Bírálta a költségvetési hiányt csökkenteni kívánó kormányzati intézkedéscsomagot Kelemen Hunor, miután kedden találkozott Marcel Ciolacu kormányfővel. Az RMDSZ-elnök elsősorban az önkormányzatokat érintő döntéseket kifogásolta, amelyek szerinte semmibe veszik a helyi autonómia elvét. 

A miniszterelnök Marcel Boloş pénzügyminiszter és Marian Neacşu kormányfőhelyettes társaságában tájékoztatta tegnap az RMDSZ elnökét és szövetség képviselőházi, illetve szenátusi frakcióit azokról a költségvetési hiányt csökkenteni célzó intézkedésekről, amelyekért a kormány felelősséget készül vállalni a parlament előtt.

„Nem lehet központi szintről beavatkozni abba, hogy a helyi hatóságok mit tehetnek és mit nem, mennyit költhetnek kultúrára, sportra, vallásra és így tovább. Ez nem fogadható el" - mondta Kelemen Hunor. Hozzátette: a százalékos korlátnak el kell tűnnie a projektből, mert ez annyit jelentene, hogy az önkormányzatok feje történik a beavatkozás. Nyomatékosította: „helyi adókról és illetékekről van szó, nem lehet megszabni, hogy bizonyos tevékenységekre hány százaléknyi összeget adjon az önkormányzat". Mint mondta, „a választók reagálnak, és a helyi választott tisztségviselőket vonják felelősségre, nem a pénzügyminisztériumot”. Kelemen Hunor azt is elfogadhatatlannak tartotta, hogy teljesítménnyel kapcsolatos kritériumokat akarnak megállapítani központi szintről az önkormányzatok, az önkormányzati intézmények számára. 

Az RMDSZ vezetője Facebook bejegyzésben is beszámolt a tárgyalásokról. „Elfogadhatatlan, hogy a központi kormányzat beleszóljon az önkormányzatok munkájába, semmibe véve az önkormányzatiság elvét! A mai frakcióülésen meghallgattuk a miniszterelnök és a pénzügyminiszter érveit a kormány költségvetési hiányt csökkentő intézkedésekről. Marcel Ciolacunak és Marcel Boloşnak elmondtuk, a bemutatott tervezet elfogadhatatlan számunkra! A kormány nem szabhatja meg, hogy a helyi költségvetésből mennyit lehet költeni kulturális, egyházi, szociális intézményekre és programokra, és nem vonhat össze önkényesen intézményeket sem. Teljes improvizáció jellemzi a tervezet többi részét is. A találkozó után a kormánytól elvárjuk, hogy vegyék figyelembe a javaslatainkat a végleges tervezetben” - fogalmazott Kelemen Hunor. Mint fogalmazott, „az improvizációknak helyük van a művészetben, zenében, dzsesszben, de a politikában az improvizáció azt jelenti, hogy nem tudod, merre akarsz haladni, keresgéled az utat. Jelenleg nekem az a benyomásom, hogy a koalíció keresi az utat, fogalma sincs, hova akar eljutni, de keresgél és improvizál".

Kelemen szerint a betöltetlen állások megszüntetése nem jelent megtakarítást, hiszen ezeknek a közalkalmazotti posztoknak amúgy sincs költségvonzatuk. Emlékeztetett arra, hogy a helyi hatóságoknál az állások számát a lakosság függvényében szabják meg. Ezért a kis településeket károsan fogja érinteni, ha a kormány a terveinek megfelelően felszámol 200 ezer posztot. „Árnyalni kell ezt az intézkedést, ha nem akarjuk megbénítani a helyi hatóságok tevékenységét' - magyarázta. Kifejtette azt is, hogy az RMDSZ álláspontja szerint az 50-nél kevesebb alkalmazottat foglalkoztató kulturális intézményeket mentesíteni kellene az összevonás alól. Szerinte azok, akik ehhez ragaszkodnak, nem értik a kulturális intézmények, a megyei és helyi múzeumok, a megyei könyvtárak, a színházak és a filharmóniák működését.  „Nem lehet összekeverni egy népművészeti együttest a megyei múzeummal és a könyvtárat a színházzal' - fogalmazott a politikus. A vezetői tisztségek számáról Kelemen kijelentette: ezek számát lehet akár 8, akár 10 százalékra korlátozni a közszférában, a lényeg, hogy a csökkentésük egységesen történjen. „Ne legyen az, hogy az egyik intézménynél 10, a másiknál 8 százalékra csökkentünk. Ez diszkrimináció, és elfogadhatatlan' - szögezte le az RMDSZ elnöke.

Az RMDSZ elnöke a Ciolacucal folytatott megbeszélések után a sajtónak azt is elmondta, hogy az Európai Bizottságnak jobban kellene tudni befolyásolni Ausztria magatartását a schengeni övezet bővítésével kapcsolatban. Mint fogalmazott: tekintve, hogy Románia schengeni csatlakozását az Európai Bizottság, az Európai Parlament és a tagállamok többsége egyaránt támogatja, „elfogadhatatlan, amit Ausztria tesz Romániával'. Emlékeztetett arra, hogy az ország 12 éve eleget tesz a feltételeknek. Az Agerpres által idézett politikus kifejtette, senkit nem győznek meg Bécsnek azok az érvei, miszerint Románia csatlakozása súlyosbítaná a migrációs helyzetet, és a schengeni övezet informatikai rendszere működésképtelen. Hozzátette, jóval határozottabb fellépéssel kell érvényt szerezni Románia érdekeinek.