Az államelnökválasztások második fordulóját biztosan megnyerné Kelemen Hunor, annyira lentről indul a versenyben – véli a jelölt. Még nagyobb autonómiát biztosítana a helyi és megyei önkormányzatoknak, ugyanakkor elképzelhetetlennek tartja, hogy bármilyen formában együttműködjenek az AUR-ral vagy az S.O.S. Romániával.

Kelemen Hunort, az RMDSZ államelnökjelöltjeként hívták meg a ProTv kedd esti választási műsorába, amelyben azt mondta: amennyiben decemberben bejut a második fordulóba, akkor megnyeri az elnökválasztást is, annyira „lentről indul” a versenyben.

Riporteri kérdésre válaszolva kijelentette, a demokratikus elveket követve – még akkor is, ha az Alkotmány nem kötelezi erre – azt a politikai alakulatot bízná meg kormányzással, amely a legtöbb mandátumot elnyeri a parlamenti választások során.

„De a jelenlegi helyzetet ismerve, egyetlen párt sem lenne képes elérni az ötven százalékos többséget, tehát csakis koalíciós kormány alakulhat. Sőt az is biztos, hogy a kormányalakításhoz hármas koalícióra lesz szükség, mert egyik pártnak sem lesz meg a kényelmes többsége. Az AUR-t (Románok Egyesüléséért Szövetség) és az S.O.S. Romániát viszont kizárom, semmi szín alatt nem működnénk együtt velük” – fejtette ki az RMDSZ elnöke a ProTv-ben.

Arra a kérdésre, hogy az AUR-nak a közvéleménykutatások alapján miért van jó esélye a választásokon, megjegyezte, hogy „az emberek dühösek több okból is, és sokan olyanokra szavaznának, akik még soha nem voltak kormányon és rendszerellenes hangot ütnek meg a nyilatkozataikban”. Szerinte ebből a szempontból ezek a szélsőséges pártok hihetőnek tűnő üzeneteket fogalmaznak meg, azonban meglátása szerint sem az AUR, sem az S.O.S. nem lenne alkalmas a kormányzásra.

Kelemen Hunor az RMDSZ korábbi kormányzati szerepvállalásainak eredményességét firtató kérdésre válaszolva kifejtette, hogy az elmúlt 35 évben összesen 13 éven át voltak hosszabb-rövidebb ideig kormányon, és úgy vélte, azok a minisztériumok, amelyeket vezettek, ma is látszó és meghatározó reformokat vezettek be. A legutóbbi mandátumokból a környezetvédelem terén kiemelt fontosságúnak ítélte meg az illegális fakitermelés visszaszorítását, valamint az erdősítési projekteket.

Arra kérdésre, hogy mi a véleménye az önrendelkezésről, kifejtette: minden közösségnek meg kell adni az önrendelkezési jogot, a hozzáférést a társadalmi kérdésekhez, az egészségügyhöz, az oktatáshoz. „Ezeket a döntéseket helyben kell meghozni, és ott, ahol etnikai kisebbségek élnek, bejön még a nyelvi önrendelkezés joga is, ami véleményem szerint ma már nem okozhat különösebb gondot”. Az önrendelkezés témaköréhez kapcsolódva kifejtette továbbá, hogy a megyei és helyi önkormányzatoknak még nagyobb autonómiát biztosítana.

Az orosz–ukrán háborút is érintették a ProTV-s beszélgetés során, amelyről azt mondta, hogy 2014-től határozott véleménye van Oroszországról: „keletről soha nem jött semmi jó, sem jólét, sem szabadság, sem pedig biztonság”. Úgy vélte, Ukrajnán a lehetőségekhez mérten segíteni kell, mivel Oroszország az agresszor, ugyanakkor nem szabad szem elől téveszteni, hogy Románia a periférián áll, ezért az országnak nagy a felelőssége nemcsak önmagával, hanem a mögötte állókkal szemben is.