten influenzában – közölte csütörtökön az Országos Közegészségügyi Intézet, írja az Agerpres. Eddig 40 influenzavírus okozta halálesetet jelentettek. A legtöbb megbetegedést Bukarestben és Kolozs megyében jegyezték. Az INSP szerint január 15. és 21. között 130 influenzás megbetegedést regisztráltak.

Több ezer légúti megbetegedés

Hétről hétre jelentősen nő a légúti megbetegedések száma Maros és Hargita megyében is. Maros megyében 3759 vírusos megbetegedést jelentettek január második hetén, 1681 tüdőgyulladást és 40 influenzás esetet. Az elmúlt héten viszont már közel 800-zal lettek többen a háziorvosok bejelentése szerint: 4502 vírusos megbetegedést jegyeztek, és 118 influenzás esetet, a korábbinál kevesebb, 1635 tüdőgyulladást.

Hargita megyében január második hetéhez képest, amikor 2821 esetet jelentettek, múlt héten 3666-ra ugrott a bejelentett felső légúti megbetegések száma, tudtuk meg Tar Gyöngyitől, a Hargita Megyei Közegészségügyi Igazgatóság vezetőjétől, aki szerint ez egy jelentős növekedés. „Nyilván vannak olyan esetek, amelyek nem kerülnek bele ezekbe a jelentésekbe, mert nem fordul mindenki orvoshoz. Sokan otthon gyógyítják magukat. Lehet, hogy tesztelnek is, hiszen most már hozzáférhetően ezek a gyorstesztek” – jegyezte meg Tar Gyöngyi.

Az igazgató szerint aggasztó az, hogy az influenzás és a tüdőgyulladásos esetek száma is, tehát a szövődmények száma is magasabb. A tüdőgyulladások száma 191 volt január második hetén és 281 a múlt héten.

Míg január második hetén négy influenzás esetet jelentettek, múlt héten 21 esetben diagnosztizáltak influenzát gyorsteszttel. „Várható volt, hiszen most van ennek az időszaka. Egy kicsit megkésett a szezon, hiszen az ősz, a tél eleje enyhe volt, nem kedvezett a légúti fertőzéseknek, most viszont ez a változó időjárás, ez kedvez. A hideg és nedves időszakok nem segítenek az immunrendszerünknek, hanem nehezítik a védekezést, mert a légutakban működő védelmi rendszer, a csillósejtek lelassulása, a váladék megsűrűsödése mind a kórokozóknak segítenek és nem a gazdaszervezetnek” – magyarázta el az okokat a szakember.

Influenzával a 21-ből 14-en kerültek kórházba a megyében, ami soknak számít Tar Gyöngyi szerint.

A kanyarójárvány sem csitul

Az egészségügyi minisztérium december elején hirdetett járványt kanyaró miatt, ami úgy tűnik, nem akar alábbhagyni az oltási kampányok ellenére sem. Az Országos Közegészségügyi Intézet közlése szerint múlt héten is 393 új esetet jegyeztek. Maros megye van a lista élén, ahol idén már 55 megbetegedést jelentettek.

Iuliu Moldovan, a megyei közegészségügyi igazgatóság vezetője a Maszolnak elmondta, tavaly márciusban jelentették az első megbetegedéseket a megyében, a fő ok – mint ismert – a népességnek túl nagy része nincs beoltva. „95 százalékos lenne az optimális átoltottsági arány, Maros megyében 75-80 százalék körül van. Ilyen helyzetben, mivel egy elég nagy tömeg nincs beoltva, időről időre elterjed a betegség, és akár járvány is kialakulhat, ahogy ez most is történt” – magyarázta az igazgató.  

Kapcsolódó

Több ezer kanyarós eset: eddig négy halálos áldozata van a betegségnek

Tavaly január 1-től idén január 21-éig összesen 3746 kanyarós megbetegedést és a vírus okozta négy halálesetet jelentettek Romániában.

fertőzés kanyaró megbetegedés INSP

Nem olyan mértékben, mint Maros és Brassó megyét, de Hargita megyét is érinti a kanyaró. Decemberhez képest, ameddig nyolc esetet jelentettek év elejétől, mostanra mintegy negyven kanyarós pácienst diagnosztizáltak összesen. „Főleg roma közösségekben terjed, ahol az átoltottság alacsony. Leginkább azokat a kisgyerekeket veszélyezteti, akik még túl kicsik a hármas oltáshoz: a kanyaró, mumpsz és rózsahimlő elleni vakcinához. Leghamarabb kilenc hónaposan kaphatják a babák ezt a vakcinát a járvány idején, így most is. Egyébként egyéves korban oltanak és ötévesen” – magyarázta a szakember.

A 70-es évek előtt születetteket is fenyegeti

Tar Gyöngyi elmondta, a kicsiken kívül azokat fenyegeti a kanyaró, akiknek valamilyen immunbetegség miatt nem hatékony ez a vakcina. „Nem védi meg őket, így az életüket fenyegeti a kanyaró, hiszen más kockázatoknak is ki vannak téve” – fejtette ki. Hozzátette, a kanyaró ellen, amit vírus okoz, az 1970-es évek elején kezdték oltani a gyermekeket, így akik korábban születtek szintén veszélyeztetettek, – hacsak nem estek át már a betegségen – és volt is rá példa, hogy megbetegedett olyan felnőtt, aki nem volt beoltva, mivel kiskorában még nem volt általános az oltás kanyaró ellen.

900 oltatlan gyermeket azonosítottak

Hargita megyében 85 százalék körüli az átoltottság, „a minimálisan szükséges megvan a megyében” az egészségügyi szakember szerint. Mint mondta, körülbelül 900 olyan gyermeket azonosítottak, akik nem kapták meg a szükséges vakcinákat. A beoltásuk érdekében folyamatosan dolgoznak a kollégák, az egészségnevelési osztályuk járja a közösségeket, a családoknak tart tájékoztatást. Érvekkel, magyarázatokkal próbálják érthetővé tenni, miért is fontosak a vakcinák, de nagyon nehézkesen haladnak Tar Gyöngyi szerint.

„Évek óta dolgozunk ezen, de most fokozottabban, mert itt van a nyakunkon a fenyegetés. Át kellett csoportosítanunk az embereket más prevenciós kampányoktól, és nagyobb gőzzel foglalkozunk a megelőzéssel a kanyaró tekintetében” – fejtette ki közegészségügyi vezető.

Mint elmondta, az akadály lehet vallási meggyőződés, félelem a szúrástól, tájékozatlanság, és az is nehezíti a munkájukat, hogy „sokszor nem is lehet követni őket, hisz se családorvosuk, se stabil lakhelyük nincs, a szülők sok esetben külföldön dolgoznak, így ilyenkor esetleg hanyagságból is elmarad a vakcinák beadása”. Vidéki közösségi oltási kampányokat szerveznek, és a vajdákon, vezetőkön keresztül próbálnak hatni a roma közösségekre. „Csíkszentgyörgyön egyetlen gyermeket sikerült beoltani, a többiek nem mentek el a művelődési házban szervezett oltási eseményre, amelyre háziorvos várta őket” – számolt be. A romatelepre is be lehet menni, ez viszont veszélyes is lehet Tar Gyöngyi szerint. „Tudok olyan esetet Kovászna megyéből, ahol kikergették és fenyegették az egészségügyes kollégákat” – mondta el.  

Több évtizedes tapasztalat mutatja, hogy az oltás hatékony és nem kell mellékhatásoktól tartani, emelte ki a szakértő, aki épp ezért szomorúnak találja, hogy még vannak ellenzői.